De mégis mi minősül zártkerti területnek? A telekkönyvi nyilvántartás szerint ezek a települések közelében található, mezőgazdasági művelés alatt álló, külterületi szőlők, gyümölcsösök, pincék, zártkerti gazdasági és üdülőterületek. Általánosságban kevésbé beépíthetőek és a rajta található ingatlanok nem feltétlen lakhatási céllal épültek, így jellemzően kisebb alapterülettel és nem teljes komfortfokozattal rendelkeznek – esetleg közművesítetlenek –, elsősorban nyaralóként funkcionálnak.

„Sokan menekülnek a város zajától és az egyre magasabb ingatlanáraktól a települések külterületeire, zártkerti ingatlanokat keresve, amelyek értékét és népszerűségét elsősorban lokációjuk határozza meg” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. „Az átlagosnál több kompromisszumot kell azonban így is vállalnia a vevőknek, elsősorban a közlekedés, az infrastruktúra és a kényelmi szolgáltatások – például szemétszállítás, bevásárlási lehetőségek, közműfejlesztés – kapcsán. Régebben a Balaton és a Velencei-tó környéke volt az elsődleges célpont, ma már azonban több nagyváros esetében is találkozhatunk ilyen területekkel. A legkeresettebbek a lakhatóvá alakított, életvitelszerűen használható zártkertek, amelyek pár évvel ezelőtt a hasonló belterületi házakhoz vagy lakásokhoz képest akár 60%-kal olcsóbban is meg lehetett vásárolni ezeket a zártkerti ingatlanokat, manapság azonban áruk lassan kezd közelíteni a városközpontbeliekéhez, de még mindig nagyságrendileg feleannyiba kerülnek. A 10 millió Ft alatti, gazdasági épület jelleggel rendelkező, ugyanakkor – közmű függvényében – lakhatóvá tehető zártkerti ingatlanok szintén felkapottak, hiszen hatalmas az érdeklődés az építkezésre alkalmas telkek iránt. Sőt, már azok a területek is népszerűek, ahol még kialakított épület sincs. Ezeket alacsony áruk miatt nagy számban keresik a potenciális vevők, befektetési céllal, a másik motivációs erő pedig a gazdálkodó szemlélet megjelenése, az önellátási hajlandóság fokozódása. Vannak azonban extrém esetek is, amikor akár több százmillió forintra is becsülhető egy zártkert értéke.”

A zártkert „nyomott” vételára igen kecsegtető lehet, a Duna House szakembere azonban kiemelte, hogy érdemes tájékozódni a telekkel kapcsolatban, mielőtt az adásvételi aláírása megtörténne, hiszen a hagyományos házvásárláshoz képest sokkal több nehézségbe ütközhet az ember. Ingatlanjogi szempontból három dolgot szükséges tisztázni: a vevőnek van-e már a tulajdonában mezőgazdasági terület – magánszemély ugyanis csak abban az esetben birtokolhat egy hektárnál több földet, ha minimum aranykalászos végzettsége van –, magyar vagy EU-s állampolgár-e, illetve, hogy az adott zártkerti ingatlant sikeresen kivonták-e a művelés alól. Utóbbi igénylésére, végleges más célú hasznosítás iránti engedély kérésére és megvalósítására 2017 év végéig volt alkalma a földtulajdonosoknak. Ha ez nem történt meg, akkor jogilag még művelési területnek számít, így a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozik, ami jelentősen meghosszabbíthatja és bonyolíthatja az adásvételi és hatósági folyamatokat – többek között a nyilatkozattételi és az elővásárlási jogok rendszere miatt. A művelés alóli kivonással pedig nemcsak jogi, hanem gazdasági előnyök is járnak: a telek értéke többszörösére nőhet, különösen akkor, ha az ingatlan olyan területen fekszik, ahol belterületté minősítése várható a közeljövőben. Az adásvétel hossza megyefüggő, ha minden jól és a jogszabályi előírások szerint megy, akkor 5 hónap alatt megtörténhet az átírás, máskülönben az ügyintézési idő akár 1 évig is elhúzódhat. Javasolt ezért az ingatlanszakértő és a szakjogász bevonása, hogy lehetőség szerint rövidíteni lehessen a folyamaton.

Finanszírozás szempontjából is több kellemetlenségbe ütközhet a vásárló, elég, ha csak a magasabb illetékekre gondolunk, ugyanakkor az idén 5%-ra csökkentett újlakásáfa, és az 5 millió forintos áfavisszatérítés tovább élénkítheti a keresletet. „A hiteligénylés szintén sarkalatos pont. A szabadfelhasználású Babavárón kívül a vissza nem térítendő CSOK és más állami támogatás, illetve a különböző hitelkonstrukciók egyéni elbírálás alapján igényelhetők ezekre az ingatlanokra. A legfőbb feltétel a lakóövezeti besorolás, valamint, hogy a telken lévő épület lakóházként legyen nyilvántartva és lakófunkciót töltsön be. A pénzügyi megvalósításhoz szorosan kapcsolódik a telek beépíthetőségének lehetősége is, ami általában alacsony. Amennyiben piacképes az ingatlan, nagyobb önerő mellett, de lehet finanszírozó bankot találni, valamint kiemelten fontos, hogy minden dokumentáció megegyezzen, így a tulajdoni lapnak és a térképmásolatnak is a tényleges valóságot kell tükröznie. A követelmények azonban pénzintézetenként változhatnak, ezért érdemes pénzügyi szakértő segítségét kérni a hitelügyintézésben” – tette hozzá Benedikt Károly.