Az elektronikus segédrendszerek megjelenése forradalmasította a személyautók világát – ma már akár kisautókban is megtalálhatók azok a vezetőtámogató rendszerek, amelyek egy évtizede csak luxusautókban léteztek, vagy még ott sem. Mégis, a megelőző, elkerülő vagy következményeket enyhítő technológiák jelenleg zajló bevezetése jóval drámaibb léptékű változást fog hozni egy másik, még csak most meghódítandó piaci szegmensben: a haszonjárművek piacán. Ezeknek a jellemzően nagyobb és nehezebb gépkocsiknak minden személyautós jellegük dacára nagyobb a tehetetlenségük, fokozottabb az oldaldőlésük, és persze rosszabb bennük a körkörös beláthatóság, miközben munkaeszköz lévén több időt töltenek el az utakon, mint egy átlagos úrvezető járműve.

 

A jövő már megkezdődött: a vezetőtámogató elektronikák egyre több furgonban dolgoznak. Egy részük elterjedtnek mondható, mások valódi újdonságnak számítanak; piaci bevezetésük üteme minden márkánál és minden típusnál más és más. A leginkább célravezető tehát, ha azt a modellt vesszük példának, amely a legnagyobb számban kínálja ezeket, és amely legutóbb egy rendkívül erős, tíz ütőképes modellből álló mezőnyben bizonyult az Év Kishaszonjárművének.

 

 

Figyel, és segít

 

A Volkswagen Crafter a preventív, aktív és passzív biztonsági funkciók széles körével teszi kényelmesebbé, könnyebbé, pihentetőbbé gazdája mindennapjait – többnyire észrevétlenül, hiszen egy tolakodó segéd legalább annyira veszélyes és zavaró tud lenni, mint egy hiányos képességű.

Bármilyen szerteágazók, a modern vezetőtámogató rendszerek többségükben ugyanazokra az alapokra épülnek: optikai szenzorok vagy radarok figyelik a környezetet, és a tőlük kapott információk alapján lépnek működésbe bizonyos elektromos vagy elektronikus rendszerek.

 

A Volkswagen Crafter esetében egyik oldalról a körkörösen elhelyezett, összesen 16 szenzorból álló ultrahangos észlelőrendszer, a szélvédő mögött, illetve hátul telepített kamera, a másikról a szelektív fékvezérlésre alkalmas ESP, a sebesség tetszőleges módosítására képes, a gázt és a féket önállóan kezelő adaptív tempomat, továbbá az elektromechanikus, változó rásegítésű, középállásába aktívan visszatérő szervokormány szolgálja ki a különböző funkciókat. Utóbbi lapzártánkkor egyedülállónak számít a kishaszonjárművek szegmensében, ám a technológia egyre gyorsabb ütemű térnyerésével elképzelhető, hogy amikor olvasóink kezükbe veszik a lapot, már más gyártók is átvezették a technológiát a személyautók szegmenséből.

 

 

Véd, és támogat

 

Milyen módokon segíti vezetőjét egy Crafterhez hasonló, modern áruszállító? Figyeli például a tükrök holttereit, és figyelmeztet, ha olyan manőverbe kezdenénk, amely egy ott tartózkodó jármű miatt balesethez vezethet. A kitolatást segítő rendszer más sebességtartományban, más távolságban, de hasonló szerepet tölt be – azaz közeledő tárgyakat keres oldalt és hátul –, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy veszélyhelyzetben a fékek automatikus működtetésével kísérli meg menteni a menthetőt. A hagyományos tolatóradart 16 érzékelőből álló, körkörös szenzorarzenál váltotta fel, így a nehezen belátható furgonkarosszéria minden oldala, minden centimétere védve van a véletlen koccanástól, kis sebességű gázolástól.

 

Nem mintha a Crafter parkolásával különösebben vesződni kellene: a személyautókon sem magától értetődő Park Assist, azaz robotparkoló funkció automatikus kormányzással veszi le a párhuzamos parkolás gondját a vezető válláról. Utánfutót húz maga után a furgon? Semmi baj, ugyanez a rendszer a vontatmány precíz manőverezését is képes megoldani – aki próbált már utánfutóval tolatni, az tudja, hogy gyakorlatlan sofőr számára embert próbáló feladatról van szó.

 

Ha már utánfutó: az oldalszél különösen kellemetlen pillanatokat tud okozni a nagy oldalfelületű járművek, járműszerelvények pilótáinak, az ESP menetstabilizáló különleges algoritmus szerinti vezérlésével, a kerekek célzott fékezésével azonban még ezek a veszélyes reakciók is kiküszöbölhetők.

 

 

Az önállóság küszöbén

 

A környezetükre aktívan reagáló, a vészhelyzeteket nemcsak felismerő, hanem azok feloldására is képes járművektől már csak egy (meglehetősen nagy) ugrás a teljesen autonóm, sofőrt egyáltalán nem igénylő gépkocsi – a működési elvek megegyeznek, az eltérés csupán az észlelés és az arra adott reakció minőségében és mennyiségében, no meg a beavatkozás jogi vonzataiban rejlik. Ezen a téren azonban már nincs fáziskésés a személyautók és a haszonjárművek között: joggal remélhetjük, hogy ha beköszönt az önjáró gépkocsik kora, a furgonokban ugyanakkor válik feleslegessé a kormánykerék, mint a személyautókban.