Széleskörű szakmai összefogással jött létre a Grémium az Utódlásért Egyesület, melyben banki és befektetési szakemberek mellett jogászok, valamint tanácsadók dolgoznak azért, hogy az utódlásmenedzselést tovább fejlesszék. Hogyan működik az egyesület a gyakorlatban, hova szeretnének eljutni, és miképpen lesz ettől professzionálisabb az ügyfelek kiszolgálása – erről kérdeztük Kállay Andrást, az Egyesület elnökét.
Kik és mikor alakították az Egyesületet?
– A Grémium az Utódlásért Egyesületet tíz magánszemély alapította 2021-ben. Olyanok, akik számára az utódlás, öröklés fontos ügy. Ma már az egyesület tagjai az alapító személyek mögött álló cégek, vannak közöttük bankok, befektetési szolgáltatók – például az MKB Bank, a Raiffeisen Magyarország, a Bank Gutmann, a Concorde Értékpapír, a Hold Alapkezelő, illetve vannak specialisták, például az Appelso Trust Bizalmi vagyonkezelő, az RSM Hungary tanácsadó cég, illetve a két alapító ügyvéd, Parragi Edina és Marc-Tell Madl ügyvédi társulása, az MPK Partners. Az indulást követően belépett három további tag: a Szecskay és Jalsovszky Ügyvédi Irodák és a Klart Ügyvédi Társulás. Egyfajta minőségbiztosítást tűztünk zászlónkra, csak olyan cégeket kerestünk meg, amelyek az utódlás, öröklés területén erős fókusszal dolgoznak, és magas színvonalon végzik a munkájukat. Részben emiatt, részben pedig azért, mert úgy látjuk, ez a kezelhető létszám – nem is akarunk a 30-as taglétszám fölé menni.
– Sok különböző, a családi vállalkozásokkal foglalkozó szervezet van már a piacon, miben egyedi az önök egyesülete?
– Mi azt látjuk, hogy az utódlással, örökléssel kapcsolatos jogi, adózási keretek mára kialakultak, és a legjobb specialisták tudása, tapasztalata is magas szintű, de amit ebből az ügyfelek érzékelnek, az nincs ezzel igazán összhangban. Azt gondoljuk, a szakma egyesítésével, a sztenderdek felállításával, az oktatás megerősítésével, tulajdonképpen a bankok, befektetési szolgáltatók és a specialisták összekapcsolásával sokkal nagyobb hatást tudunk elérni. Nekünk nem közvetlen célcsoportunk a családi vállalkozásoké, a szakma erősítésén keresztül szeretnénk hatást gyakorolni a folyamatokra, de nagyon örülünk annak, ha minél gyorsabban az ő hozzáállásuk is változik. Oktatási sztenderdek felállításán túl szeretnénk az öröklés, utódlás témáját szakmai körökben láthatóvá tenni, illetve tervezünk egyfajta kodifikációs tevékenységet is. Azt tapasztaljuk ugyanis a tagjainkon keresztül, hogy a jogi keretekben és bizonyos eljárásokban lenne változtatni való. Az egyesületünkben a legnagyobb ügyfélkapcsolattal bíró banki, befektetési szolgáltatói kör, illetve, a specialisták összedolgozásából sok hasznos input származik majd.
A banki, befektetési szolgáltatók az utódlás speciális területeivel, mint az adótanácsadás, jogi tanácsadás, nem foglalkozhatnak, de az ezen területen dolgozó kollégák, beleértve a vállalati és a privátbankárokat is, oktatásán keresztül előre tudunk lépni a külső specialisták bekapcsolásával. A tagbankoknál egyfajta sztenderdeket állítunk fel. Nemcsak oktatási és tudás-
anyagot kapnak, hanem segítünk abban is, hogy ezt hogyan használhatják fel a bankárok. A tapasztalatunk ugyanis az, hogy eddig csak az ügyfelek kis része tett lépéseket ezen a területen, kihasználva a meglévő kapcsolatrendszerét. Az ügyfelek túlnyomó többsége a témáról szóló strukturált megbeszéléseken nem is vett részt, nem jutott el specialistához. Pedig a jogi, adózási és tudásbéli keretek rendelkezésre állnak. A kulcs szerintünk az, hogy proaktívan kell megkeresni az ügyfeleket.
