Sok éve már, hogy nulla közelében tartják a fontosabb jegybankok a kamatokat, és bár az USA-ban már megfordult a trend, globálisan még mindig öntik a piacokra a jegybankok a pénzt. A kamatozó eszközök alig fizetnek valamit, a részvényárak viszont szárnyalnak. A befektetőknek a nagyobb kockázattal járó, például részvényüzletek jelenthetnek kiutat. Felsoroljuk a főbb variációkat, amik között látszólag egymásnak ellentmondó üzletek is vannak, de csak látszólag. Más az időtáv, lehet, hogy pár hónap távlatában még jó ötlet a részvényvétel, pár évre viszont inkább shortolni érdemes.

 

1. Veszed, ami még kamatozik

 

Bár a fejlett országok állampapírjai közül soknak nullához közeli, sőt negatív a hozama, azért vannak pluszt adó kötvények is. Egyre rontják ugyan a kondíciókat, nemzetközi összehasonlításban még jók a hazai lakossági állampapírok, az inflációkövető kötvények várhatóan megőrzik reálértéküket. (A fix kamatozásúak már az infláció alatt vannak.) Nemzetközi és magyar vállalati kötvények, egyes feltörekvő országok kötvényei, vannak még kamatozó eszközök, amelyekkel el lehet érni hozamot. Ezeket azonban kötvényalapok közreműködésével érdemes megvenni, mert az átlagos befektetőnek nincs mindenhez hozzáférése, és nem tudja eléggé megosztani a tőkéjét, csökkenteni kockázatát úgy, ahogy kellene.

 

2. Veszed a részvényeket

 

Első pillantásra talán őrültségnek látszik sok éven át tartó emelkedés után, új és új történelmi csúcsokon részvényeket venni. Senki sem tudja, hogy meddig fog tartani a részvénypiaci hegymenet, lehet, hogy már csak napokig, lehet, hogy még évekig. Nagy piaci guruk, akiknek a szavára figyelni kell, mert kétségtelenül a befektetéseik révén lettek szemérmetlenül gazdagok, általában szintén bevallják, hogy nem tudják. De sokan valószínűsítik, hogy 8-9 jó év után a következő 5-10 év már nem lesz túl jó a részvénypiacon. Előbb-utóbb jön egy lejtmenet.

 

Olyan ez, mint a repülőgépek, amelyek még sohasem maradtak fent. De honnét fog esni? Lehet, hogy óriási krachról akkor fognak majd írni a lapok, amikor az amerikai S&P 500 részvényindex visszaesik 4000-ről 3000-re (most a 2600-at ostromolja), a magyar BUX pedig 70 ezerről 50 ezerre (most 39 ezer). Bár sok részvény történelmi távlatban a túlértékeltség jeleit mutatja, a körülmények is különlegesek. A kamatok, kötvényhozamok alacsonyak, a jegybankok összességében még mindig nyomják a piacokra a pénz, gazdasági növekedés van, recessziónak nincs jele. Tehát tarthat tovább a tánc, akár évekig is.

 

Egy másik érv: a kis- és nagybefektetők sem szokták tudni eltalálni a jó belépési pontokat. Sokkal többet ér, ha beszállunk, és sok évig, inkább évtizedig ülünk a részvényeken, akkor az emelkedés szinte biztos.

 

3. Osztalékrészvényeket veszel

 

Vannak növekedési részvények, amelyek vevői arra alapoznak, hogy a cég terjeszkedni fog, és sokkal, de sokkal nagyobb lesz, mint most. Így a mostani nyereség, osztalék nem is érdekes, évek múltán akár nagyságrendekkel nagyobb is lehet a társaság mérete, bevétele, profitja. Voltak erre csodás példák, mint az Apple, az Amazon vagy annak idején az IBM, mindenki hasonló történetekről, sok százszorosára, ezerszeresére növekvő részvényárfolyamról álmodik. Ám minden ilyen sztorira sok másik cég jut, amelyek eltűntek a süllyesztőben, és aki részvényesük volt, az elvesztette pénzét.

 

Egy másik, biztonságosabb módszer osztalékrészvényeket venni. Sok profi befektető portfóliója maga a dögunalom: megvesznek egy évtizedek óta stabil profitot termelő, mérsékelt, de állandó osztaléknövögetésben jeleskedő céget, például Johnson & Johnson, Wal-Mart, Procter & Gamble, egyes olajmultik. Az úgynevezett „osztalékarisztokraták” külön fogalom, olyan társaságok, amelyek már legalább 25 éve minden egyes évben növelték osztalékukat. (Ezekre külön befektetési alapok, ETF-ek is vannak, például: NOBL, DVY.)

 

Megveszik ezeket a papírokat, mint Warren Buffett, a Föld egyik leggazdagabb embere, és lehet, hogy soha nem adják el. Ha visszaesnek az árfolyamok, vesznek még, felveszik az osztalékot, és újra befektetik. Évtizedekig tartott, de voltak, akik ebből gazdagodtak meg.

 

4. Az árupiacra nyergelsz át

 

Míg a részvényindexek történelmi csúcsokon vannak, a főbb árupiaci termékekről ez korántsem mondható el. A 2016 eleji mélypontról jócskán visszapattant a kőolaj, az arany is 20-25 százalékkal van a pár évvel ezelőtti gödör alja felett, de a korábbi csúcsoktól nagyon messze. Egy-másfél évtizedes csúcson csak kevés áru volt mostanában, mint az amerikai faanyag vagy a palládium, de ha ezt az inflációval korrigáljuk, kiderül, hogy ezek sem vészesen drágák. Más nyersanyagok, mint a búza, a kakaó vagy az urán ma is sokéves mélypont közelében vesztegelnek.

