Magyarország messze a legrosszabbul teljesít a közlekedés üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló tervében - derül ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) jelentéséből, amelyben a 28 uniós tagállam ilyen jellegű tervezeteit vetik össze.
A közlekedés 2016-ban az Európai Unió teljes széndioxid-kibocsátásának 27 százalékát adta, tehát a kitűzött éghajlatvédelmi célokat aligha lehet elérni a közlekedési kibocsátások jelentős csökkentése nélkül. Ezt a célt is szolgálnák a Nemzeti Energia- és Klímatervek (NEKT): ezekben az összes tagországnak be kell mutatnia mindazokat az intézkedéseket, melyekkel a széndioxid-kibocsátást az uniós előírásoknak megfelelő mértékben csökkentik a különböző ágazatokban.
A T&E (amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja) korábban készített egy ajánláscsomagot az EU részére a közlekedés széndioxid-mentesítésére 2050-ig. Most ezzel vetették össze az eddig elkészült NEKT-tervezetek közlekedésre vonatkozó intézkedéseit: meghatározott szempontok szerint pontozták ezeket. Ha egy NEKT teljes egészében tartalmazza a T&E ajánlásait, akkor összesen 100 pontot kap.
A legjobbnak a holland terv bizonyult 73 ponttal, amihez jelentősen hozzájárult, hogy 2030-tól tervezik kitiltani a robbanómotoros modelleket az új személygépkocsik piacáról.
A magyar NEKT kapta a legkevesebb pontot, mindössze 13-at. Ennek a fő oka, hogy kevés intézkedést említ, és még ezek esetében sem fejtik ki, hogy milyen lépésekkel akarja az ország megvalósítani. Komoly hátránya emellett, hogy bár a Magyarországnak 2030-ig mindössze 7 százalékos kibocsátáscsökkentést kell teljesítenie (2005-höz képest), a közlekedésben nemhogy csökkentést nem tervezünk, de egyenesen 30 százalékos emelkedéssel számolunk.
„Szerencsére decemberig, a végleges változat elkészítésének határidejéig még van idő arra, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumban kidolgozzák a részleteket, és megtalálják a módját annak, hogy mielőbb megkezdjék a közlekedési széndioxid-kibocsátás visszaszorítását. Erre egyébként részletes javaslatokat dolgoztunk ki, amelyet eljuttattunk a minisztériumnak is” – állapította meg Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
„A közlekedés széndioxid-kibocsátását azért is érdemes csökkentenünk, mert annak az országnak, amely nem teljesíti a kibocsátáscsökkentési célokat, kvótát kell majd vásárolnia a túlteljesítő országoktól. Sokkal jobb lenne azt a nem kevés pénzt a célt teljesítő intézkedésekre fordítani, mint a büntetést kifizetni belőle” – tette hozzá Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.
Az említett tanulmányok a Kibocsátáscsökkentési Stratégiák a Tagállamok Közlekedési Ágazatában projekt keretében készültek, amely a Német Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium EU Klímakezdeményezés (EUKI) programjának támogatásával valósul meg.