Miközben hosszú éveken keresztül az ingatlanalapokba áramlott a legtöbb pénz, tavaly nyáron fordult a trend, idén pedig jött a válság. Egy év alatt három nagyobb sokk is érte a szektort, ennek ellenére jól tartja magát. Megnéztük, hogyan teljesítettek az ingatlanalapok, és jellemzően miből áll portfóliójuk.
Tavaly két nagy sokk érte az ingatlanalapokat, az idén egy újabb. Az MNB 2019 április elején kiadott egy ajánlást, amely elvileg nem kötelező ugyan, de a gyakorlatban lényegében plafont szabott a tőke beáramlásának. Május közepétől korlátozta a befektetési jegyek további kibocsátását. De az még nagyobb sokk volt, hogy 2019 június elejétől bevezették a Magyar Állampapír Pluszt (MÁP+ vagy „szuperkötvény”), amely 4,95 százalékos ötéves fix hozammal és könnyű visszaválthatóságával tarolt a hazai befektetési piacon.
E két hatás együtt azt eredményezte, hogy a tavaly május végi 1667 milliárd forintos csúcsról meredeken lefelé indult az ingatlanalapok vagyona. A mélypont októberben volt 1507 milliárdnál. Utána februárban 1575 milliárd forintnál volt a csúcs. Az elért hozamokat levonva beáramolhatott 30-50 milliárd forint friss tőke október és február között.
Ez után jött a harmadik sokk, a koronavírus-járvány, a karantén, a gazdasági válság. Márciusban és áprilisban összesen 88 milliárd forinttal csökkent az ingatlanalapok tőkéje, miközben a hozamok az április végi állapot szerint pozitívak maradtak. A szektor így egyelőre megúszta nagyobb veszteségek nélkül. Eközben egyébként a kockázatmentes MÁP Plusz eladásai is drasztikusan visszaestek.
Nagyon szóródik a hozam
A múltbeli hozamok az április végéig eltelt egy évben nagyon vegyesek voltak. Egy évre és forintban kettő és 15 százalék között, három évre évi kettő és 11 százalék között szóródnak az értékek….
Cikkünk teljes terjedelmében a K&K Magazin júniusi számában jelent meg. Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy fizessen elő! Ha kérdése van, írjon nekünk!