 

Ugyanakkor tart a gazdasági fellendülés a világban, ez növeli a keresletet, sok harmadik világbeli országban tömegek emelkednek ki a szegénységből a középosztályba, és növelik fogyasztásukat. Az utóbbi években az alacsony nyersanyagárak miatt sok termelő, bánya elhalasztotta beruházásait, így nyersanyaghiány alakulhat ki. Persze a képletek sokismeretlenesek, dollár- és euró-tízmilliárdokat ölnek például elektromos autókba, ezek kiválthatják az olajfelhasználás egy részét. (Csak a Volkswagen 70 milliárd eurót költött erre öt év alatt.) Az aranyról viszont azt híresztelik, nemsokára egyszerűen elfogynak a kitermelhető készletek, kész, vége, nincs több a bolygón (ez a „gold peak” jelensége). Magukat a nyersanyagokat megvenni nem mindig célszerű, hosszú távú tartogatásuk pénzveszteséget okozhat (a contango miatt). A bányavállalatok részvényei választani viszont néhány év távlatában jó lehet, legyen szó akár olajmultikról, amelyek osztaléka is kimagasló, akár fémbányákról, agrárvállalkozásokról.

 

5. Shortolsz

 

Egy sikeres normál befektetés úgy néz ki, hogy megveszel valamit olcsón, majd továbbadod drágán. De miért kell feltétlenül ebben a sorrendben? Mi van, ha először eladod, ami drága, majd ha leesett, visszaveszed olcsóbban, zsebre vágva a különbséget?

 

Mindkét módszer kockázatos abból a szempontból, hogy ha az árfolyam nem arra megy, amerre remélted, veszítesz. Az első esetben, ha nem megy fel, amit megvettél, a másodikban, ha nem esik le, amit előre eladtál. A shortolásnak egyéb, technikai jellegű kockázatai is vannak. Ahhoz, hogy olyat adjál el, ami nincs a birtokodban, kölcsön kell azt kérned valakitől, és biztosítékokat kell letenned, aminek jelentős költségei vannak. A shortolás tehát külön tudomány, de nagyon kifizetődő lehet. Az okosabb kevesek műfaja: az amerikai részvénypiacon is csak a részvények pár százalékának megfelelő a shortok mennyisége. (Az átlagnál jóval népszerűbb shortcélpont például a Tesla, az AT&T, az Intel, az Amazon.)

 

A profiknak sem mindig sikerül, Soros György magyar származású nagybefektető szeptember végi portfólióját november közepén tették közzé, ebből kiderült, hogy míg félévkor az amerikai részvénypiac esésére játszott nagy tételben, később ezen pozíciók nagy részét felszámolta, alighanem veszteséggel. Persze, azóta akár újakat is nyithatott.

 

6. Kötvényeket shortolsz

 

Míg a részvénypiaci hossz lassan kilenc éve tart, ez a történelem egyik leghosszabb ilyen periódusa, a kötvénypiacon az áremelkedés (a hozamcsökkenés) már a nyolcvanas években megindult, több mint negyedszázada. A negatív hozamok számos német, japán, svájci stb. államkötvénynél teljesen abszurd piaci torzulást jeleznek.

 

Egyszer majd itt is jön az árfolyamesés, a hozamemelkedés, és várhatóan kiszámíthatatlanul, hirtelen, ahogy a krach is szokott. Erre is lehet játszani különböző ETF-ekkel, certifikátokkal, még a Budapesti Értéktőzsdén is van ilyen, német kötvényekre. De ha sokáig nem jön be az elképzelésünk, a költségek miatt ezek értéke szépen lassan le fog morzsolódni. Az időtényező, az időzítés dönti el, sikeres lesz-e a spekuláció vagy sem.

 

7. Állampapírt veszel, és vársz

 

Állampapír mint kockázatos befektetés? Nem erre gondoltunk. A magyar inflációkövető államkötvény még mindig viszonylag kedvező, bár csak késéssel, pontatlanul követi az inflációt. Ám sok vélemény szerint a korábbi ingatlanlufi (2007), technológiai vagy dotkom-lufi (2000-2001), sok más lufi után itt a „minden-lufi”. A jegybankok által gerjesztett pénzbőség miatt szinte mindennek magas az ára, részvényeknek, kötvényeknek, ingatlanoknak, nemesfémeknek, nem is lehet olyasmit találni, ami olcsó. Ennek pedig csúnya vége lehet, egy általános, minden befektetésre kiterjedő krach, összeomlás képében.

 

Így lehet, hogy sok év múltán visszatekintve az bizonyul a legbölcsebbnek, aki most a pénzét állampapírokban hagyta, és várt a kedvező alkalomra. Lehet, hogy öt-tíz évig is kell várni, de azután minden megint felébe, esetleg harmadába fog kerülni egy nagy krach után, ahogy ez történt 2008-2009-ben. Addig pedig pénzünk értéke (legalábbis a magyar államkötvényekben) legalább az inflációval lépést tart. „A jó befektetés unalmas” – tartja egy mondás. Megint beigazolódhat, az izgalmas zuhanások, kiárusítások sokkal rövidebb ideig szoktak tartani, mint a fellendülések.

 

8. Kevertesd profikkal

 

Nem értesz a shortoláshoz? Nem értesz az árupiachoz? Lehet, hogy az a legjobb, ha profikra bízod az egészet, és például abszolút hozamú alapokat vásárolsz, lehetőleg többfélét. Ezek feladata az lenne, hogy mindig olyan területen fektessenek be, amely jó hozamot kínál elviselhető kockázattal. Eközben megosztják a kockázatot sokféle befektetési termék között.