Volt ebben a kis országban ötven év, amíg a magyar vörösbor egyet jelentett az egri bikavérrel. No nem azért, mert annyira jó lett volna a termék, sokkal inkább azért, mert egy teljes generáció számára ez volt az egyetlen elérhető vörösbor a boltok polcain. Nem is az ára miatt, hanem egész egyszerűen nem volt más. Sajnos a szovjet piacra termelő borgyárak nem épp a minőséget tartották szem előtt, ez persze nemcsak Egerre volt igaz, de így ez a hajdan neves márkanév elveszítette minden varázsát. A rendszerváltozás után a borvidékek igyekeztek magukra találni, mindenhol megjelentek azok az elkötelezett termelők, akiknek a tisztaság, a koncentráltság, az elegancia még jelentett valamit, és ezt igyekeztek a boraikban is kifejezésre juttatni. Nem történt ez máshogy Egerben sem.

 

 

Egy üstökös az egri égen

 

Egerben, bár több Év Bortermelőjét is adott a borvidék az országnak, a legnagyobb név Gál Tibor lehetett volna, mi több, lett is, úgy, hogy csupán 48 esztendő adatott meg neki, mielőtt végzetes autóbalesetet szenvedett Dél-Afrikában. Ő volt az, aki az elsők között készített komoly bikavért (az 1994-es évjárat sokaknak elnyerte a tetszését), aki először vetette fel, hogy Eger nem feltétlenül tisztán vörösboros borvidék, aki az előbbi gondolatmenetet folytatva a franciaországi Burgundiához kezdte hasonlítani az egri terroirt. Mindeközben megálmodta és megvalósította a Pannonhalmi Apátsági Pincészetet, és mintegy mellékesen elkészítette 1998-ban azt a toszkán csúcsbort, az Ornellaiát, amit a Wine Spectator 2001-ben az év borának választott. A világon. Még ma is bukkannak fel a piacon olyan birtokok, melyeket még Gál Tibor gondolatai hívtak életre 2005-ös halála előtt, ilyen például az erdélyi Carastelec, amelynek a pezsgőit hamarosan a legnagyobb hazai vinotéka hálózatban is lehet kapni, és amely projekthez a területeket és a szőlőfajtákat még Gál Tibor választotta ki anno.

 

 

Egerszalók felé

 

Persze Egerbe nem csak a bor miatt érkezik az ember. Az egész ország az Egri csillagokon nőtt fel, így természetes, hogy a vár, a minaret, vagy éppen Gárdonyi Géza egykori háza mind fontos zarándokhelyei a hazai turizmusnak. A város legnagyobb szerencséjére azonban a fentieken túl a környék tele van jobbnál jobb fürdőkkel, köztük az országos ismertségre is szert tett egerszalókival, ahol a világon sem túl sok helyen látható csodás mésztufagátakat lehet megfigyelni, miközben a meleg vizes medencékben elmélkedünk a világ sorsa felől.

 

Apropó Egerszalók, ha valaki mindenáron elindulna borozni, hát ne a Szépasszony-völgy felé vegye az irányt, sokkal inkább Egerszalókra a St. Andrea borászathoz! Lőrincz György nem csupán fantasztikus borász, de amit talán furcsa olvasni, kedves ember, jó társaság, szeretetreméltóan szelíd teremtés. Boraiban pedig – bár lehet, hogy ezt ő maga sem tudja – viszi tovább Gál Tibor örökségét, a csodálatos bikavéreket (melyeket ő fantázianeveken szólít) és pinot noirokat (mely fajta bizony Burgundia ékköve). Aki mégsem indulna fürödni, mi több, el sem akarja hagyni a belvárost, az pedig feltétlenül térjen be a Macok Bisztróba, nemcsak azért, mert Eger legjobb étterméről van szó, de azért is, mert a borlapon erősen felülreprezentált a St. Andrea, így az emlegetett tételeket itt is meg lehet kóstolni!

