Miközben a magyar ingatlanpiacon sokan továbbra is az új építésű lakások drágulásáról beszélnek, egyre több szakértő látja úgy, hogy a valós probléma valójában nem az új lakások ára, hanem a használt ingatlanok jelentős részének túlértékeltsége. A piac ma sok esetben egészen furcsa helyzetet mutat: egy korszerű, energiahatékony, modern technológiával épült új lakás gyakran alig kerül többe, mint egy 20-40 éves használt ingatlan, amelyre a következő években komoly felújítási költségeket kell majd fordítani.
A szakemberek szerint a két ingatlan között azonban nem néhány apró különbség van, hanem sok esetben teljes technológiai generációváltásról beszélhetünk.
- A piac ma nagyon sokszor nem a valós értéket árazza. A legtöbb vásárló még mindig elsősorban a vételárat nézi, és nem számolja ki, hogy egy korszerűtlen lakás fenntartása, felújítása vagy energiaigénye hosszú távon mennyivel drágább lehet - mondta Dr. Sziszák György, lakóingatlan-fejlesztő.
A szakértő szerint egy modern új építésű lakás ma már nem pusztán „egy újabb lakás”, hanem egy teljesen más műszaki és gazdasági kategória. A korszerű ingatlanok jobb hőszigeteléssel, modernebb nyílászárókkal, energiahatékony gépészettel, korszerű elektromos hálózattal és alacsonyabb fenntartási költségekkel épülnek, miközben hosszabb távon is jobban megőrizhetik az értéküket.
Ezzel szemben sok használt lakás esetében a vevő valójában nemcsak egy ingatlant vásárol, hanem egy későbbi problémacsomagot is. Elöregedett vezetékeket, korszerűtlen fűtési rendszert, gyenge energetikát, magasabb rezsit és komoly felújítási kötelezettségeket.
- Sokan még mindig úgy gondolkodnak, hogy két ugyanolyan méretű lakás nagyjából ugyanannyit ér. Pedig ez körülbelül olyan, mintha egy húszéves autót hasonlítanánk össze egy modern modellel úgy, hogy kizárólag az árukat nézzük. A technológiai különbség óriási - fogalmazott a HázGuru közösségi oldal tulajdonosa.
A szakértő szerint a magyar piacon különösen erős az érzelmi alapú árazás. Sok tulajdonos nem azt nézi, hogy objektíven mennyit ér az ingatlan, hanem azt, mennyit szeretne kapni érte, mennyit költött rá évekkel korábban, vagy mennyiért hirdet hasonló lakást a szomszéd. Ez azonban nem feltétlenül tükrözi a valódi piaci értéket.
Ezzel szemben az új építésű lakások ára jóval racionálisabban alakul ki: a telekár, az építőanyagköltségek, a munkadíjak, az energetikai előírások, a korszerű műszaki tartalom és a kivitelezési költségek alapján.
Dr. Sziszák György szerint a piac torzulásának egyik legnagyobb oka az, hogy a vásárlók jelentős része még mindig nem érti az energiahatékonyság valódi gazdasági értékét.
- Az energiahatékonyság ma már nem zöld extra, hanem pénzügyi kérdés. Az elmúlt évek energiaválsága világosan megmutatta, hogy egy korszerűtlen ingatlan fenntartási költsége drasztikusan megemelkedhet. A jövőben pedig ez a különbség várhatóan még nagyobb lesz - emelte ki a szakember.
A szakértő szerint sok vevő még ma sem számolja ki, mennyibe kerülhet egy teljes gépészeti korszerűsítés, egy elektromos hálózat cseréje vagy éppen egy energetikai felújítás. Pedig ezek a költségek hosszú távon könnyen több tízmillió forintos terhet jelenthetnek.
A jelenlegi piaci helyzetben egyre többen kezdik felismerni, hogy az új építésű lakások valódi értéke valószínűleg még nincs teljesen beárazva. Egy korszerű ingatlan ugyanis nemcsak olcsóbban fenntartható, hanem könnyebben kiadható, gyorsabban értékesíthető, és hosszabb távon is versenyképesebb lehet a piacon.
Ezzel szemben sok korszerűtlen használt lakás a következő években egyre nagyobb kompromisszumot jelenthet majd a tulajdonosok és a vásárlók számára is.
- A piac előbb-utóbb általában korrigálja az ilyen torzulásokat. Könnyen lehet, hogy néhány év múlva már nem azt kérdezik majd a vevők, miért ilyen drága egy új lakás, hanem azt: hogyan lehetett ennyire túlértékelni a korszerűtlen használt ingatlanokat ennyi ideig - zárta Dr. Sziszák György.