Az épület, amelyben a Gundel ma is működik, a millenniumi ünnepségek egyik fő helyszínén, a Városligetben áll, 1894-ben nyílt meg benne az első étterem, amelyet aztán a múlt század 10-es éveiben Gundel János, a neves étterem- és szállodatulajdonos Gundel Károly fia vett át, és tett a hazai és nemzetközi gasztronómia fellegvárává. Gundel Károly a századelőn megszelídítette a magyar konyhát, és ötvözte azt a szélesedő világból érkező behatásokkal. Zseniális érzékkel alkalmazta a modern technológiát, és úttörő munkájával felhelyezte Magyarországot a világ gasztronómiai térképére.

 

Boldog békeidők hangulata

A Gundel Ház túlélte a történelem viharait, két világháborút, gazdasági válságokat , majd közel 40 év, Gundel fémjelezte családi siker után az éttermet 1949-ben államosították, és csak a rendszerváltás után, 1991-ben került ismét magántulajdonba, de a jól csengő Gundel nevet máig megtartotta. Kapacitását tekintve a hely inkább nevezhető vendéglátóipari komplexumnak, mint csak étteremnek, számos helyisége, külön bálterme mellett egy óriási kerthelysége is van az Állatkert tőszomszédságában.

Az étterem egyike azoknak, amelyek máig őrzik a boldog békeidők hangulatát, enteriőrjében, berendezésében és az asztalok terítésében a jómódú polgárság értékeit hordozza, nem próbál sem historizálni, sem modern trendeket követni. Falain eredeti 19. század végi, 20. század eleji híres magyar festők (Munkácsi, Rippl Rónai, Berény, Gulácsy, Márffy, Perlott, Aba-Novák) művei láthatók, étkezés közben akár egy századfordulós tárlaton is érezhetjük magunkat.

A visszafogott trendkövetés az étterem konyhájára is jellemző. A hagyományok tiszteletét előtérbe helyezve próbálják a konyhatechnológia legújabb fortélyait integrálni. A Gundel egy időben akár több száz vendég kiszolgálását is képes megoldani, ezért nem is várható el tőle, hogy gasztrotechnikában és minőségben vagy a tálalás designjában az 50-80 személyes Michelin-csillagos éttermekkel versenyezzen, így is évről évre bekerül az ajánlott éttermek listájába a Top Class Comfort and pleasant Restaurant kategóriában.

 

Ünnepi vacsora

A Gundelről az átlag magyar fogyasztóban, de még az éttermeket gyakran látogató ínyencekben is az a kép él, hogy drága, luxus, elérhetetlen és megfizethetetlen kategória, leginkább a gazdag külföldi turisták, az állami magas protokoll, császárok, királyok, hercegek, elnökök és miniszterek fogadásának gasztronómiai színtere. Ha belépünk az étterem előterébe, valóban e képet igazoló fotókkal találjuk szemben magunkat , és inkább meglesnénk egy ismert politikus hivatalos ebédjét, semmint lezseren besétálnánk az étterembe. Ezen a képen, legendán és érzésen kíván legújabb kezdeményezésével változtatni az étterem szinte mindenki számára elérhetővé téve a leghíresebb magyar étterem fogásait.

Mindenkinek vannak fontos ünnepei: kerek születésnap, házassági évforduló, a gyermek diplomaosztója, amikor a terített asztal és a kiváló ételek az esemény nélkülözhetetlen részei. Az igényeket az idei évtől azzal is ki próbálja elégíteni az étterem, hogy négyfogásos ünnepi vacsoramenüket kínál kéthetente frissülő menüsorral. Így bárki megismerheti a varázslatos Gundel gourmet fogásait, kiváló borait, hagyományokra épülő élő cigányzenéjét és pompás környezetét. Mi is ezt az ünnepi négyfogásos vacsoramenüt teszteltük október közepén, nekünk egy erősen a zöldségeket középpontba állító válogatás jutott: zöldséges borjúhúsleves, árparizottó sült zöldségekkel, fűszersalátával, omlós borjú krémmártásban (zöldséges vadas mártás) szalvétagombóccal és a végén kávékrém.

A borjúleves igen erőteljes , kicsit sós beütésű volt, de íze, átlátszó aranysárgás színe és pátálló illata jó kezdésnek bizonyult. Az árparizottó kifejezetten vegetáriánus jellegű étel volt, a sok sült zöldség tompította a rizottó alapvetően kellemes, krémes ízét, és tetejére bőven adagolt friss zöldpetrezselyem és egyéb zöldek halma terült el. Könnyed egyszerű középfogást kaptunk a két borjúétel közé.

A főétel és a desszert már egyértelműen kifogástalanra sikeredett. Kifejezetten omlós volt a borjú, valószínűleg hosszabb, alacsony hőfokú kezelésen esett át, aztán kellőképpen meg lett pirítva, sima és laza krémmártás és tejfölcseppek kerültek mellé, a szalvétagombóc-alap pedig rezgően, de állagából következően masszívan tartotta a hússzeletet, melynek tetejére az árparizottóéhoz hasonló petrezselyem-káposzta-csíra egyveleg került, mintegy átkötésként.

A kávékrém volt az est igazi fénypontja: könnyű, crème-brûlée-szerű, keserű csokira emlékeztető, de erős pörkölésű olasz kávé ízét felvonultató, fényes pohárkrém. Az ételeket kétféle kiváló bor egészítette ki, egy mátrai pinot grigio Bárdos és fiától, valamint soproni kékfrankos a Weninger pincészettől.

 

Érték és minőség

A menü ára két pohár borral, ásványvízzel: 9500 forint, még 12 százalék szervízdíjat számolnak fel. Egy négytagú társaság egy fontos születésnapot ebben az egyedülálló környezetben, élő de visszafogott kellemes cigányzene-kísérettel, a kiszolgálás hagyományos, kissé „ódivatúnak” mondható, de kiváló szintjével valamivel több mint 40 ezer forintból „megússza” – azt gondolom, érték és minőség a pénzünkért.

Ha a következő két hét menüjét tekintem előre, már magyarosabb fogásokat találok: libamájbonbon birsalmával , fehérrépa-krémleves, mangalica szűz és törökmogyoró desszert. Meg kell jegyeznem, hogy kifejezetten szeretem a zöldségek teljes spektrumát, a friss zöldfűszereket és a hozzá kapcsolódó színeket, de az általunk kóstolt menünél úgy érzem, az étel-összeállítás íz- és színvilágban erőteljesen zöldségközpontú, ami még nem a magyarok sajátja. Talán bátrabban lehetne beválogatni a menübe a hagyományos magyar konyha megszokott fogásait, természetesen Gundel-minőségben, hogy biztosan ünnep legyen az ott elfogyasztott vacsora!