Azoknak, akik egy igazán különleges északi útra vágynak, javasoljuk, hogy fedezzék fel hajóval a Balti-tenger gyöngyszemeit. Mi stockholmi indulással a bezzegországnak számító Észtország fővárosában, Tallinnban jártunk. Kis város, rengeteg csodával.
A Balti-tenger immár évszázadok óta a világ legsűrűbben hajózott tengere. Csak míg régen a kereskedő- és hadihajók uralták a vizeket, ma már a turisták adják az utazóközönség nagy részét. A kínálat bőséges, az egynapos utaktól a csoportos, 9 éjszaka alatt 7 balti tengeri várost is programjába illesztő luxus úton át a 12 napos, 8 különböző ország városait érintő leghosszabb körútig. Mi a kétnapos Stockholm-Tallinn-Stockholm útvonalat választottuk. Indulás késő délután, fél hatkor Stockholmból, így, mivel a repülés napján akartunk hajóra szállni, kiesett a Wizzair, mert gépe 3 órakor érkezik a kikötőtől több mint 100 kilométerre eső, nem éppen központi repülőtérre. Így a Norwegiant választottuk, mely két órakor landol, és vonattal, repülőtéri shuttle-val, taxival kényelmesen elérhető egy órán belül a kikötő.
Stockholmból a Silja Line társaság egyébként Finnországba, Turkuba, Helsinkibe, Rigába és Tallinnba is indít járatokat. Bár sokáig esélyes volt Riga is, végül a bezzegországnak számító kis Észtország fővárosát választottuk. A menetidő összesen 40 óra, azaz odafelé és visszafelé is szállás a hajón. A belső, ablak nélküli kabinok 70 eurótól indulnak, külső ablakkal is rendelkező kabinok 100 és 300 euró között. (Ezek előszezoni árak.) A hajón odafelé szűk fél ház, a tél végi, tavasz eleji időjárás nem csábít tömegeket utazásra, no meg hétköznap van. De ez mit sem ront az utazás hangulatán, felejthetetlen élmény, ahogy a hatemeletes hajó siklik a vízen. A kabinok kényelmesnek ugyan nem nevezhetők, de a célnak megfelelnek. A szórakozásról jó pár különböző színvonalú és árfekvésű étterem, kaszinó, esti zenés műsor és diszkó van hivatva gondoskodni. Érkezés másnap késő délelőtt, Tallinn látképe a tenger felől impozáns.
Templomok, stílusok
Tallinn egyre népszerűbb az utóbbi években, így a város turisztikailag, de egyébként sok más szempontból is hihetetlenül gyorsan fejlődik. A város főbb látványosságai ingyenesek vagy nagyon olcsók, de az étel-, italárak már elérik a sztenderd nyugat-európait. A belváros gyalog könnyedén bejárható, erre érdemes egy ingyenes, vezetett túrát választani. Ezt jellemzően egyetemisták tartják, és természetesen a végén mindenki ad borravalót, ebből élnek. A csoportunkban mintegy 30-an vagyunk, svédek, dánok, németek, amerikaiak, kanadaiak, de ami a meglepőbb, van ausztrál, és olyan is, aki Peruból érkezett. A túránk hossza 2 óra, ami pont elég a legfontosabb nevezetességek felfedezésére.
A látnivalók közül csak párat sorolunk itt fel. A Városház a Baltikum legszebb eredeti állapotában megmaradt késő gótikus építészeti emléke. Egyébként Tallinn ebből a szempontból szerencsés. Az országot és fővárosát gyakorlatilag ugyan mindig megszállva tartotta valaki, a háborúk többnyire mégis megkímélték, az épületek többsége épen maradt. Következik a híres óvárosi templom, a Szent Olav és annak 159 méteres tornya, mely a középkori Európa legmagasabb épülete volt. Az Alexander Nyevszkij székesegyház az orosz ortodoxok időket idézi. A Szűz Mária Székesegyház egy dombon álló középkori (domonkos szerzetesek által épített) templom. A 69 méter magas barokk harangtoronyból csodálatos panorámában tárul elénk.
A Kadriorg-palotát barokk stílusban Nagy Péter orosz cár építtette olasz mesterekkel az 1700-as évek elején. Felesége tiszteletére nevezték el Katalin-völgynek (Kadriorg). A Szent Miklós-templom igazi időutazás, hiszen a 13. században épült. Talán a leghangulatosabb hely a Szent Katalin Passage, mely a legizgalmasabb óvárosi átjáró, teli hangulatos kézműves műhelyekkel, keramikusokkal, ékszerészekkel, árusokkal.
