A befektetők nem szívesen fognak visszaemlékezni a 2018-as évre, amikor minden piacon a volatilitás volt a meghatározó téma. A jegybankok elkezdték visszafogni a válság idején beindított monetáris politikájukat, így kérdésessé vált a kötvénypiacok időközben alapértelmezetté vált három jellemzője, az alacsony volatilitás, a visszaesések („drawdown-ok”) korlátozott mértéke, és az alacsony hozamok.
Miközben a Fed a mérlegének zsugorításán dolgozik, az EKB az eszközvásárlások befejezésére készül, a Bank of Japan pedig fokozatosan kivonul a piacról, a hozamok felfelé korrigálnak, és lassan ismét a kockázati felár kerül az előtérbe. Az alacsonyabb volumenű jegybanki likviditás természetszerűleg magasabb volatilitást idéz elő, ezáltal olyan környezet jön létre, melyben 2019-ben kimondottan érdemes lesz betartani a gondos értékpapír-kiválasztás szabályait. Mindez azoknak a vállalatoknak kedvez, melyek stabil, erős mérleggel és fenntartható tőkeszerkezettel rendelkeznek. A jó minőségű értékpapírok kiválasztása során az európai befektetési minősítésű kötvények az előttünk álló 12 hónap vonatkozásában jobb lehetőségeket kínálnak, mint az USA-beli vállalati kötvények. Az USA-ban az értékeltségek túlfeszítetté váltak, ezért itt érdemes inkább a profitrealizálást választani és a felszabadult eszközöket más, kevesebb figyelemben részesülő piacokon munkára fogni.
A jelentős részvénypiaci turbulenciákat, mint amilyennek 2018 végén lehetünk tanúi, általában a hitelszpredek tágulása szokta megelőzni. Azonban a vállalati kötvények sikerrel dacoltak a részvénypiaci volatilitással, így béta-korrigált alapon azoknál jobb teljesítményt nyújtottak. Az eszközosztály által 2018-ban nyújtott, viszonylag gyengébb teljesítmény az alacsony kínálat és az óvatos befektetői pozícionálás fényében ez bizonyos mértékig várható volt.
A befektetők azonban jól teszik, ha nem bízzák el magukat, mivel még nem tudni, hogy a részvénypiacokon idén tapasztalt mozgások nem valami 2019-es, kedvezőtlen fejlemény előjelei-e. Ahogy jövőre lassan kialakulnak majd a tőkepiaci folyamatok, A Fidelitynél azt javasolják, hogy a globális kötvényekhez érdemes lesz defenzíven hozzáállni, mivel a lehűlést hozó globális növekedés és a növekvő vállalati adósságállomány előbb-utóbb a szpredek tágulását fogja előidézni.
A korlátozott likviditással jellemezhető klíma, melynek hatására a befektetők a jó minőségű értékpapírokra kezdenek összpontosítani, vonzó hozamok és jövedelmek lehetőségét tartogathatja számunkra. Az alacsonyabb minőségi osztályba tartozó értékpapírok viszont, például a tőkeáttételes hitelek és a magas hozamú hitelek, valószínűleg rosszabbul járnak majd, mivel egyre több jel utal arra, hogy közeledik a hitelciklus vége. A vállalatok arra használták fel a pezsgőbb környezet által kínált lehetőségeket, hogy növeljék a kínálatot és enyhítsék vagy megszüntessék a kötelezettségvállalásaikat – akár a befektetők kárára is. Emellett jövőre, ahogy felpuhulnak a nyereségek, a BBB szegmensbe tartozó, magas hozamú papírok értékeltsége lefelé módosulhat.
A Fed által tartott szünet felfelé tolhatja az államkötvényeket
Az államkötvényeknek 2018-ban nehéz évük volt, de a Fidelity szakértője arra számít, hogy 2019 némi enyhülést hoz a piac számára.
Arra is számít, hogy a Fed az év közepe táján szünetet tart majd a kamatemelések sorában, mivel a kedvezőtlenebb pénzügyi feltételek és a kereskedelmi vámok hatásai elkezdik rányomni a bélyegüket a reálgazdaságra. A 2019. márciusi és a júniusi két kamatemelést követő szünet a tízéves futamidejű államkötvények hozamát a 3%-os szint körül stabilizálhatja.
Bár a kilátások között szereplő fő kockázatot az infláció jelenti, nem számít arra, hogy az árak számottevő mértékben emelkednének. Lehet, hogy a bérek a vártnál erősebb USA-beli növekedés hatására megerősödnek, de az egységnyi munkaerőköltség stabilnak mondható. A termelékenység a bérekkel kéz a kézben emelkedik, ami segít enyhíteni az inflációs nyomást. Ennek eredményeként abból indulnak ki, hogy az infláció stabilizálódik, feltéve, hogy az emelkedő árupiaci árak nem idéznek elő valamilyen megrázkódtatást.
A Fed valamivel magabiztosabbá vált, de nem sok minden készteti arra, hogy hawkish álláspontot elfoglalva túlságosan erőltesse a kamatemelések kérdését. A decemberi emelést a piac már beárazta, a kockázatos eszközök pedig a „hozamkifáradás” jeleit mutatják, főleg, ami a részvénypiacok által az USA kincstárjegyeinek hozamemelkedésére adott reakciókat illeti, így a hagyományosan negatív korreláció pozitívba fordult át. Ahogy a kincstárjegyek értékeltsége csökkent, úgy süllyedt a részvényeké is, ami arra utal, hogy a piacon átfogó félelem uralkodik a szigorúbb monetáris politika által az összes eszközosztály árfolyamára gyakorolt hatással kapcsolatban.
