A földforgalmi törvény bevezetése után a potenciális vevők számának drasztikus visszaesése, így a kereslet szűkülése nyomán sokan arra számítottak, hogy a földárak érezhetően csökkenni fognak. A termőföldárakról és bérleti díjakról közölt KSH-jelentés azonban cáfolja ezt, igaz, az áremelkedés mögött még a törvény hatályba lépését megelőző vásárlások is állhatnak. Tavalyi adatok nem állnak rendelkezésre, ám 2014-ben a mezőgazdasági termőföldárak – a megelőző két év szintén jelentős, 12,8, majd 8,2 százalékos növekedése után – átlagosan 15 százalékkal voltak magasabbak az előző évhez képest. Ezen belül a legjelentősebb művelési ág, a szántó ára 16 százalékkal nőtt, így egy hektár szántóföld átlagára 2014-ben 884 600 forint volt.

Nagyon nagy eltérések tapasztalhatók persze ettől az átlagértéktől. A legjobb minőségű, illetve jó infrastruktúrával körülvett földek jellemzően Győr-Moson-Sopron, Vas, valamint keleten Hajdú-Bihar és Békés megyében helyezkednek el, általában arrafelé hirdetik a tulajdonosok a legdrágább földeket. Ezeken a vidékeken a földek átlagára jóval egymillió forint felett van. A legdrágább megye Békés, ott a szántók átlagára 1,127 millió forint hektáronként. A legszerényebb minőségű és legolcsóbb földek hagyományosan Nógrád megyében vannak, egy átlagos szántó hektárja 491 500 forint.

Bár mind keresletében, mind pedig árában a szántó viszi a prímet, 2014-ben a többi művelési ág esetében is 10 százalék felett nőttek az árak az előző évhez képest. Az erdőterületek ára emelkedett a legkisebb mértékben, de ott is 12 százalékos a bővülés, így tavaly 525 800 forintba került az átlagos erdő hektáronként. A gyep- és a gyümölcsös területek ára 13, a szőlőterületeké 15 százalékkal lett magasabb. Az árak emelkedése mögött jelentős részben a jogszabályi változások állnak.

Beszállnak a bankok

„A rendelkezésre álló 2014-es adatokat tekintve egyelőre valóban az látható, hogy a Földforgalmi Törvény új korszakot hozott a hazai földpiacon” – erősítette meg a K&K-nak Szabó István, az OTP Bank Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgató-helyettese. Szerinte a jogszabály 2014-es májusi életbelépése miatt sokan előrehozták a vásárlást, így tavalyelőtt az év első hónapjaiban valóban felélénkült a kereslet, és a több földeladás jött létre: „A mezőgazdasági területek adásvétele majdnem minden művelési ágat tekintve élénkült abban az időben. Később azonban a törvényalkotó által tervezett módon ez a földpiaci forgalom jelentősen lassult.”

A Földet a Gazdáknak program elindulásával a piaci alapú földforgalom jelentősen mérséklődött és ma már a föld adásvétele szinte kizárólag az állami földek árveréseihez kapcsolódik – számolt be Szabó István a banki tapasztalatokra hivatkozva. „Természetesen az állami földek megvásárlásának finanszírozásába a kereskedelmi bankok is bekapcsolódhatnak” –tette hozzá. A piaci alapokon működő pénzintézetek a földvásárláshoz biztosított ismert és kedvezményes hitelfeltételekkel tudnak forrást nyújtani az érdeklődőknek, bár a Magyar Fejlesztési Bank földvásárlásokhoz adott, összesen 250 milliárd forintot kitevő kerete kétségkívül versenyhátrányt jelent a többi hitelintézetnek. A bankoknál a 300 milliárdos NHP-keret áll rendelkezésre, amelynek terhére a földvételhez adhatnak hitelt, ez a hitelkeret azonban a földvásárlás mellett számos más célra is szolgál.

A földvásárlásra fennmaradó NHP-feltételekkel bíró hitel ugyanakkor az OTP esetében jelentősen túligényelt. Az eddigi adatok szerint háromszor annyi forrásra lenne szükség, mint amennyi rendelkezésre áll. A bank ezért saját, piaci forrásait is megmozgatja, ennek érdekében földvásárlási konstrukciókat dolgoz ki, amelyek felveszik a versenyt az NHP feltételeivel. „A saját forrású hitel kamatbázisa lehet változó (3 havi BUBOR) vagy fix 5 és 10 éves kamatperiódusú” – mondta el Szabó István, s arra is felhívta a figyelmet, hogy a piaci alapú finanszírozás további előnye az NHP-konstrukcióval szemben, hogy nem vonatkozik rá a 300 milliós felső határ.

Ki kell gazdálkodni

A jelek szerint tehát jó befektetés a föld vásárlása, amelyhez banki forrás is igénybe vehető. Már csak azért is, mert az általános várakozás szerint az árak emelkedése nem állt meg, még ha némileg lassul is. Nem mindegy azonban, hogy milyen célból vesz valaki földet. „Mindazok, akik befektetésként vásárolnak földet, vélhetően jó üzletet csinálnak, a földek ára véleményem szerint emelkedhet az lekövetkező években, és a mai, kedvező kamatkörnyezetben különösen jó befektetés lehet a termőföld vásárlása” – mondta el a K&K-nak Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének (Mosz) főtitkárhelyettese. Ugyanakkor mindazok, akik termelésre szeretnék használni a földet, sokat kockáztatnak, ilyen esetekben már nem egyértelmű a haszon: „Bár a termőföldön sikeresen is lehet termelni, a megvásárlásra felhasznált hitelt és az önerőt a gazdálkodó adott esetben a modernizációtól vonhatja el.”

Máhr András szerint nem egyértelmű, hogy mi lesz az uniós agrártámogatások sorsa, de vannak olyan félelmek, amelyek szerint 2020 után nem, vagy nem a jelenlegihez hasonló formában lesznek uniós pénzek a mezőgazdasági tevékenység támogatására. Ezért a fejlesztés ezekben az években elengedhetetlen, márpedig a földet vásárlóknak erre és hiteltörlesztésre egyaránt kellene fordítaniuk. A termőföld külön-külön ki tudja termelni a fejlesztés és a törlesztés költségeit, együtt azonban már keményebb dióról van szó.

„Nem könnyű, de egy jó gazdaság esetében akár még kigazdálkodható” – véli Barta Sándor. A Dévaványa térségében gazdálkodó agrárvállalkozó szerint a jó minőségű, ezáltal biztosabb megtérülést hozó földeket érdemes megvenni, ez ugyanis jó befektetés a gazdálkodás költségei mellett is. „A 25-30 aranykoronás, értékesebb területek megvásárlása jó döntés lehet, különösen akkor, ha az adott terület öntözhető is. A jó termőképességű szántón gazdálkodva jön be annyi jövedelem, hogy a mostani olcsó hitel törleszthető, és még ezen felül is marad forrás másra” – vélekedik az agrárvállalkozó. Ugyanakkor úgy látja, hogy gyengébb szántók, gyepterületek vásárlása már alapos megfontolást igényel: „20 aranykorona alatt csak erős, biztos gazdálkodói háttérrel szabad földet venni”.