Nemcsak milliárdosoknak

Türelemre nevel, kitartást, koncentrációt, toleranciát igényel, és kiváló stresszoldó. Na meg csodálatos környezetben jó levegőn lehet játszani. A legjobb pályák, a legfontosabb tudnivalók, felszerelés, árak és hasznos tippek.

100 év röviden

 

Az első magyarországi golfbemutatóra 1902-ben kerül sor a fővárosi Lóversenypályán. Itt határoztak arról, hogy megépítik az első pályát. Tátralomnicon az első 9 szakaszos pályán 1909-ben rendezték meg az első versenyt. Nem sokkal később épült meg az első fővárosi pálya a Sváb-hegyen. Az első golfklub a Budapesti Golf Klub 1911-ben alakult meg. Az első magyar golfbajnokságot Tátralomnicon rendezték 1912-ben. Az első női bajnokságot 1921-ben rendezték meg. A magyar versenyzők egyre jobb eredményeket értek el az 1926-36 közötti aranykorszakban.

 

A második világháborút követően megszűnt a golfélet Magyarországon. 1950-ben a Magyar Golf Clubot is felszámolták, a pályák helyére szovjet radarállomást telepítettek.

Az újrakezdésre jó pár évtizedet kellett várni. 1979-ben ugyan megalakult a Kék Duna Golf Club, és elkezdődött a kisoroszi pálya építése, az első bajnokságot mégis csak 1990-ben tudták megrendezni, négy évtized szünet után.

 

Szakértők becslése szerint alig 1000-2000 ember golfozik Magyarországon és az utóbbi 20 évben ez nem is sokat változott. Hogy ez mennyire kis szám, azt jól mutatja, hogy a szomszédos Szlovákiában például a 90-es évek végi pár százas létszámról mára eljutottak odáig, hogy 18 ezren játszanak. A kis létszám ellenére ez nálunk is mindenki sportja, a kis gyerekektől kezdve a 80 feletti szeniorokig űzik. És társadalmi státuszt tekintve is vegyes a mezőny, az igazán jómódúaktól egészen az átlag középosztályúakig sok különböző ember golfozik.

 

Megfizethető pályák

 

„Sokan azt hiszik, golfozni drága mulatság, de ez egyáltalán nem így van – mondja Nagy István az egyik legpatinásabb hazai golfklub, a kisoroszi Magyar Golf Klub elnöke. – Nálunk 280 ezer forintért lehet egész évben golfozni, ez 10 hónapra leosztva havi 30 ezer forint, ami gyakorlatilag egy árfekvésben van egy nívósabb fitneszbérlettel, és olcsóbb, mint napi egy doboz cigi. Igazából nem pénz kell a golfozáshoz, hanem elég szabadidő, mert egy versenynap az utazással, versennyel, eredményhirdetéssel, utána a vacsorával azért egy egész napos esemény. De aki részt vesz, legalább elmondhatja, hogy volt egy jó napja.”

 

Persze ez is olyan sport, ahol rengeteg pénzt el lehet költeni. Ha valaki külföldi versenyekre jár, elmegy gyakran Ausztriába egy jobb pályára, vagy éppen rendszeresen oktatóval gyakorol, akkor sokkal drágább.

 

A golfról egyébként a rendszeresen vagy éppen alkalomszerűen játszókon kívül nem sokat tudnak az emberek Magyarországon. Pedig sok előnye van, kezdve attól, hogy partner nélkül is lehet játszani, hogy kortalan, 6 évestől 80 felettiig mindenki űzheti, nagy a stresszoldó hatása, 4-5 óra alatt le lehet vele dolgozni 2000-2500 kalóriát, jó társasági sport, na és persze a szabadban, jó levegőn van az ember. „Egyébként 6-8 éves korban a legjobb elkezdeni golfozni, de én például 30 felett kezdtem, és sokan tényleg nyugdíjasként vágnak bele, nem ritka, hogy valaki ebben találja meg az élete értelmét – mondja Nagy István. – A senior Európa-bajnokságon például nemrég találkoztam egy szlovén bácsival, aki 68 évesen kezdett el játszani, és 5 hendikeppel játszik hetvenvalahány évesen.”