A korábbi, hasonlóan turbulens időszakokhoz hasonlóan ezt is átmeneti jelenségnek tartjuk, és arra számítanak a Fidelitynél, hogy előbb-utóbb visszatér a hosszú távú, negatív korreláció. Mivel a hozamok az előttünk álló évben innen már valószínűleg nem fognak tovább emelkedni, úgy látják, hogy az USA kincstárjegy-piacán lehet majd értéket teremteni, főleg a hozamgörbe hosszabb végén.
A vihar után
Az USA magasabb hozamai és az erősebb dollár nehéz helyzetbe hozta a feltörekvő piaci kötvényeket. A jövőben azonban felpattanás várható.
Az USA-ban zajló likviditáskivonás, a lassuló növekedés és a fokozódó infláció továbbra sem fogja megkönnyíteni az eszközosztály dolgát 2019-ben, de a piac a rossz hírek javát már beárazta, így a befektetők itt-ott némi értékre is lelhetnek majd. A JP Morgan EMBIGD Index hozamszintje a globális pénzügyi válság óta nem járt olyan magasan, mint a jelenlegi, 6,8-as értéke, így most a korábbinál hatékonyabban kárpótolja a befektetőket a még mindig fennálló kockázatokért. Ami a kemény devizában jegyzett feltörekvő piaci kötvényeket illeti, A Fidelity továbbra is a vállalati kötvényeket részesíti előnyben az államkötvényekkel szemben, mivel kockázattal korrigált alapon továbbra is ezek számítanak előnyösebb befektetésnek.
A devizaleértékelések már eddig is sokat tettek az Argentínához és Törökországhoz hasonló országok gazdasági egyensúlyának helyreállítása érdekében. 2019. második felében újabb lökést adhat ehhez a Fed óvatosabb politikája. Emiatt jelentős lehetőségek kínálkoznak az alulértékelt feltörekvő országbeli devizákhoz kapcsolódóan. A komoly nehézségekkel tarkított év és a számottevő újraárazások után jelenleg az argentin peso és a maláj ringgit a két kedvenc.
Kína áprilisban bekerül az egyik legfontosabb benchmarknak számító Bloomberg Barclays Global Aggregate Indexbe, ami 2019-ben új lendületet ad majd a tőkebeáramlásnak. Ez kapóra jöhet az ázsiai befektetési minősítésű kötvényeknek, melyek Dropkin meglátása szerint három további kedvező körülményből is profitálni tudnak majd: A régió fundamentális vállalati adatai erősödnek, a vállatok tőkeáttétele csökken, mérlegük pedig erősödik. Technikai szinten a belföldi kereslet megerősödésére számít, ami további támogatást jelent majd a piacnak.
Ami a makrogazdasági helyzetet illeti, a kínai hatóságok határozottan reagálnak a gazdasági növekedés lassulására: lazították a költségvetési és a monetáris politikát, ez pedig jót tesz a kockázatos eszközöknek. Várakozásaink szerint a döntéshozók rövid távon az infrastrukturális projekteket fogják előtérbe helyezni, ezzel enyhíthetik az ország gazdasági lassulásának hatását.
Ami a kategória többi országát illeti, a kisebb, gyorsan fejlődő, reformpárti „határországokban”, például Elefántcsontparton, Argentínában, Ecuadorban, Ukrajnában és Albániában az államkötvényekben rejlő lehetőségeket figyelik. A közel-keleti országok, például Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok az olajárak jövő évi emelkedéséből és az indexbe való felvételükből profitálhatnak. Dél-Afrika, Peru és Mexikó államkötvényei helyi kamatszinten mérve magasabb reálhozamokat, hiteles jegybankokat és meredek görbéket kínálnak.
Bár ahhoz nem fér kétség, hogy a feltörekvő országok kötvényeinek még további kedvezőtlen körülményekkel is meg kell majd küzdeniük, melyeket az erősödő dollár, a fokozódó kereskedelmi feszültségek és a piaci volatilitási hullámok idéznek elő, a kockázati felárak 2018-as gyors emelkedése 2019-ben vonzó belépési lehetőségeket kínál majd a kockázatosabb eszközosztályok piacára. Ahogy Európában és az USA-ban is, a fő hangsúly azon lesz, hogy a potenciálisan volatilis környezetben megtalálják az értéket tartogató területeket.
Összefoglalva elmondható, hogy a globális piaci környezet nyugtalan lesz; számítani kell volatilis időszakokra, amikor a kötvénybefektetőknek alkalmazkodniuk kell a szűkülő likviditáshoz és a szigorúbb monetáris körülményekhez. E bizonytalan helyzetben úgy rúghatunk labdába, ha különválasztjuk a jó minőségű vállalati papírokat a kevésbé vonzó, alacsonyabb minőségűektől, valamint kihasználjuk az USA kincstárjegy-hozamaira érvényes „puha plafont” és a feltörekvő országok kötvényeinek kedvező értékeltségeit.