Mi jöhet a paritás után?

A diverzifikálás jegyében sokan gondolkoznak azon, hogy likvid megtakarításaik egy részét devizában tartsák. Sokaknak már csak arra
a sok milliós kérdésre kell válaszolni, hogy: euró vagy dollár? Vagy éppen forint.

Az idei év a devizapiacon a dollár markáns és tartós szárnya- lását hozta. Míg az év elején
még 1,14 körül volt az árfolyam, azaz 1 euró 1,14 dollárt ért, júliusra már a paritást tesztelte a zöldhasú,
majd szeptember vége felé tartósan e fölé erősödött. A 0,97-es érték azt jelenti, hogy az év eddig eltelt részében több mint 15 százalékot erősödött a dollár az euróval szemben. Furcsa is kimondani, hogy többet ér egy dollár, mint egy euró, erre ugyanis utoljára a dot.com lufi kipukkanását követő válság idején volt példa, jó húsz évvel ezelőtt.

A bizonytalanság mindig a dollár malmára hajtja a vizet. Így volt ez például a 2008-as pénzügyi válság idején is. De, ami ennél is fontosabb tényező, az árfolyamra a legnagyobb hatással a két jegybank monetáris politikája, illetve a kamatszintek különbözősége hat. A Fed már márciustól masszív szigorításba kezdett, akkor emelték a kamatot a 0-0,25 sávból a 0,25-0,5 sávba, majd májusban már a rég nem látott 0,5 százalékos emelés jött, aztán júniusban és júliusban is 0,75 százalékos. Szeptemberben pedig elérték a 3-3,25 százalékos sávot. Mindeközben az EKB csak júliusban szánta el magát az első 0,5 százalékos emelésre, majd szeptemberben egy 0,75 százalékos emelést jelentettek be ők is. De ez nem tudott tartós hatást gyakorolni, mert a kamatkülönbözet így is nagyon nagy 1,25 százalék szemben 3,25 százalékkal. De különbség az is, hogy a Fed idén tavaszra már befejezte az eszközvásárlást, amivel pénzt pumpált a gazdaságba, míg Európában még csak mostanában fut ki a kötvényvásárlás. A kamatkülönbözet mellett azonban van sok más fontos tényező is. A globális kockázatok növekedése ugyanis mindig a dollárt erősíti. Ilyenekből pedig elég sok van mostanában, a háború esetleges eszkalálódásától, a covid járvány újra erősödésén a gázszállítási helyzet romlásáig és az energiaárak tartósan extrém szinten maradásáig.

Ha azt az egyszerű kérdést tesszük fel, hogy akkor most miben érdemes tartanunk a pénzünket – euróban, dollárban vagy éppen forintban –,
akkor nyilván először is attól függ a válasz, hogy milyen időtávon. Ha hosszú távra tervezünk mindhárom devizának lehet szerepe, nyilván az arányokról érdemes itt beszélni. A forint egyébként évtizedek óta mindig gyengül például az euróhoz képest. Ha ezt nézzük az utóbbi 20 évben, azt látjuk, hogy a 2002-es 260 forintról mostanra 425 forintig emelkedett az árfolyam. Ez 60 százalékos gyengülés. A chartot nézve szembetűnő, hogy négy nagyobb olyan időszak volt, amikor a forint sokat veszített értékéből. A 2008–2009-es pénzügyi válság, a 2010-es, eurózónát érintő válságot követően 2020 elején a
Covid-járvány berobbanása, idén pedig az orosz–ukrán háború. De ne felejtsük el, hogy .......

Cikkünk teljes terjedelemben a K&K Magazin őszi lapszámában jelent meg.

Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy fizessen elő!

Hirdetés átugrása →