Minden eddigi értékesítési csúcsot megdöntve, januárban 346 milliárd forinttal növekedett a lakossági állampapírok állománya. Ezzel a 2017-re tervezett költségvetési hiány több mint negyedét finanszírozta meg a lakosság egy hónap alatt. Lehet sejteni valamit, mert 2016-ban is ilyen tájban csökkentették a kamatokat, így most sokan jól bevásároltak. A szervezet ugyanis, „reagálva az intenzív keresletnövekedésre”, február közepétől 25 bázisponttal csökkenti a Kamatozó Kincstárjegyek és a Kincstári Takarékjegyek, valamint 50 bázisponttal a Féléves Kincstárjegyek kamatát.

 

Az így kialakuló 1,5–2,25 százalék közötti kamatsáv továbbra is versenyképes a megtakarítási piacon – írta az ÁKK. Ezzel a legnépszerűbb lakossági állampapír, a Kamatozó Kincstárjegy kamata 2,25-ről 2,00 százalékra esett, a fél éves kincstárjegyek pedig 2,0 helyett 1,5 százalékot fizetnek. Ez persze még mindig magasabb a legtöbb banki lekötésnél. Eközben azonban az MNB decemberi inflációs jelentése 2017-re 2,4, 2018-ra 3,0 százalékos éves átlagos inflációt jelez előre.

 

 

Infláció

 

Ez azt jelenti, hogy míg az utóbbi pár évben nulla közelében volt a pénzromlás üteme, így 2-3 százalékos kamatokkal is bőven el lehetett érni pozitív reálkamatot, ez ezentúl bizonytalan ideig nem lehetséges. Szinte biztos, hogy ezek a másfél-két százalékot elérő új kamatok (amiből még nem is vontunk le adókat és költségeket, mint például egy banki átutalás terhei) érezhetően alatta maradnak majd az inflációnak. Kockázatmentes és rövid távú befektetéssel lényegében lehetetlen lesz pozitív reálkamatot elérni, pénzünk értékét megőrizni.

 

Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy a lakosság rendszeresen jóval magasabb inflációt érzékel, feltételez, mint a hivatalos. Nem tudni, hogy ennek mennyire lesz komoly a hatása a megtakarítási hajlandóságra; lesz-e, aki az állampapírokat megveszi, és a magyar adósságot finanszírozza? Valószínűleg lesz, mert tény, hogy jobb megtakarítást így is nehéz találni. Ha pedig az eladások visszaesnének, akkor az állam alighanem újra megemelné a kamatokat. Ráadásul az idei tervekben egymilliárd eurós devizakötvény-kibocsátással is számol, amit kedvező feltételek mellett lehetne meglépni, így még kevésbé lesz ráutalva a lakosságra.

 

A lakosság másik kedvence, a 3 és 5 éves futamidejű inflációkövető kötvények (PMÁK) kondíciói is rosszabbodtak februárban, az új sorozatok 2,75 helyett 1,75, illetve 3,25 helyett 2,25 százalékos prémiumot kínálnak az infláció felett. Könnyebbség azonban, hogy az első majdnem másfél évre elég magas, 3,55, illetve 4,05 százalékos kamat jár. Javulás az is, hogy az eddigi két százalék helyett csak egy százalékot veszít a befektető, ha a kötvényét lejárat előtt visszaváltja. Emiatt ezeket a papírokat, inkább az ötéveset most az 1-2 éves fix kamatozású befektetések, kincstárjegyek helyett is érdemesebb megvenni, majd igény szerint visszaváltani. Az infláció ellen pedig hosszú távon még a rosszabb feltételek mellett is ez lehet ma a legjobb védekezés.

 

Egy további opció, hogy hosszú futamidejű, fix kamatozású magyar államkötvényeket veszünk. Február közepén az ötéves kötvényeket csak alig több mint 2 százalékos hozammal forgalmazták az intézmények (ennyi volt a referenciahozam), de kisebb tételek esetén valószínűleg nehéz jobbat elérni az ÁKK által jegyzett 1,88 százalékos hozamnál. Egyáltalán nem vonzó.

 

Tízéves kötvényt évi 3,32 százalékos hozammal, 15 éveset 3,83 százalékon árultak (a referenciahozamok 3,55, illetve 4,0 százalék), ezek sem igazán versenyképesek az említett inflációkövető papírokkal. A kockázata ezeknek a fix kamatozású, hosszú lejáratú kötvényeknek az, hogy ha megugranak a hozamok, és a befektető lejárat előtt eladja a papírt, akkor veszíthet is. Márpedig a hosszú futamidők erősen ki vannak téve nemzetközi tényezőknek, egy esetleges újabb euróválság vagy más nagyobb piaci turbulencia jelentősen elmozdíthatja az árat.

A nemzetközi kötvénypiac pedig igencsak izgalmassá vált. Nemcsak a válság és a jegybankok által a piacra öntött sok pénz miatt, hanem már évtizedekkel korábban kezdődött a nemzetközi kötvényhozamok csökkenése, a nyolcvanas évek olajválsága után. A folyamat tavaly odáig jutott, hogy a tízéves német államkötvények hozama is be-becsúszott nulla alá, 2017 februárjában is csak 0,3-0,45 százalék körül volt. Ami sokak szerint teljesen irreális, mivel az eurozóna inflációja 2017-ben és 2018-ban 1,0-1,5 százalék lesz, az amerikai tízéves kötvények hozama pedig 2,4-2,5 százalék körül járt.

 

 

Eurozóna inflációk

 

Sokan azt várják, hogy normalizálódik a helyzet, az amerikai és az európai kötvényhozamok közötti óriási különbség csökken, illetve az alacsony európai hozamok közelebb kerülnek a várható inflációhoz. Nagy kérdés azonban, hogy az EKB meddig folytatja a kötvényvásárlási programját, mert az a fő oka az európai kötvények nagyon alacsony hozamszintjének. Egyelőre úgy látszik, húzza-halasztja az érdemi döntést, de ha befejezi a programot, az kisebbfajta földindulást okozhat. A kötvényhozamok kontinensünkön csúnyán elszállhatnak felfelé, s ez alighanem a magyar kötvényeket sem hagyja majd érintetlenül.

 

Egy másik meglepetés lehet, ha a közelgő magyarországi választások előtt bedobnak valami újat. A rezsicsökkentés egyszer már bejött, ha megint belepiszkálnak az árakba, az leszoríthatja az inflációt. Az inflációkövető kötvény azonban akkor sem lesz rossz befektetés, az infláció feletti ígért százalékot akkor is megkapja a tulajdonos.