Fontos, hogy pontosan tudjuk, mire van szüksége a vállalati ügyfélkörnek, és gyorsan elérhetővé tudjuk tenni számára a kedvezményes konstrukciójú finanszírozási megoldásokat – mondta Kollega-Tarsoly Dániel, a Magyar Bankholding egyedi üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója.
A magyar vállalati körnek és ezen belül a középvállalati
szegmensnek sok kihívással kellett megküzdenie idén. Elég csak a felpörgő inflációra, a hektikusan mozgó euró/forint árfolyamra vagy a brutálisan megemelkedett energiaárakra gondolni. Hogyan látja, mely ágazatok a legsérülékenyebbek ebben a helyzetben?
Elsősorban az energiaintenzív, azaz a sok energiát felhasználó cégek vannak bajban, ők azok, akiknél valamilyen speciális intézkedési tervre lesz szükség. Szerencse a szerencsétlen helyzetben, hogy mind a kormányzat, mind a bankszektor készül valamilyen megoldással számukra. Többek között új támogatott hitelkonstrukciókat is elérhetnek, például a Széchenyi Kártya Program Max! keretében. De emellett januárban elindul az EXIM gyármentő programja is. Természetesen a kormányzat mellett a kereskedelmi bankoknak is van szerepük a helyzet kezelésében. Értő figyelemmel kell meghallgatnunk ügyfeleinket, fel kell mérni, pontosan mire van szükségük, és gyorsan elérhetővé kell tenni számukra a kedvezményes konstrukciókat. A Magyar Bankholding tagbankjainál, az MKB Banknál és a Takarékbanknál mindig kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy elsők között nyújtsuk ügyfeleink számára a támogatott konstrukciókat. Külön ki kell emelni az agrárszektort is, hiszen idén az aszály mellett őket erőteljesen sújtja az inputköltségek emelkedése, többek között a műtrágyáé. Az agrárvállalkozások számára is elérhető kedvező hitelkonstrukció. Az infláció elszabadulása és az alapanyaghiány azt indukálja, hogy a cégek erőteljesebben készleteznek, és igyekeznek nagyobb likviditási tartalékot is képezni. Ez pedig a bankoktól is nagyobb szerepvállalást kíván meg.
Mennyiben befolyásolja mindez a hitelfelvételi kedvet? Az első fél évben, elsősorban a támogatott hiteleknek köszönhetően, a középvállalatok esetében kitartott a lendület, de mennyiben változott ez meg a második fél évben?
Csak az idei második negyedévben 344 milliárd forinttal, azaz éves 15 százalékkal bővült a nem pénzügyi vállalkozások hitelállománya Magyarországon, a kkv-k körében pedig 13 százalékkal éves összevetésben. Ha a bankok által jegyzett vállalati kötvényállományt is beleszámoljuk (jellemzően Növekedési Kötvényprogram), akkor már 500 milliárd forint feletti összeget kapunk. Ez komoly növekedés, ami jelentős részben a Széchenyi Kártya Program egyik konstrukciója nyári kifutásának volt köszönhető.
A második fél évben azonban gyökeresen megváltoztak a körülmények. A piaci hitelkamatok meredeken emelkedtek, jóval kevesebb támogatott hitel érhető el, szűkebb kör számára. Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások azonban kivételt képeznek. Egyrészt ezekre elérhető támogatott konstrukció, másrészt ez az a terület, ahol már középtávon megtérül a beruházás, akár magasabb finanszírozási költségek mellett is.
Milyen változások látszanak, akár a beruházási és a forgóeszközhitelek arányában, akár a futamidő vagy a különböző finanszírozási formák között?
