Sokat hallani a tőzsdei cégekről, de idáig úgy láttam, elsősorban a nagy cégek papírjai forognak ott. Milyen példák vannak a magyar középvállalatok papírjainak bevezetésére, és mik az ezzel kapcsolatos tapasztalatok?

Sokan nem tudják, de a BÉT-en többségében ma is a közepes méretű vállalkozások részvényei vannak. Tény azonban, hogy az érdeklődés irántuk messze nem olyan élénk, mint a legnagyobb társaságok (Mol, OTP, Richter, Magyar Telekom) részvényei iránt, ennek köszönhető, hogy ez utóbbiakról sokkal gyakrabban hallani. De a legfelső, a prémium kategória meghatározó közepes méretű cége a Graphisoft Park, az Appenin, a Zwack, a PannErgy is.

 

Növeli-e a tőzsdére lépés a cégem ismertségét, presztízsét az üzleti életben?

Egyértelműen! A tőzsdére lépés egyik legfontosabb hozadéka, hogy a cég ismertsége nő, ha részvényei a tőzsdén forognak. A tőzsdei cégek teljesítményét fokozott elemzői és médiafigyelem kíséri, a cég eredményeiről tudósít a sajtó. Emiatt a tőzsdére lépés egyik legfontosabb célja lehet a tőkebevonás mellett az, hogy a céget ismertté tegye.

 

Jelen pillanatban meglehetősen könnyű banki hitelhez jutniuk a jól prosperáló cégeknek. Milyen előnye lehet ezzel szemben a tőzsdei kibocsátásnak, illetve tőkebevonásnak?

A hitelfelvétellel szemben a tőkeági finanszírozás egyik legfontosabb előnye, hogy nem emelkedik a vállalkozás adóssága, és direkt hozamfizetési kötelezettsége sem keletkezik. További előny a tőkeszerkezet optimalizálása, a finanszírozási szerkezet diverzifikálása, valamint az, hogy a friss tőkének köszönhetően a cég eladósodottsága mérsékelhető. Emellett nagyon fontos, hogy a nyilvános értékesítés kiszállási lehetőséget is biztosít az eredeti tulajdonosoknak, hiszen bizonyos mértékű tulajdonrészüket eladhatják. A tőzsdei lét folyamatos visszajelzés is a kibocsátónak, tudhatja, hogyan értékelik a befektetők a vállalkozását. Ráadásul a szabályozottságnak, transzparenciának köszönhetően az üzleti bizalom erősödik a cég iránt.

 

Fontos számomra, hogy az irányítást megtartsam a részvények egy részének eladása és a tőzsdei bevezetés után is. Hogyan érhetem ezt el?

Abban az esetben, ha a tulajdonosi jogokat megtestesítő részvények kevesebb, mint 50 százalékát dobja piacra az eddigi tulajdonos, akkor biztosan megőrizhető a többség és az operatív irányítás. További lehetőség, ha a kibocsátott, közkézen forgó értékpapíroknak vagy egy részüknek a jogai korlátozottak az irányítás tekintetében, és a tulajdonos „elsőbbségi részvényeket” tart meg.

 

Milyen áron, kik veszik majd meg a kibocsátott részvényeket?

A kibocsátási ár meghatározásában célszerű külső szakértők, tanácsadók támogatását igénybe venni. Ők segítenek felmérni, hogy milyen típusú befektetők számára lehetnek érdekesek a társaság részvényei, és elvégzik a cégértékelést. Természetesen végül a piac dönt: ha befektetők a meghirdetett áron lejegyzik a részvényeket, akkor sikerül a kibocsátás.

 

Ha nem sikerül a tőzsdei kibocsátás, az mekkora anyagi és presztízsveszteség?

Közhely, hogy az első benyomás mindent eldönt. Ezért kulcsfontosságú az, hogy az elsődleges kibocsátás hogyan sikerül. A felkészülés időigényes, és nagyon alapos munkát feltételez a cég és a tanácsadók részéről is. Így lehet minimalizálni annak veszélyét, hogy a kibocsátás rosszul sikerüljön. Kudarc esetén a befektetők megítélése természetesen romlik, ez a cég korábbi tulajdonosait pénzügyileg és piaci szempontból is nehéz helyzetbe hozhatja.

