A Konzum részvényét már közvetlenül a Budapesti Értéktőzsde 1990-es indulása után bevezették a parkettre, de az azt követő negyedszázadban gyakorlatilag talán a parkett legérdektelenebb papírja volt. A pécsi kereskedelemmel foglalkozó cég irányítása egy, a részvények több mint háromnegyedével rendelkező pécsi társaság kezében volt, az árfolyama pedig évtizedeken keresztül nagyjából a 20-50 forint közötti sávban mozgott, minimális forgalom mellett. Az, hogy valami változik, először tavaly február végén lett nyilvánvaló, amikor nyilvánosságra hozták, hogy Mészáros Lőrinc, illetve a Konzum PE Magántőkealap beszállt a Konzumba, és a korábbi üzlettárssal Jászai Gellérttel együtt így már 70 százalék feletti részesedésük van a cégben (a közkézhányad 29 százalék). A tőzsdei reakció nem is maradt el. A részvény árfolyama május végére 300, augusztus elejére 2000, majd decemberre 3000 forintra növekedett, és idén márciusig is e körül majd a választásokat követően egészen 3300 forintig kúszott fel. Ez azt jelenti, hogy értékének majd 60-szorosára emelkedett az árfolyam, kevesebb, mint egy év alatt.

 

Az Opus szintén egy közel két évtizedes múltra visszatekintő tőzsdei részvény (korábban Optimus néven), egészen 2017 júniusáig ugyancsak alvó papírnak számított. Napi egymillió forint alatti forgalom és 20-50 forint között mozgó, nyomott árfolyam jellemezte. A kitörés tavaly júniusban indult, akkor 50 forintról a nyár végéig 300, majd decemberre a 600-700 forint közötti sávba érkezett az árfolyam. Az idén a 600 forintos centrum körül mozgott jellemzően, a választásokat követően inkább már 700 forint körül. A tulajdonosi szerkezet szintén erősen koncentrált: Mészáros, a Konzum PE Magántőkealap és a Konzum Management Kft. birtokolja a részvények több mint 70 százalékát, míg a közkézhányad 27 százalék.

 

A harmadik célpont az Appeninn Holding volt, ahová augusztus végén szálltak be. A bejelentés hatására a korábbi 200 forint körüli szintről novemberig egészen 1000 forintig emelkedett az árfolyam, azóta azonban a 600-700 forint közötti sávba ereszkedett. De itt a két nagytulajdonos egyelőre csak 48 százalékkal rendelkezik, folyamatban van azonban egy apporthoz (FHB székház) kapcsolódó alaptőke-emelés, melynek keretében egy Konzum-cég újabb 13 százalék körüli részesedést szerez, így a csoport immár 50 százalék feletti tulajdonos lesz.

 

Persze, a cégek kilátásai nyilvánvalóan erősen függenek politikai tényezőktől, így a részvény árfolyam-alakulása is. Mondhatjuk: amíg a NER marad, és marad a maihoz hasonlóan jó pozícióban annak emblematikus üzletembere, Mészáros, addig biztosan jól megy majd a cégeknek. Természetesen e feltétel sem vehető 100 százalékosra – de a parlamenti választások egyértelmű eredménye miatt azért rövidtávon elég valószínű. Mindenesetre érdemes megnézni, milyen portfóliójuk van ezeknek a cégeknek, milyen jövedelemtermő képességük, vagy éppen vagyontárgyaik vannak, összehasonlítva azzal, hogy a mostani árak alapján mennyire értékeli a cégeket a piac.

 

Appeninn

 

A három társaság közül a legtisztább profilú a 2009-ben alapított, ingatlan- és vagyonkezeléssel foglalkozó Appeninn Holding. Elsősorban az A és B kategóriás irodapiacon aktívak, de van a portfóliójukban ipari és logisztikai ingatlan is, összesen mintegy 55 ezer négyzetmétert hasznosítanak. A részvények darabszáma valamivel több, mint 40 millió, így a mostani 600 forint körüli árakkal a társaságot 24 milliárd forintra értékeli a piac. Ehhez viszonyítva a 2015-ös 400 millió, illetve a 2016-os 800 millió körüli adózott eredmény nem tűnik nagyon soknak.

 

A 2017-es év egészére vonatkozó jelentést áprilisban tette közzé a társaság. Ha csak az ingatlan-bérbeadásból származó bevétel és az üzemeltetés és adminisztráció különbözetét nézzük, az 3 millió euró, mintegy 900 millió forint a tárgyévi eredmény 2,6 millió euró nem sokkal marad el ettől. Az mindenesetre tény, hogy a szektor, az ingatlanpiac, perspektivikusnak látszik középtávon is, de emellett két tényezőt mindenképpen érdemes figyelembe venni. Az egyik, hogy a portfólió várhatóan a jövőben is nagymértékben bővül majd, ennek egyik első lépése az FHB székház megvásárlása volt, majd további A kategóriás budapesti ingatlanokat akviráltak, és megszereztek 18 olyan kereskedelmi ingatlant, melyekben Spar boltok üzemelnek.

