Soha nem volt még ennyi pénzük értékpapírban a magyaroknak, mint az idén márciusban. A háztartások több mint 19 ezer milliárd forintnyi vagyont tartottak ugyanis ekkor az értékpapír-számláikon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A bankbetétekben tartott pénz eközben csaknem 120 milliárd forinttal csökkent márciusban, a lekötött betétek volumene már alig éri el a 2300 milliárd forintot, ami a 23 éve vezetett statisztikában történelmi mélypontnak számít. Ez nem is csoda, az infláció ugyanis magas, és hiába hozza ki az MNB, hogy a lekötött betétek átlagos kamata már 13,26 százalékon tetőzik, a lakosság ezekhez az ajánlatokhoz nem fér hozzá.

A kisbefektetők számára a 25 százalék fölötti infláció ellen a legjobb alacsony kockázatú megoldást az jelenti, ha inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapírba (PMÁP) fektetik be a pénzüket. Ebben a kötvényben most már az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) számai alapján több mint 5400 milliárd forint van, és az összeg hétről hétre nő. Az MNB adatai szerint is nagyon népszerű a lakosság körében az állampapír-befektetés, a március végén 19 ezer milliárd forint fölött tetőző lakossági értékpapír-állományból 10 979,6 milliárdnyi állampapír volt. 

Ez azt jelenti, hogy a harmadik hónap végére már valóban nagyon közel járt a lakosságnál lévő állampapír-volumen ahhoz a 11 ezer milliárdos célhoz, amelyről először 2019 áprilisában még a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) beharangozásakor beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter. Akkor 6 ezer milliárd forint körül volt a lakossági állampapír-állomány, és a cél az volt, hogy 2023-ra ezt 5 ezer milliárddal 11 ezer milliárdra növeljék. Ez valószínűleg mostanra már meg is történt - hiszen áprilisban nagyobb lakossági állampapír-lejáratok nem voltak, az értékesítés pedig jól alakult - bár a kormány eddig még nem dicsekedett el a sikerrel. Márciusban több mint 277 milliárd forintért vásárolt állampapírt a lakosság: Ezzel együtt az első negyedévben összesen több mint 820 milliárd forint háztartási megtakarítás került állampapírokba. 

Az állam mellett a bankok is vonzzák a lakossági megtakarításokat. A hitelintézetek is elkezdtek kövényeket kibocsátani, amelyeket jellemzően két számjegyű kamatokkal hirdetnek meg, sokszor a kamatozásuk a bankközi kamatot, a BUBOR-t követi, több kötvény euróban, dollárban fizet kiemelkedő kamatot. Márciusban 76,4 milliárd forintért vett a lakosság banki kötvényeket, ezzel az állomány megközelítette a 320 milliárd forintot, ami nyolcéves rekord. A jelzáloglevelek továbbra sem vonzzák a kisbefektetőket, ahogy a többi vállalati kötvénytől is ódzkodnak a Quaestor csődje óta, alig 32 milliárd forintjuk van ilyen eszközben. 

A kockázatosabb eszközökbe, például a befektetési alapokba és a részvényekbe is került bőven lakossági megtakarítás márciusban. Az alapok több mint 125 milliárd forintnyi friss megtakarítást vonzottak, ezzel a háztartások befektetési jegyekben lévő megtakarítása 6467,8 milliárd forintos történelmi csúcsra emelkedett.

A részvényekbe 22,5 milliárd forintot fektettek be a kisbefektetők, ennek döntő részét ezúttal is bankpapírba - vélhetően OTP-részvénybe tették. A március nem kedvezett a lakossági részvénybefektetőknek, az amerikai bankcsődök és a svájci bankválság miatt 67,7 milliárd forinttal értékelődött le a megtakarításuk. A hónap végén összesen 1200 milliárd forint volt a lakosság magyar részvényekben lévő vagyona, ennek több mint a fele banki részvény volt. Persze azok, akik a márciusban kockáztattak, és a 10 ezer forint alá zuhanó OTP-ből vásároltak, jól jártak, hiszen a bankpapír ma már 11 ezer forint fölött forog - írja a Bank360.hu.