Néhány centivel nagyobb hasmagassága révén könnyebben birkózik meg a kátyúkkal, az emelt üléshelyzet a beszállást és a forgalom áttekintését egyaránt megkönnyíti, a variálható csomagtér pedig sokkal jobban kihasználható, mint a limuzinok hagyományos csomagtartója. Ezek azonban csak a praktikus előnyök: a szabadidőjármű leginkább azért nyerhetett (nyert is) létjogosultságot a luxuskategóriákban, mert a nagy tömeg, a fejlett összkerékhajtás és a szuverén motorteljesítmény kombinációja a mindenhatóság nem is teljesen csalóka érzésével kecsegteti a SUV-k tulajdonosait. A trend nem teljesen új keletű: Európában a Range Rover teremtette meg a műfajt, Japánban a Toyota LandCruiserből nőtt ki idővel kényelemorientált óriás, Észak-Amerika autógyártása pedig magától értetődő természetességgel ontja magából fél évszázada a parádésan felszerelt, helyi mércével mérve kifejezett igényességgel kivitelezett terepjárókat.

 

A kínálat hagyományos gerincét a limuzinoknál nagyautóként emlegetett szedánoknak (a Mercedes E-osztálynak, az Audi A6-osnak, BMW 5-ösnek) megfelelő méretosztály adja. A BMW X5 harmadik generációja idén pályafutása harmadik évébe lépett, ezzel papíron a német tagozat korelnökének számít, bár ne feledjük, hogy a 2015-ben bemutatott GLE valójában a korábbi M-osztály átcímkézett és teljes egészében felfrissített, ám még az eredeti, 2011-es műszaki alapokra épülő módosulata. A stuttgarti márka és az extravagancia híveinek nem is ez, hanem a BMW X6 ellenfelének szánt GLE Coupé kínált izgalmas újdonságot a méretosztályban. A praktikumot a sportosság oltárán feláldozó terepkupé divatja lassan, de biztosan terjed a piacon: az Audi Q8 tanulmányautó a négykarikás márka hamarosan piacra lépő adaptációját vetíti előre, míg a Range Rover terepkupéja csak a márciusi Genfi Autószalonon mutatkozik be a világnak.

 

 

Könnyed hibridek

 

Kanyarodjunk azonban vissza a hagyományos formátumú szabadidőjárművekhez: az Audi Q7 jelen formájában másfél évvel ezelőtt született meg, több mint három mázsával könnyebben, mint első generációs elődje – ugyanazt a trendet követi tehát, amit az alumíniumszerkezetek szakértőjeként a Land Rover még 2013-ban megkezdett az új generációs Range Roverrel.

 

Az Audival egy időben bemutatott Lexus RX nem tömegcsökkentéssel, hanem annak idején kategóriateremtőként bevezetett hibrid hajtásláncának folyamatos fejlesztésével mérsékli a használattal járó környezeti terhelést. A hibrid technológia egyébként viszonylag későn honosodott meg a szabadidőjárművek körében, noha pont itt lehet jelentős megtakarításokat elérni a belső égésű motor és az elektromos erőforrás párosításával.

 

Ma már minden fontos szereplőnél elérhető a megoldás: a Volvo XC90 T8 TwinEngine, a Porsche Cayenne S Hybrid, a BMW X5 xDrive40e és a Mercedes GLE 500 e 4MATIC benzinmotorral, az Audi Q7 e-tron3.0 TDI quattro és a Range Rover Hybrid dízellel kínál takarékosabb – vagy ami a vásárlóközönségnek fontosabb: társadalmilag kedvezőbb megítélésű – megoldást a prémium színvonalú közlekedésre.

 

 

Új szereplők

 

Szintén hagyományosan erős a minőségi szabadidőjárművek piacán a közép- és alsóközép-kategória. Előbbiek húzónevei továbbra is a németek – az utóbbi egy évben bevezetett Mercedes GLC és Audi Q5, vagy az idén megújuló BMW X3 –, de felfedezte magának a kategóriát a japán szekció is: a hamarosan második generációjába lépő Infiniti QX50 mellett immár a Lexus NX is rendelkezésre áll, míg a Land Rover a még mindig újautó-illatú Discovery Sporttal lépett fel a kategóriába.

