Az év elején már látszott, vége a meredek emelkedésnek a lakáspiacon, tavaly nyár óta a megcsappant kereslet hatására egyre szerényebb mértékben emelkedtek az árak, majd inkább csak stagnáltak. Aztán jött a koronavírus, és mostanra nem az a kérdés, merre mozdulnak az árak, sokkal inkább az, hogy mekkora lesz az esés, és meddig tart.
A 2019-es év második felében megtört a gyakorlatilag hat éve tartó trend, a korábbi erőteljes drágulást követően már csak minimálisan emelkedtek a lakásárak. Ez elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban volt újdonság, a kisebb települések eddig is külön úton jártak, hiszen ott a 2013 óta tartó meredek áremelkedés eddig sem volt tapasztalható. A tavalyi fordulatban nagy szerepe volt a MÁP Plusz piacra dobásának, az ötszázalékos attraktív éves hozam után sokan úgy döntöttek, hogy ingatlan helyett inkább az új állampapírba csoportosítják át friss pénzüket. A Budapesten például 40 százalékos arányú befektetői kereslet megcsappanását és az áremelkedési trend megtörését látva pedig sok olyan lakástulajdonos jelent meg eladóként, aki addig kivárt. Így a második félévben már nagyjából stagnáltak az árak, nemcsak Budapesten, hanem a korábban kiemelkedően dráguló sztár városokban is; ilyen például Debrecen, Győr, Szeged, Székesfehérvár. Két számjegyű emelkedés már csak a „lemaradó városokban” volt jellemző, ilyen Miskolc, Salgótarján (a legolcsóbb megyeszékhely) és Kaposvár, valamint Zalaegerszeg.
Megtörő természetes ciklusok
2020 első hónapjaiban sok elemző még azt találgatta: vajon középtávon is vége van-e a drágulásnak...
Cikkünk teljes terjedelmében a K&K Magazin júniusi számában jelent meg. Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy fizessen elő! Ha kérdése van, írjon nekünk!