Bár a nagy pénzügyi válság már csaknem tíz éve volt, a kötvénypiacok még mindig nem álltak vissza a normál kerékvágásba. Torz, abnormális hozamokat látni sok helyen, amilyeneket korábban lehetetlennek gondoltak. Ilyen a rövid és közepes futamidejű állampapírok negatív hozama Svájcban, Németországban, más európai országokban, kis mértékben még Csehországban vagy Magyarországon is. Vagy ilyen az amerikai és az európai, illetve japán állampapírhozamok közötti hatalmas különbség.

 

A várva várt kötvénypiaci fordulat azonban közeleg, legalábbis vannak jelei. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed már emeli a kamatokat, az EKB ebben az évben várhatóan legalább befejezi a lazítást, kötvényvásárlási programját. Az inflációs veszély is nőtt, így az alacsony kötvényhozamok korszakának vége szakadhat. Ilyenkor pedig nem jó hosszabb távra fix kamatú befektetést választani.

 

A pénzromlás megeszi a hozamot

 

Magyarországon a jegybank a lakáshitelesek védelme, valamint a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében várhatóan a lehető legtovább ki fog tartani az alacsony kamatok mellett. Eközben az infláció megemelkedett, a korábbi évek nulla körüli értékei után januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1, februárban 1,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. Az elemzők az év egészére jellemzően 2,5-2,6 százalékos inflációt várnak. Jövőre pedig az áremelkedés valamivel még magasabb lehet, megközelítve a három százalékot. (Ebbe az irányba vezetnek az emelkedő bérek, a növekvő belső fogyasztás.)

 

A magánbefektetők ugyanakkor jelenleg két évre 2,5, egy évre 2,0, fél évre 1,5 százalékos hozammal tudják lekötni a pénzüket a nekik kínált fix kamatozású állampapírokkal. A bankbetét és az intézményi államkötvények vásárlása jelenleg még alacsonyabb hozamot ígér. (Egyes bankoknál akciós, feltételekhez kötött kamatokkal előfordulhat egy évre két százalék, de csak emiatt másik bankba pénzt utalni már aligha érdemes.) Ez azt jelenti, hogy még a kétéves lakossági kötvény sem valószínű, hogy pozitív reálhozamot ad, még akkor sem, ha nem számolunk költségekkel és adóval. Vagyis a pénzromlás meg fogja enni a hozamot, a pénzünk veszíteni fog értékéből. Ez új helyzet, jó néhány éve nem fordult elő ilyen.

 

Hosszabb távra befektetni

 

Mit lehet tenni ebben a szituációban? Ha valaki tudja, hogy pont fél évre vagy egy évre tudja nélkülözni a pénzét, nyilván így is érdemesebb lekötni állampapírban, mint folyószámlán hagyni. Még akkor is, ha valamennyit veszít az infláción.

 

A hazai lakosság nagy része megszokta, hogy rövid távra gondolkodjon, sokáig a legkedveltebb forma volt a három hónapos betét. Ám az inflációval lépést tartani most csak több évre befektetve lehet. A legjobb ajánlat a három- és az ötéves inflációkövető Prémium Állampapír, korábbi nevén PMÁK. Ezek kezdő kamata márciusban 3,5, illetve 3,8 százalék. Bár az infláció feletti kamatprémiumot az utóbbi időben többször is csökkentették, most is évente 1,1, illetve 1,4 százalék reálkamatot (infláció feletti kamatot) ígér.

 

Egy hibrid megoldás, apró trükk, ha megvesszük ugyan a 3,5 százalékos kamatú, három éves kötvényt, de visszaváltjuk, igény szerint valamikor a lejáratnál előbb. Ezeknek a kötvényeknek az állandó visszaváltási árfolyama ugyanis 99 százalék. Vagyis egy év után is még mindig nálunk marad 2,5 százalék kamat, több, mint amit az egyéves fix kötvény fizet. A kockázat azonban az, hogy időközben esetleg ismét csökkentik az árfolyamot, amely korábban sokáig csak 98 százalék volt.

 

Deviza és más lehetőségek

 

A devizabefektetés esetén érdemes figyelembe venni, hogy az euró/forint lényegében évek óta stagnál. Van egy kedvező eurós lakossági állampapírunk, Prémium Euró (vagy PEMÁK) néven, a 2021/Y sorozat aktuális. Ez jelenleg évi 2,2 százalékot fizet, az eurózóna-infláció felett egy százalékponttal. Ezt akkor érdemes választani, ha több mint három évig, 2021 szeptemberéig nem kell a pénzünk, ráadásul eleve euróban van, és várhatóan euróban is lesz rá szükség. Az eurókamatokhoz képest viszont nagyon jó, sok nyugat-európai befektető irigyelne bennünket érte.

 

A Bonus államkötvényeket kevesebben vásárolják, mert a mögöttes kincstárjegyek hozama jelenleg nulla körül van, és bizonytalan a várható reálkamat. De kamatprémiumuk magas, így valamikor még nagyon kedvezőnek is bizonyulhatnak. Négy évre 2,25, hat évre 2,75, tíz évre pedig 3,00 százalékos prémiumot fizetnek.

 

Biztos, hogy pénzünk az inflációkövető kötvényekkel megőrzi az értékét? Nem minden esetben. A kamatfizetések jóval később történnek, mint a pénz befektetése, az inflálódás, általában egy-másfél évvel korábbi infláció után fizetnek kamatot ezek a kötvények. Így gyorsan emelkedő infláció mellett előfordulhat, hogy lemaradnak, nem lesz pozitív reálkamat. De ilyenkor még mindig jobb lehet a helyzet, mint alacsony fix kamatban üldögélni.

 

Elvileg a kötvénybefektetések, állampapírok alternatívája lehet a kötvényalap, a részvény is, főleg a jó osztalékfizető készségű, magas osztalékhozamú. Ezek azonban már más kategóriát jelentenek, többségükben jóval kockázatosabbak, mint az állampapírok.