 

 

Vissza Egerbe

 

Ha van még olyan termelő, aki egyértelműen az Eger-Burgundia tengely lelkes támogatója, az Kovács Nimród. Az Amerikából részben hazatelepült marketingszakember olyannyira hisz Gál Tibor egykori víziójában, hogy a pinot noir klónokat Burgundiából hozatta, azokat telepítette el az egri dűlőkben. Ezt jelzi az újabb palackokon a 777-es szám, ami a klónt jelöli. Emellett a francia borvidék másik fontos fajtájával, a chardonnay-vel is komolyan foglalkozik. Nimród borai a hazai piac mellett leginkább az Egyesült Államokban kelnek el, ezzel is öregbítve Eger hírnevét a nagyvilágban. Akinek van lehetősége találkozni a tulajdonossal, ne szaladjon sehová, Kovács Nimród szellemes társalgó, őszinte és nyílt ember, tele fantasztikus történetekkel az életéből.

 

Ami pedig az eddig említett három borászt illeti, bizony azon kívül, hogy mind Egerben tevékenykedtek/tevékenykednek, még valami összeköti őket. Gál Tibor anno az Eger fölé magasodó Nagy-Eged-hegyet nevezte meg, mint a környék vagy a borvidék legfontosabb termőterületét. Akkoriban a hegyen csak gaz és dzsindzsa burjánzott, és Tibor már nem is érhette meg, ahogy ez megváltozik. A halála után részben az ő egykori területein telepített szőlőt a Nagy-Egeden a St. Andrea, majd Kovács Nimród is, napjainkban pedig a Nagy-Eged-hegy valóban Eger újjávarázsolt ékköve, ahonnan a jövőben a legnagyobb presztízsű egri borok születnek majd meg.

 

Van azonban még valami, ami fontosabb minden bornál, bár igazságtartalmához az egri bor, de legfőképp az egri borászok is hozzájárulnak. Márai Sándor írta anno Egerről a következőt: „Eger az a város, ahová nem elég megérkezni. Hazaérkezni is lehet Egerbe.” Mélységesen egyetértek, alig három hete jártam ott utoljára, de már tervezem a következő egri utamat.

 

 

Tóth Ferenc – Egri Pinot Noir 2015

Egy tökéletes alap-pinot Egerből, sok piros bogyós gyümölccsel és szép fűszerkészlettel a háttérben. Aki pinot noirt iszik, amúgy sem várhat el robosztusságot és nagy testet, eleganciát és sokrétűséget annál inkább. Ez a bor pont ilyen, itatja magát, de gondolkodni is jól lehet mellette.

 

St. Andrea – Merengő 2012

A savakra épülő, kifejezetten elegáns vörösbor, pontosabban egy egri bikavér. Mondhatnánk, hogy burgundi stílus, de inkább maradjunk annyiban, hogy egri. Hűvös karakter, szép gyümölcsösséggel és fűszerekkel az ízében. Már most is iható, de érdemes eltenni pár évre és csak utána kibontani.

 

Gál Tibor – Sík-hegy Pinot Noir Superior 2013

Bár a fajta megint csak burgundiát idézi, a bor már kevésbé. Vastag, testes pinot noir, enyhe lekvárossággal, földes jegyekkel, a hordós érlelésből származó fűszerekkel. Ez persze nem is annyira meglepő, hiszen vulkanikus talajról szüretelték az alapanyagot.

 

Kovács Nimród – 777 Pinot Noir 2013

Kerek savszerkezet, kifinomult elegancia, elképesztő gyümölcsösség már illatban és ízben is. Itt már nemcsak a fajta, hanem az egész karakter Burgundiát idézi. Tökéletes arcát mutatja a bor, alig egy hónapja kóstoltam, azóta már egy egész karton elfogyott itthon. Szinte lehetetlen érlelni, annyira finom!

 

Thummerer – Vili Papa Cuvée 2009

Egy másik egri legenda ismert bora. Ilyen az, amikor Eger megmutatja a másik arcát, ami közelebb áll Villányhoz mint Burgundiához. Nagy test, gazdag tanninok, gyönyörű érettség és rengeteg fekete bogyós gyümölcs. Mediterrán hangulat Egerből.