A nukleáris vagy kiscsalád, ahogy a szociológia nevezi, a 20. században vált általánossá, szorította vissza a paraszti társadalomra jellemző kiterjesztett család együttélését. A hagyományosan mezőgazdaságból élő réteg számára a munkás kéz szükséglete tette természetessé, hogy szülők, gyerekek, unokatestvérek együtt éljenek és közösen műveljék a földet. A városiasodás és az ezzel párhuzamosan zajló polgárosodás azonban más értékek mentén szerveződő közösségeket alakított ki. Az vált jellemzővé, hogy apa és anya gyermekeikkel él egy fedél alatt, a házasság után külön otthont teremtve. 

A magyar társadalom a második világháború után újjáépülő országban már ezen az úton haladt. A lakótelepek és a máig sok helyen előforduló Kádár kockák megjelenése teljesen átalakított a lakhatást, természetessé tette, hogy a család fogalmát szűken értelmezzük. Ennek ellenére sokáig, főként a magas telekárak miatt, épültek olyan házak, melyek, bár külön lakásban, de egy épületben tartották a szülőket, nagyszülőket. Az elmúlt években ennek a trendnek is vége, ma már nehéz az ilyen ingatlanokra vevőt találni. 

Budapest és az agglomeráció

A GDN Ingatlanhálózat - GARDEN City irodája Budaörsön működik, az agglomeráció ingatlanpiaca mellett a főváros külső kerületeiből is sok ügyfelük van. Ezeken a területeken még 6-7 éve is keresettek voltak a nagy alapterületű, többszintes családi házak, melyek alkalmasak voltak arra, hogy több generáció összeköltözzön. A fővárosból kiköltözők között sokan gondolták úgy, hogy praktikus és anyagilag is jobb, ha egy nagy ingatlanban él együtt több generáció. “Az utóbbi években a 300-400 négyzetméteres családi házakat nehezen lehet eladni,  ennek oka amellett, hogy megváltoztak a szokások, az hogy ezek jelentős része régi, elavult épület, amire költeni kell. A legnagyobb probléma általában a gépészeti megoldásokkal van, a régi, elavult fűtési rendszerek átalakítása és módosítása költséges és sokszor nehezen kivitelezhető.” - mondta Bognár Katalin. A szakértő arról is beszélt, hogy némi ráfordítással az ilyen ingatlanokból ki lehet alakítani 2-3 olyan lakást, amelyek keresettek a piacon. “Ehhez külön mérőórákra van szükség, illetve sok esetben szigetelésre és egyéb felújítási munkákra. De jelenleg a 2-3 szobás lakásokra van a legnagyobb kereslet, így piacképessé tehető az eladhatatlan ház.”

Hitelre is lehet

A többgenerációs házaknál, ha a hitelezés oldaláról közelítünk, akkor az a legfontosabb kérdés, hogy önálló albetétek-e a lakások - mondja Vincze Krisztián a GV Hitelközpont vezetője. Ha egy házban két önálló lakás van bejegyezve, akkor két külön ügylet a megvásárlásuk, akkor is, ha egy család a vevő. Ezeket az adásvételeket a hitelezés során is külön kezeljük, így, ha a vevők és a lakás megfelel a feltételeknek, CSOK és támogatott hitel is felvehető. Nehezebb a helyzet, ha nem önálló ingatlanokról van szó, ilyenkor hiába van két lakás, egy ügylet zajlik, melynek keretében résztulajdont vásárolnak a vevők és mindenkit be kell vonni a hitelbe, emiatt azonban a fiataloknak járó támogatások már nem elérhetőek, mert az állami segítség feltétele, hogy csak az lehet tulajdonos, aki a támogatást kapja. Persze van megoldás ezekben az esetekben is. Ha a ház jogilag nincs megosztva, de készül egy használati megállapodás, amiben szerepel, alaprajzzal egyértelműsítve, hogy ki mely részeket birtokolja, akkor az egyes lakások önállóan is forgalomképessé válnak. A hitelezés szempontjából az is nagyon lényeges, hogy a mérőórák közösek vagy sem, az almérők létesítése feltétele a hitelezhetőségnek! 

Sok kicsi sokra megy

Összefoglalva tehát eladhatósági és hitelezési szempontból is az a jó megoldás, ha a nagyobb méretű, több generáció számára is alkalmas ingatlanok társasházzá alakulnak és külön mérőórákat kapnak a lakások. A piacot jól ismerő szakemberek azt látják, hogy egyre kevésbé jellemző Budapesten és az agglomerációban, hogy összeköltözzenek a családtagok, a felnőtt gyermekek szüleikkel közösen keressenek lakhatást.