 

Jelent adózási előnyt a tőzsdére lépés?

A BÉT új stratégiájának része a minőségi kibocsátások számának növelése, társaságok ösztönzése a tőkepiacon keresztül történő finanszírozásra, amelyet adókedvezményekkel kíván támogatni. Ezzel kapcsolatban azonban a tárgyalások még folyamatban vannak az illetékes hatóságokkal.

 

Mik a tőzsdei vezetés feltételei? A mi cégünk ugyan részvénytársaság, de a részvények mind a család tulajdonában vannak. Kell eladnunk a részvényekből, és ha igen, milyen nagyságrendben?

A tőzsdei bevezetés feltételeit a BÉT vonatkozó belső szabályzata határozza meg részletesen, a legfontosabbak: bevezetéshez tájékoztató dokumentumot szükséges készíteni, amelynek közzétételét az illetékes felügyeleti szerv jóváhagyja. A társaságnak nyilvános formában kell működnie, vagy legalább meg kell hozni az erre vonatkozó döntést, és megfelelő tanácsadókkal szerződést kell kötnie. Amennyiben nem csak technikai bevezetést tervez a társaság, új részvényeket kell kibocsátania vagy a meglévőkből értékesítenie. A kibocsátó döntése, hogy mekkora mennyiségben értékesít a részvényeiből és milyen mértékű a közkézhányad.

 

A tőzsdei bevezetést követően elképzelhető, hogy a részvényárfolyamok hektikusan mozognak majd. Hogyan lehet az ilyen turbulenciákat csökkenteni?

Az árfolyamok mozgását a keresleti-kínálati viszonyok határozzák meg. A legtöbb, amit a menedzsment tehet, hogy a lehető leghatékonyabban irányítja a társaságot, az üzleti folyamatokat, és az árfolyam hosszú távon tükrözni fogja a fundamentum értékét. Mindezt az egyik legnagyobb tőzsdespekuláns André Kosztolany a következőképpen fogalmazta meg. „Az árfolyamok viselkedése a kutyát sétáltató emberhez hasonlít. A kutya össze-vissza rohangál gazdája körül séta közben. Néha előre szalad, néha pedig lemarad. De alapvetően követi gazdáját. Így van ez a részvények esetében is.”

 

Milyen információszolgáltatási kötelezettségeim lesznek, ha a parketten forognak a részvényeim?

A nyilvános működés nagyfokú transzparenciával jár, így a kibocsátóknak a jogszabályokban és a BÉT belső szabályzataiban meghatározott közzétételi kötelezettségeik vannak. A legmeghatározóbbak ezek közül, hogy rendszeresen közzé kell tenniük a pénzügyi jelentéseiket, és rendkívüli tájékoztatás keretében mindenről informálniuk kell a befektetőket, ami az adott értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érinti.

Madlena Tamás

2016. februárja óta a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgató-helyettese, március óta a KELER Zrt. Igazgatóságának a tagja.

Fő feladata a BÉT üzletfejlesztési, kereskedéslebonyolítási, valamint kibocsátói területeinek vezetése, különös tekintettel új tőzsdei vállalatok megjelenésének elősegítésére.

Korábban londoni központú multilaterális kereskedési rendszert (MTF) vezetett, valamit befektetési szolgáltatók alapítását menedzselte.

Ezt megelőzően több mint 10 éven át letétkezelési területeken és a KELER ügyfélkapcsolati igazgatójaként dolgozott.

 

A tőzsdei bevezetés előnyei:

• Ismertebbé válik a társaság
• Diverzifikált finanszírozási szerkezet
• Mérsékelhető az eladósodottság
• Folyamatos piaci visszajelzés
• Jó kiszállási, pénzhez jutási lehetőség az eredeti tulajdonos számára