 

Pályaérettség 10-20 óra

 

A golfmozdulat persze olyan, ami máshol az életben soha nem fordul elő, és különleges az is az ütésben, hogy abszolút erő nélkül kell eltalálni a labdát. Genetikusan úgy vagyunk kódolva, hogy jó erősen akarjuk megütni a labdát, de a helyzet az, hogy egy erő nélküli jó lendítéssel tudjuk igazán messze és a cél közelébe eljuttatni – magyarázza Nagy István. Gyakorlatilag az első órában eldől, hogy valaki beleszeret-e a golfba vagy nem. Aki marad, annál a sikerélmény is hamar megjön, hiszen alapszinten még gyorsan lehet fejlődni ebben a sportban. Jellemzően 10-20 óra golfoktatás szükséges hogy valaki elérje a pályaérettséget. Persze, aki komolyabb szinten űzött valamely labdajátékot az előnyben van. Mindenesetre, mint minden sportban, itt is a legfontosabb a szorgalmas gyakorlás.

 

A kezdőknek általában minden golfklubban adnak ütőt, labdát, így felszerelés nélkül ki lehet próbálni a játékot. Aki elszánja magát, és komolyan játszik, annak egy idő után persze már a zsebébe kell nyúlnia. Egy komolyabb szett 10 vas-, 3 faütővel, putterrel, baggel már közelíti az egymillió forintot, de már 30-40 ezer forintért is kapható alig használt szett baggel. Kezdőknek mindenképpen érdemes oktatóval elkezdeni játszani, ami Kisorosziban csoportos oktatás keretében óránként már 2-3 ezer forintért is elérhető, de egyéni oktatás akár 6-14 ezer forintba is kerülhet. „Nem szabad erre sajnálni a pénzt, mert a golfmozdulat olyan, hogy belülről nem lehet észrevenni a hibát” – inti a kezdőket Nagy István.

 

Minden héten verseny

 

Pályákban ugyan nincs hiány, ennek ellenére meglehetősen kevesen játszanak Magyarországon. Ők is leginkább azok, akik beleszerelmesedtek a golfba, társasági időtöltésként nagyon kevesen űzik ezt Magyarországon, ellentétben Nyugat-Európával vagy éppen Amerikával. A golfnak ma is olyan imidzse van nálunk, hogy a gazdag emberek exkluzív sportja, és ezen nem sikerült az elmúlt két évtizedben sem változtatni. Nagy István szerint elsősorban azért, mert nem a potenciális golfozóknak kommunikálnak a szereplők, hanem annak a szűk körnek, aki rendszeresen játszik. A golf népszerűsítésére pedig nem jut sem pénz, sem erőforrás.

 

A versenyélet ehhez képest komoly. Nagyjából 300-400 ember vesz részt rendszeresen, és szezonban gyakorlatilag minden héten van verseny, és emellett jó pár társasági golf esemény is. Ezen belül ki kell emelni a junior versenyeket és versenyzőket és a szeniorokat, ők nemzetközi szinten is érnek el sikereket.

 

Fák, vasak, putter

 

Egy golfjáték során nem egyetlen ütővel játszunk, hanem több, különböző típusúval és funkciójúval. A szabály szerint egyszerre maximum 14 ütőt vihetünk magunkkal a bagben és az adott játékszituációban mi választjuk ki, hogy melyikkel ütünk. (Kezdőknek azonban általában elég 3-4 ütő.) A három fő ütőfajta közül a „fák” a leghosszabb nyelű ütők, arra használják őket, hogy a lehető legmesszebb üssék velük a labdát. (Régen ezek valóban fából készültek, manapság már grafitból, fémből és egyéb speciális anyagokból.) Az ütő szárának hossza, illetve az ütő fejének dőlésszöge befolyásolja a labda útját. Az ütő fejének dőlésszöge, szakszóval loftja befolyásolja, hogy a labda milyen magasra repül, ennek alapján be is számozzák az ütőket. Minél kisebb a dőlésszög (loft), annál alacsonyabban repül a labda. A „vasak” esetében az ütő szárának hossza kisebb, de a dőlésszög alapján ezeket is beszámozzák egytől kilencig. Amikor egy szakasz befejezésekor elérünk a greenre és a lyukba szeretnénk gurítani a labdát, a puttert használjuk, mely egy speciális kialakítású ütő.

Hirdetés átugrása →