A vajdasági Mutsy család generációk óta mezőgazdasággal foglalkozott, és Mutsy Árpád édesapját, Ivánt mindig is érdekelték az újdonságok, az innováció. Így kezdett el gombával foglalkozni, ennek a második világháború előtt Magyarországon nagy hagyománya volt. Történetünk kezdetén azonban nemcsak a Vajdaságban, de gyakorlatilag a több mint 20 milliós lakosságú Jugoszláviában sem termelt senki gombát, így a 70-es években a Mutsy család úttörő lett ezen a területen. Természetesen az akkori lehetőségek elég korlátozottak voltak, így klasszikus kistermelőként kezdte a család a gombatermesztést. A kapitalizmusnak a 70-es, 80-as években akkor még ott sem volt se híre, se hamva, így Mutsy Iván meg is maradt kistermelőnek, de komoly eredményeket ért el szaktanácsadóként abban, hogy a délszláv országban több helyen elindult a gombatermesztés.

 

Amikor a Mutsy család a délszláv háború elöl menekülve áttelepült Magyarországra, akkor a „gombászkodás” adta magát. Mutsy Iván két fiával – mindketten Magyarországon végeztek, mezőgazdasági egyetemen – és egy családi baráttal, Sugár Andrással alapította a Bio-Fungit, 1991-ben. Lassan, lépésről lépésre építkeztek, csak magukra tudtak támaszkodni, hiszen nem volt komoly helyismeretük és kapcsolati tőkéjük. Nemhogy a privatizációból kimaradtak, de még az is hosszú időbe telt, mire a magyar állampolgárságot megszerezték. Nem volt könnyű az első 10 év, de az otthonról hozott nyitottság, fogékonyság az újra, a nyelvismeret segített.

 

 

Gomba és komposzt

 

Egészen 2000-ig csak alapanyag-termeléssel foglalkozott a Bio-Fungi, akkor fogtak bele a komposztgyártásba. Ez nemcsak lehetőség volt, hanem kényszer is – magyarázza az akkori helyzetet Mutsy Árpád. Nem a komposzt ára, minősége volt a probléma, egyszerűen nem lehetett hozzájutni. Ami kevés volt, az pedig nem volt megfelelő minőségű – teszi hozzá. Így elhatározták, hogy csak akkor maradnak az ágazatban, ha sikerül felépíteniük egy gombakomposztüzemet. De hitelhez jutni korántsem volt könnyű. Sokadik próbálkozásra sikerült. A beruházás jó húzásnak bizonyult, a saját felhasználáson kívül egyre több gombatermelő vásárolt tőlük komposztot, s fél év után már teljes kapacitással működtek. A komposztgyártás egyébként erősen koncentrálódott, ma már csak három komposztüzem van Magyarországon, ezek közül a Bio-Fungié a legnagyobb.

 

A másik probléma akkoriban az volt, hogy a gombatermesztőkkel nem foglalkoztak a komposzt-előállítók. „Mi egészen máshogy álltunk hozzá, mindig is abban hittünk, hogy megéri az üzletfeleket edukálni” – magyarázza Mutsy. Nem véletlen, hogy tartós munkakapcsolatot sikerült kialakítaniuk nemcsak Magyarországon, hanem az exportpiacokon is. A cég bevételének legnagyobb részét azóta jellemzően nem is a gombatermesztés, hanem a komposztkészítés adja.

 

 

Sorozatos fejlesztések

 

A komposztüzem felfuttatása után az alapanyag-termelést fejlesztették fel, Ócsán építettek egy modern, nagyméretű üzemet. Ehhez azonban már nemcsak hitelre volt szükségük, hanem pótlólagos tőkére is. Megismerkedtek egy pénzügyi befektetésekkel foglalkozó belga-svájci családi cég egyik tulajdonosával, ők 2004-ben kisebbségi részesedést vásároltak a cégben. A Bio-Fungi a friss tőkének köszönhetően fel tudta gyorsítani a még 2003-ban indított, 1,4 milliárd forintos beruházását, amihez két uniós pályázaton is sikerült forrást szerezniük.

 

Minden nyereséget visszaforgattak, és pár évvel később kivásárolták a kisebbségi pénzügyi befektetőt. „Ugyanúgy ma is családi vállalkozásként működünk, hiszen rajtam kívül a testvérem és az alapító családi barát a három tulajdonos” – mondja Mutsy. Ők szállítottak először a nagy kereskedelmi láncoknak Magyarországon. A gomba biztos, kiszámítható termék, építenek rá – teszi hozzá. 365 napon keresztül lehet ugyanis gombát venni, ugyanazon az áron és minőségben lehet megvásárolni. A szupermarketeknek emiatt fontos terméke.

 

Hollandok és lengyelek

 

A gombaipar nagyon új iparág, alig 120-150 éves. Tradicionálisan a francia gombaipar volt a domináns hosszú időn keresztül egész Európában, a 90-es évek közepéig. Ott a klasszikus külterjes pincés gombatermesztés volt a jellemző. A forradalmat a hollandok hozták el, akik mint a kertészeti iparág legerősebb, legtudatosabb művelői, mérnöki precizitással megtervezték a modern gombatermesztést. Nem voltak pincéik, így új utakat kerestek. Nekik köszönhető, hogy a gombatermesztéshez ma már pincére sincs feltétlenül szükség. Csak komposztra és csírára. Egy-egy adag 6 hét alatt beérik, s folyamatosan lehet „szüretelni” – a gombánál ugyanis nincs holtszezon. Az új technológia segítségével gombaházakban is megoldható a termelés.

 

A hollandok nemcsak a termelést modernizálták, megalkották az egész modern gombaipart: a termeléstől az oktatáson, a finanszírozáson át egészen az eladási csatornákig. A modern csarnokokban termelt gombával ma már a hagyományos pincés gombatermesztés nem tud versenyezni. Őket követték a lengyelek, gyakorlatilag lemásolva a holland modellt. Ma már ők Európa legnagyobb gombatermelői. Rajtuk kívül még Írország pozíciói erősek. A gombaiparban egyébként hatalmas koncentráció ment végbe az elmúlt évtizedben, ma gyakorlatilag negyed-, ötödannyi termelő van, mint volt 15 éve. A marginok csökkenésével egyre fontosabb ugyanis a költséghatékonyság, ami nagyobb méretű üzemeket követel meg. A másik komoly változás a tőkeigény gyors növekedése. 2000-ben még el lehetett indulni egy néhány tízmillió forintos beruházással, ma már legalább 1-2 millió euróval lehet csak belépni erre a piacra, míg a komposztgyártó piacon ennek is a többszöröse a tőkeigény.

 

A Bio-Fungi 25 éves működése alatt Magyarországon egyébként gyors ütemben növekedett a gombafogyasztás. 1990-ben a negyed kilót sem érte el fejenként, mára viszont meghaladja az 1,5-1,7 kilót. „Van azonban még hová fejlődnünk, hiszen a gomba egészséges: zsírmentes, kalóriaszegény, és rendkívül jó fehérjeforrás” – biztat Mutsy Árpád.