A magyar nők számottevően pesszimistábbak a férfiaknál, borúsabban látják a munkahelyi és személyes pénzügyi kilátásaikat, és vásárlási hajlandóságuk messze elmarad a férfiakétól. Emellett 2019 utolsó negyedévében a magyar nők egyharmada nyilatkozott úgy, hogy hó végén nem marad szabadon elkölthető pénze, szemben a férfiak 25 százalékával - derült ki a The Conference Board és Nielsen közös, globális fogyasztói bizalmi indexéből.
A magyarok fogyasztói bizalmi indexe 2019 utolsó negyedévében nyolc ponttal elmaradva az európai átlagtól 78 ponton állt. Nemekre lebontva ugyanakkor kiderül, hogy a magyar nők borúlátóbban nyilatkoznak: a férfiak fogyasztói bizalmi indexe 85 pont (ami a kontinens átlagához közeli adat) szemben a nők 71 pontjával.
A kutatás szerint hasonló arányokat mutat a nemek közti eltérés a munkahelyi kilátások tekintetében is: míg a magyar férfiak 43 százaléka szerint jók vagy kitűnőek a munkahelyi kilátásaik, addig a nők kevesebb, mint 30 százaléka nyilatkozott így, és a válaszadók mintegy fele "nem kimondottan jónak" ítéli perspektíváit a következő 12 hónapra nézve, míg a férfiak körében kevesebb mint egyharmada vélekedik így.
A nők a következő 12 hónap személyes anyagi kilátásairól is pesszimistábban vélekednek: százból mindössze 26-an gondolják, hogy jól vagy kitűnően alakul majd anyagi helyzetük, míg a magyar férfiak kétötöde derűlátó személyes pénzügyeit illetően.
A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a magyar nők a szabadon felhasználható pénzüket leginkább otthonuk csinosítására költik, míg a férfiaknál első helyen a megtakarítás végzett. A hazai nők egyharmadának egyáltalán nincs szabadon elkölthető pénze, szemben a férfiak egynegyedével.
A legnagyobb félelem az egészség
A fogyasztók aggodalmi "toplistáját" nemtől függetlenül az egészséggel kapcsolatos félelmek vezetik, de a nők itt is valamelyest nagyobb arányban nevezték meg ezt a pontot fő félelemként. A második helyen a nők között a gazdasági helyzet miatti aggodalom áll, amit az élelmiszerárak követnek. A férfiaknál a növekvő élelmiszerár áll a második helyen, míg a gazdaság helyzete a harmadikra csúszott. A Nielsen érdekességként megjegyzi, hogy a negyedik helyen a munka-magánélet egyensúlya végzett a férfiak körében, míg a nőknél ez épphogy helyet kapott a top10-ben.
MIre megy el a pénz?
A nemek közti hazai különbözőség kirajzolódik az egyes kategóriákra fordított havi összegek arányaiból is - mondta Groszmann Diána, a Nielsen fogyasztói kutatások csoportvezetője. A magyar nők keresetük több mint felét élelmiszerre és lakhatásra költik, míg a férfiaknál ennek mértéke valamelyest alacsonyabb (45 százalék).
Meglepő lehet viszont, hogy mobilra és internetre a nők többet költenek, keresetük 8 százaléka kommunikációs szolgáltatásokra megy el, a férfiak viszont - a sztereotípiákkal ellentétben - százalékos arányban havi szinten ruházkodásra többet költenek, mint a nők.
Min spórolnak?
Ha meg kell húzni a nadrágszíjat, a magyar férfiak és nők különféle módszerekhez folyamodnak takarékosság céljából: a magyar nők közel kétharmada kevesebb új ruhát vásárol, több mint felük olcsóbb márkát választ a boltban és a gázon-áramon próbál spórolni. A férfiak főleg az áram-gáz visszafogásán spórolnak, utána viszont inkább a szórakozást fogják vissza.
(forrás: napi.hu)