És persze a látnivalók mellett sok érdekességet is megtudunk. Az észt nyelvben például nincs jövő idő, és túravezetőnk a helybeliek zárkózottságát a következő régi történettel szemlélteti: volt egyszer egy észt férfi, aki annyira szerette a feleségét, hogy egyszer majdnem meg is mondta neki. A túra után érdemes megpihenni, egy helyi vendéglőben, mi az alsóvárosban található Olde Hansa nevű helyet választottuk. Középkori hangulat és korabeli specialitások, mindez különleges fűszeres és mézes ízesítésű sörökkel.
Észak Velencéje
Késő délután indulás vissza Stockholmba. Jóval több az útitárs, mint idefelé: péntek van, jellemzően helybeliek, de leginkább oroszok jönnek a hétvégére. Érkezés késő délelőtt, gyors bejutás a városba. Hogy az Észak Velencéje elnevezés találó, az rögtön bebizonyosodik. Víz és víz mindenhol. Keletről a Balti-tenger határolja a várost, nyugatról a Mälaren nevű tó. Stockholm 14 szigetre épült, a hidak száma több mint 50.
A szállás elfoglalása után irány az egyik igazi különlegesség, a Vasa Múzeum. A Vasát egyébként három évig építették, és vízre bocsátását követően, alig egy kilométer megtétele után egy erős széllökéstől megdőlt, és nyomban elsüllyedt. Mindez az 1600-as években történt, 1956-ban találták meg a hajót, és 1961-ben emelték ki a tengerből.
A 333 éven át a víz mélyén lévő Vasát 17 éven át konzerválták és „rakták újra össze”, majd egy méretre szabott, megfelelő páratartalmú, légkondicionált múzeumot építettek számára. A monumentális hajó teljes korabeli pompájában, tekinthető meg, viszonylag közelről, de a fedélzetre nem léphetnek a látogatók. A tengerészet iránt nem különösebben rajongó látogatókat is lenyűgözi nemcsak a hajótest, hanem az impozáns, rendkívül gazdag kiállítás. Mire a hat szintet bejárjuk, simán eltelik két és fél óra, és egy percig sem unatkozunk. Ebbe az időbe belefért, hogy megnézzünk egy filmet is a hajó kiemeléséről és a múzeumról, és benevezzünk egy multimédiás bemutatóra, végignéztük a maketteket és a panoptikumot is.
A Vasa egyébként az egyetlen, a 17 századból megmaradt hajó, és ez Svédország leglátogatottabb múzeuma. A híres Djurgården nevű szigeten található, mely régen királyi vadászterület volt, ma se szeri, se száma a látnivalóknak: itt van például a Skanzen, a vidámpark vagy az ABBA-múzeum. Mi az előbbit választjuk és nem is csalódunk. A világ legrégebbi szabadtéri múzeumában nemcsak egy régi svéd falut láthatunk, (18. és 19. századi házak, templomok, iskolák, műhelyek) de megismerkedhetünk tradicionális svéd foglalkozásokkal is.
Másnap irány az óváros
A Gamla Stan Stockholm legkorábban épült része, a középkori északnémet építészet jellemzi. Egymást érik a látnivalók, az éttermek, a kávézók, bárok, és természetesen a turistákra szakosodott üzletek. Keskeny, kanyargós, macskaköves utcák, hamisítatlan középkori hangulat. Itt található a Kungliga slottet, azaz a királyi palota (a királyi család azonban nem itt lakik), közvetlenül mellette a parlament. Nem messze a város legrégebbi épületeként (XIII. sz.) számon tartott Riddarholmskyrkan, a svéd uralkodók temetkezési temploma, a Storkyrkan (Stockholm Katedrális), a Nobel Múzeum, és a Ryddarhuset (a Nemesség Háza). Az óváros főterét (Stortorget) régi német kereskedőházak veszik körbe.A svédek egyébként kifejezetten barátságosak, és készségesek a turistákkal. De hogy pontosan milyenek, azt jellemzi az egyik megtörtént eset. Siettünk vissza a városba a Skeppsholmen-szigetén, gyönyörű természeti környezetben található, Modern Művészetek Múzeumából (ahol olyan művészek munkáit láthatjuk, mint Picasso, Dali vagy éppen Matisse). A buszvezető nevetve mutatta már messziről, hogy nyugi, még öt perc van az indulásig. Aztán kiderült, hogy 10 perce lejárt már a 24 órás bérletünk. Nála nem lehet jegyet venni, de a közelben sem, így csak gyalog mehetünk – közölte.
A nyugodt és kimért svédek egyébként péntek és szombat este azért kirúgnak a hámból. Az alkohol ugyan egy átlagsvéd pénztárcájához képest is drága, de ahogy láttuk, a harmadik-negyedik kör után ezzel már nem törődnek.