– Vannak már kézzelfogható eredmények?
– Az egyesület gyakorlati megközelítéssel dolgozik. Mostanra elkészült a bankári kézikönyvünk, mely a likvid vagyonok öröklésével foglalkozik, illetve ennek családjogi szempontjait is tárgyalja. Az együttműködésben lévő lehetőségeket jól mutatja, ahogy a könyv készült. A tagbankok jelöltjeiből egy bankári munkacsoport állt össze, ők azonosították azokat az élethelyzeteket, amelyekkel a munkájuk során találkoztak, és erre a jogi munkacsoportunk adott olyan válaszokat, amelyek jól használhatók. Nem elméleti, hanem a gyakorlati életből vett példák alapján közelítünk a kérdésekhez. Az a cél, hogy a bankárok képesek legyenek az ügyfelek problémáit azonosítani és a banki menedzsmenttel egyeztetve egy sztenderdizált folyamat keretében az ügyfeleket össze tudják kapcsolni a minőségbiztosított specialistákkal. A most megjelenésre váró bankári kézikönyv elsősorban a likvid vagyonokkal foglalkozik, így leginkább a privátbankárok számára nyújt hasznos segítséget.
– Számítanak-e új tagokra, más szakterületek képviselőire?
– A bankok, befektetési szolgáltatók és a jogi, adózási területek képviselői mellett szeretnének nyitni a tanácsadó cégek felé is. Itt számítunk a tranzakciós tanácsadókra, az interim menedzsmenttel, szervezetfejlesztéssel foglalkozó szakértőkre is. Ők kaphatnak helyet a harmadik munkacsoportunkban, és ekkor már a céges bankárok is jobban be tudnak kapcsolódni, mert itt a céges vagyonnal összefüggésben jóval komplexebb megoldandó utódlási feladatok kerülnek elő.
De emellett az oktatási intézményekkel is felvettük a kapcsolatot, a Budapesti Gazdasági Egyetemhez tartozó Budapest Labbel, illetve a Corvinuson belül működő Családi Vállalatok Központtal, olyanokkal, amelyek a családi vállalkozásokat kutatják, elemzik. Őket is szeretnénk partnerként bevonni, mert úgy látjuk, hogy jól ki tudná egészíteni a mi gyakorlati tapasztalatainkat a részben kutatásokra alapozott tudásuk.
– Hogyan működik az egyesület a gyakorlatban?
– Kéthetente vannak munkamegbeszélések az elnökségben, és évente kétszer-háromszor találkozunk a tagokkal. De a sok téma miatt lehet, hogy majd ennél is gyakrabban szükséges. Mint általában az egyesületekben, a munkát nálunk is minden vezetőségi tag a saját napi munkája mellett, pro bono alapon végzi. De nemcsak az elnökség, a tagok is rengeteg energiát tesznek bele, hogy elérjük a ma még távolinak tűnő, de remélhetőleg minél gyorsabban közeledő célt.
– Mikor mondhatjuk majd, hogy az egyesület sikeresen végzi munkáját, eredményes?
– Egyrészt akkor, ha érezhetően változik majd a szakma proaktivitása, és a tagokon keresztül az ügyfelek hozzáállása, nyitottsága is fejlődik, és időben elkezdik a felkészülési folyamatot az utódlás területén. Másrészt akkor, ha a téma jobban látható lesz szakmai körökben, azoknál is, akik nem napi szinten foglalkoznak ezzel a területtel. Harmadrészt pedig, ha kézzelfogható eredményeket tudunk elérni a belső szabályozási keretek sztenderdizálása, illetve a vonatkozó törvényi szabályozás előremutató módosítása területén.