 

A másik fontos dolog, hogy nemrégiben változott a szabályozói környezet. A Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságként működés egyértelműen számos adózási előnnyel jár az Appeninn számára is, gyakorlatilag nem kell sem helyi, sem nyereségadót fizetni, és kedvezményes illetékkulcs mellett vásárolhatnak új ingatlanokat. E kedvezmények egyik alapfeltétele azonban, hogy a közkézhányad (a kistulajdonosok részesedése) legalább 25 százalékos legyen. A szabályozás alapján a nyereség legalább 90 százalékát osztalékként kell kifizetni, ami szintén előnyös a befektetők számára.

 

Opus

 

Az Opust, a 600 forintos mostani részvényárfolyam és a 325 millió darab részvény alapján messze a legtöbbre (közel 200 milliárd forint) értékeli a tőzsde. (Csak viszonyításképpen a Magyar Telekomot mintegy 500 milliárd forintra.) A társaság legkomolyabb befektetése a Wamsler nevű salgótarjáni tűzhely- és kandallógyár volt (sok kisebb jelentőségű leányvállalat mellet) egészen addig, amíg a Mediaworks 2016-os felvásárlásával nem lettek a médiapiac egyik legnagyobb szereplői. Majd 2017 decemberében egy cseh befektetővel közösen vásárolták meg a Mátrai Erőmű többségét. többségét. Aztán jött sorban a többi befektetés. A mezőgazdasági portfólióban a Csabatáj részvényeinek közel háromnegyedét szerezték meg, az építőipar zászlóshajói a közbeszerzéseken erős győri Euro Generál Zrt, illetve a KPRIA nevű mérnöki tevékenységgel, kivitelezéssel foglalkozó cég (ennek 40 százalékát birtokolják). A tavalyi év áttörését mutatja, hogy az egy évvel korábbi 15 milliárd forintos árbevétellel szemben 2017-ben már 46 milliárd forintos bevétellel zártak, míg az eredmény az 1 milliárd forintos veszteséget követően közel 6 milliárd forintra emelkedett. De mindezzel együtt is nehéz megmagyarázni a mostani részvényárfolyamot. A piac jól láthatóan valamiféle jövőbeli további nagyobb üzleteket áraz. A profil: ipari energetikai, médiabefektetések és a tőzsdei árfolyamból számolt extra magas jelenlegi piaci kapitalizáció valamint a cég sajáttőke-értéke alapján egyelőre ez tűnik a legkevésbé vonzó befektetési célpontnak a három részvény közül. De mindez persze addig igaz, amíg nem jön valami nagy üzlet, „jó áron”.

 

Konzum

 

A harmadik és talán legizgalmasabb sztori a Konzum részvényé. A Mészárosék megjelenését követő meredek részvényárfolyam-emelkedés után, a tavalyi év vége felé már történtek olyan komoly lépések, melyek utólag ugyan, de magyarázzák a tőzsdei szárnyalást. Beszálltak többek között balatoni campingekbe, a Balaton Touristot megvásárolva, kiépítették az ország egyik legnagyobb szálloda portfólióját 18 hazai és 5 külföldi egységgel (nagy részben a Hunguest Hotelstől megszerezve a szállodákat), beszálltak a biztosítási piacra, a CIG Pannonia biztosítóba közel 25 százalékos tulajdoni hányaddal, részben készpénzzel, részben saját részvényekkel fizetve, és komoly pozíciókat építettek ki az MKB irányába is. Emellett ma már valamivel 50 százalék feletti részesedése van a Konzum csoportnak az Appeninnben, és a másik „körön belüli” cégben, az Opusban is.

 

A tavalyi első fél évben egyébként már ugrásszerűen bővülő, 2,6 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt a cég, (ehhez jött még a tulajdonukban lévő Opus részvénycsomag átértékelése). Ez 125 forintos egy részvényre jutó eredményt jelent. A tőzsdei árfolyam egyébként itt is jóval magasabb, mint a könyv szerinti érték, de ez nem annyira extrém, mint az Opusnál. És persze további nagy ugrások is benne vannak a pakliban. Február elején például kiderült, hogy a Konzum is érdeklődik a Telenor magyarországi operációja iránt, de komoly újabb, akár turisztikai, akár banki, befektetések is napirenden lehetnek hamarosan, és új stratégiai cél a kelet-közép európai terjeszkedés.

 

A koncentrált tulajdonosi szerkezet, a masszív kereszttulajdonlások mindenesetre óvatosságra intenek, és az is tény, hogy egyelőre döntően a jövőt árazzák a papírokba fektetők. Ettől függetlenül persze lehet bennük még fantázia, de talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk: a 2017-es világcsúcsnak számító árfolyam-emelkedés megismétlődésére kevés az esély.