Debrecen és Kaposvár volt a vidéki ingatlanbefektetők kedvence

Tizennyolc vidéki vármegyeszékhelyből tíz településen haladta meg az éves, országos, 27%-os arányt a befektetői aktivitás 2022-ben. A keleti országrész kedvence a befektetők számára a nagy beruházásai miatt Debrecen, de kiemelten keresettek voltak még a keleti egyetemvárosok is. A nyugati régióban Kaposvár ingatlanpiaca vonzotta a legtöbb befektetőt. A vármegyék székhelyein a fővárosinál 30 millióval csekélyebb tőke, átlagosan 26,1 millió forint is elegendő a vásárláshoz.

Annak ellenére, hogy a 2022-ben történt gazdasági és politikai események hatására az ingatlanpiaci tranzakciószámok az elmúlt év második negyedévétől kezdve fokozatos enyhülést mutattak a globális ingatlanpiacon, a befektetők lendülete változatlanul kitartott az év során. „Az országos lefedettségű ingatlanközvetítő hálózat adatai alapján a vevői motivációt a hazánkban zárult eladások 27%-ban a befektetési szándék adta a tavalyi évben, a vidéki területeket külön vizsgálva az éves átlag 23,5% volt. 2023 eddigi eladásai alapján szinte azonos, 23%-os volt a fővároson kívüli befektetői aktivitás.” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A vidéki vármegyeszékhelyeken tapasztalt befektetői kedv a települések több mint felénél haladta meg az országos átlagot, két település esetében pedig éppen az átlaggal megegyező, tehát 27%-os volt a nem saját célra vásárlók aránya az éves tranzakciók között. A nyugati országrészben, Kaposvár esetében 40% feletti, Zalaegerszeg, Tatabánya és Szombathely tekintetében 30%-ot meghaladó arányban vásároltak ingatlanokat befektetési szándékkal, Győrben 29%-os többségben voltak a befektetők az év során.

A keleti országrész befektetők által kedvelt vármegyeszékhelyei közé tartozik Debrecen, ahol a 2022 során köttetett adásvételek 46%-a nem saját célú vásárlás volt a Duna House értékesítési adatai szerint. „A nagyobb beruházásoknak otthont adó települések mellett nem meglepő, hogy kiugró a befektetői motivációjú vásárlások aránya azokban a városokban, ahol a felsőoktatási intézmények hallgatóinak köszönhetően aktívabban pörög a bérleti piac. Kiemelkedő, 30% feletti arányban szerződtek a vevők befektetési céllal Pécsen, Szegeden, Kecskeméten és Békéscsabán is.” – árulta el a szakértő. A keleti régió egyetemvárosai között nem maradhat el Miskolc és Nyíregyháza sem, mindkettő település az éves, országos átlaggal megegyező, 27%-os befektetői aránnyal büszkélkedhet.

A magas befektetői aránnyal rendelkező vármegyeszékhelyek közül a befektetői céllal köttetett adásvételek adatait vizsgálva Debrecenben kértek az eladók a legtöbbet, közel 740 ezer forintot négyzetméterenként a lakásokért, az átlagos ingatlanbefektetésre fordított összeg közel 40 millió forint, az átlagos ingatlanméret pedig 53 négyzetméter volt a Cívisvárosban tavaly. A legkedvezőbb négyzetméterárakkal a békéscsabai befektetők találkozhattak, itt 260 ezer forint is elég volt egy négyzetméterre, és átlagosan 16 millió forintból vásárolhattak 60 négyzetméter alapterületű ingatlanokat. Befektetésként vásárolt ingatlanért a legtöbbet, átlagosan 48,2 millió forintot Tatabányán adtak, itt jellemzően közel 80 négyzetméteres ingatlanokba fektettek 2022-ben.

Benedikt Károly azt is hozzátette, hogy azok számára, akik kevesebb megtakarítással rendelkeznek, érdemes lehet a főváros helyett akár vidéki vármegyeszékhelyeken ingatlanba fektetni, hiszen a befektetési, jellemzően kiadásra szánt ingatlanokért a fővárosi, 51,8 millió forintos éves átlagárnál több mint 30 millióval kevesebből, átlagosan 26,1 millió forintból is lehetett jó befektetéshez jutni tavaly.

Hirdetés átugrása →