Jól látható, hogy a forgóeszközhitel-állomány, illetve ennek aránya emelkedik, hiszen a cégeknek készletezniük kell, és tartalékot kell képezniük. Emellett megfigyelhető az euróalapú hitelek térnyerése. Ezen a területen azonban fontos tisztában lenni az árfolyamváltozásból adódó kockázatokkal. Azt javaslom a cégeknek, hogy kellő megfontolással tekintsenek erre a lehetőségre. Mindenképp rendelkezniük kell természetes fedezettséggel, azaz csak olyan mértékben adósodhatnak el devizában, hogy az euróban keletkező bevételükből fedezni tudják az éves törlesztőrészletüket.
Mennyire tekinthetők válságállónak a Magyar Bankholding bankjainak ügyfelei, illetve a hitelportfóliójuk?
A tagbankjaink múltjának is köszönhetően jó minőségű a portfóliónk. Az MKB Banknak szigorú EU-s vállalásoknak kellett megfelelnie 2015 és 2019 között, és így optimális mérlegszerkezettel, jó portfólióval, felkészülten érkezett meg a koronavírus-járvány időszakába. A Takarékbank pedig többek között a jelentős agrárállományának és stabil vállalati ügyfeleinek köszönhetően rendelkezik jó minőségű állománnyal, hiszen az agrár-
cégek és KKV ügyfelek jellemzően nagyon jó adósok. De természetesen a mi ügyfélkörünk számára is nehéz volt az idei és lesz a következő év. „Szorosabbra húztuk” a monitoring folyamatokat, és szigorú tervezéssel igyekszünk felkészülni egy esetleges portfólióromlásra.
A támogatott hitelek mellett mennyire „eladhatók” a piaci hitelek a jelenlegi kondíciókkal, és készülnek-e valamilyen újdonsággal ezen a területen?
A piaci forintalapú hitelek kamata ma már 20 százalék körül van. Ez azt jelenti, hogy azok a cégek, amelyek korábban beruházást terveztek, jellemzően el kell hogy halasszák ezt a tervüket. Húszszázalékos banki kamatok mellett ugyanis nagyon kevés beruházás térül meg. Ez teljesen új helyzet a középvállalkozások számára, hiszen a támogatott hitelprogramok bevezetése óta megszokták, hogy a hiteleiket alacsony árazás mellett tudják igénybe venni. Mi arra számítunk és készülünk, hogy nagyobb súlya lesz a faktoringnak és a lízingnek. Ezen kívül a zöldhitelek terén igyekszünk erősíteni. Ezen a területen jelentős tapasztalat halmozódott fel tagbankjaink szakértő kollégáinál, hasznos tanácsokkal tudunk szolgálni ügyfeleink számára.
A fenntartható fejlődés mellett a digitalizáció a másik megkerülhetetlen folyamat. A vállalati ügyfelek kiszolgálásában milyen újdonságokkal léptek, lépnek piacra?
A vállalati ügyfélkörünkben végzett felmérések szerint a cégek elsősorban a stabilitást igénylik: számukra az a legfontosabb, hogy legyenek jól bejáratott, megbízhatóan működő elektronikus csatornák. Céges ügyfeleink ma már több mint 90 százaléka használja ezeket a csatornákat. Akkor végezzük jól a dolgunkat, ha észrevehetetlenül működünk. Nemrégiben indítottuk el új, kifejezetten vállalati ügyfeleink számára kifejlesztett mobil applikációnkat. Emellett folyamatosan bővítjük termékpalettánkat, modernizáljuk fiók- és ATM-hálózatunkat.
Zajlik az MKB Bank és a Takarékbank fúziós folyamata, mit éreznek ebből a vállalati ügyfelek, és mire számíthatnak középtávon?
Akkor csináljuk jól, ha az ügyfelek semmit sem éreznek a fúzióból. Amikor idén tavasszal egyesült az MKB Bank és a Budapest Bank, az ügyfelek lényegében csak azt vették észre, hogy átmárkáztuk a bankfiókokat. A következő lépés a Takarékbank integrálása lesz, terveink szerint a jövő év májusában. Ezzel létrejön Magyarország második legnagyobb bankja, amely MBH Nyrt. néven, egységes arculattal működik tovább.