 

A legnagyobb szenzációt azonban két, a műfajjal korábban köszönő viszonyba sem keveredő márka újdonságai jelentik: a brit Jaguar első szabadidőjárműve, az F-Pace olyan jó fogadtatásban részesült, hogy a cég hamarosan piacra dob egy teljesen önálló műszaki alapokra épülő, tisztán elektromos hajtású crossover modellt is, E-Pace néven. Az akár 380 lóerős F-Pace a szegmens egyik legsportosabb példánya, ám adrenalinért a másik újoncnak sem kell a szomszédba mennie: az Alfa Romeo Stelvio a Giulia szedán sportverziójának hajtásláncával, 510 lóerős kivitelben lépett először közönség elé.

 

 

Középtől lefelé

 

A kompakt prémium SUV-knál eladások terén a Volvo XC60 (harmadik éve messze a legnépszerűbb prémium szabadidőjármű a hazai piacon), stílus dolgában az idei évtől abszolút egyedülálló módon már kabrióként is kapható Range Rover Evoque diktálja a tempót, de a germán triumvirátus (Audi Q3, BMW X1, Mercedes GLA) is kiszámítható népszerűségnek örvend. Sikerük bebizonyította, hogy a presztízs nem méretfüggő, és 4,4 méter körüli karosszériahosszal is el lehet találni az igényes vevők kívánságait. Olyannyira, hogy a recept még lejjebb is működik: a már most sem állóvízként pangó piacot a még kisebb szabadidőjárművek színre lépése teheti valóban pezsgővé.

 

A 4,2 méteres Audi Q2-t ugyan egyelőre nem követik hagyományos játszótársai, mégsem kell egymagában toporognia a városi luxusterepjárók kongresszusán, bár társasága nem egyértelműen kékvérű: a Mini Countryman ugyan prémium termékként értelmezhető, de a Fiat-génekkel született Jeep Renegade inkább fiatalos és eredeti, mint előkelő. Ami késik, nem múlik: már látótávolságban van a játékosan igényes Volvo XC40, és biztosra vesszük, hogy hamarosan a többi piaci szereplő is felfedezi magának a 4,2 méter körüli méretosztályt. Amint pedig a szegmens telítődik, sor kerülhet­ a még apróbb, négyméteres luxusterepjárók forradalmára. Elképzelhető persze, hogy ennél a méretnél a prémium gyártók is netovábbot mondanak, hiszen a tömegmárkák piacán sem találni ilyen pöttöm SUV-t – legalábbis még nem.

 

 

Betolakodók a felsőházban

 

A közelmúltban olyan prémium márkák is felszálltak a szabadidőjárművek vonatára, amelyek korábban jelét sem mutatták annak, hogy érdekelné őket a műfaj. A két középkategóriás kezdőről már írtunk, ám a műfaj Parnasszusán még impozánsabb teremtmények léptek (vagy lépnek hamarosan) színre. A Maserati Levante (275-430 LE) a Ghibli 3.0 V6 benzin- és dízelmotorjait kapta meg, a harmadik éve tanulmányként létező Lamborghini Urus leendő szériaváltozatáról az égvilágon semmit nem tudunk. Az egész piac legegzotikusabb, leggyorsabb és legdrágább szabadidőjárműve viszont a BentleyBentayga, a márka első dízelmotoros modellje, a világ egyetlen 12 hengeres SUV-ja, és általában minden szuperlatívusz birtokosa – legalábbis addig, amíg meg nem érkezik a Rolls-Royce beharangozott szabadidőjárműve, a Cullinan. És hogy mi vár még ránk ezen a vonalon? A Lotus erősen fontolgatja a belépést a klubba, az Aston Martin pedig a DBX tanulmánnyal meg is tette az első fontos lépést a cél felé. Vannak azonban még konzervatív gyártók a piacon: a Ferrari és a McLaren például egyaránt letette a nagyesküt, hogy soha nem épít szabadidőjárművet. Erre azért térjünk vissza néhány év múlva…