A forint tavalyi nyolcszázalékos gyengülése az egyik legmagasabb az utóbbi bő tíz évben. És nagyon úgy tűnik, hogy amíg marad a masszív járványhelyzet, minden erőteljes gazdasági következményével, addig a forint gyengélkedése is prognosztizálható.
Ahogy az lenni szokott, a bizonytalan helyzet nagy átrendeződéseket hoz a devizapiacon. Különösen igaz ez a kis országok devizáira, nem véletlen, hogy a koronavírus első hullámának tetőpontja idején márciusban minden idők történelmi mélypontjára esett a forint az euróval szemben, egy rövid ideig 369,8 volt, és idén novemberben is egyre közelebb került az újabb történelmi mélyponthoz.
A járvány második hulláma nálunk is komoly lezárásokat hozott, mindez komoly gazdasági visszaesést jelent. Emellett a lakosság is egyre óvatosabbá válik, csökken a fogyasztói bizalom, ez pedig dominóhatásként futhat végig a gazdaságon. Egészen addig, amíg a járványhelyzet nem javul szignifikánsan, leginkább azért, mert a vakcina segítségével belátható közelségbe kerül a normális világba való visszatérés. Akkor azért újra erőre kaphat a forint is, ahogy ez nyáron is történt.
A FORINT GYENGÜLÉSE
Mindez persze csak egy tényező, ami valószínűleg hektikusan befolyásolja majd az árfolyammozgásokat. Eközben – hacsak extrém nagy baj nem lesz – az MNB várhatóan folytatja eddigi politikáját: minél alacsonyabb reálkamat és fokozatos devizagyengítés. Fontos kiemelni azt is, hogy a forint gyengülése természetesen eltérően érinti a gazdasági szereplőket, a nagy importhányaddal dolgozó cégeknek kedvezőtlen, míg az exportálóknak, ezen belül az agráriumnak és az államnak előnyös. Ez utóbbi talán a legfontosabb, és ezért van az, hogy a kulcsszereplő, az MNB jól láthatóan nem bánja a gyengülést. Részben azért mert ezzel javíthatja a magyar cégek versenyképességét, részben pedig azért, mert segítségével inflálhatja az államadósságot.
A jegybank huzamos ideje olyan kamatpolitikát alkalmaz, mely extrém alacsony, így trendszerűen gyengíti a forint árfolyamát. Ráadásul mindeddig elég eredményesen! Gondoljunk csak Törökországra, jelenleg a török irányadó kamat 10,25 százalék, és csak idén már több mint 30 százalékot gyengült a líra, 2017 óta pedig megfeleződött az értéke.
Ha megnézzük, hogy mi történt 2007 óta az euró/forint piacon, érdekes megfigyeléseket tehetünk. Az időszakban átlagosan 3,2 százalék volt az éves forintgyengülés, és mindössze 3 év volt, amikor a 0-4 százalék közötti sávból kilógott volna jelentősen a forint gyengülése. Kakukktojás az idei év a koronavírus árnyékában, november végéig...
Cikkünk teljes terjedelmében a K&K magazin decemberi lapszámában jelent meg.
Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy