Huszonöt évvel ezelőtt egy közös ismerősön keresztül jutott Magyarországra, és vásárolt meg egy csődközeli baranyai tsz-t Schmalzbauer Tobias és családja. A Németországból érkező famíliában az édesapa, sőt már a nagyapa is mezőgazdasággal foglalkozott, de a hazájukban nem láttak lehetőséget komolyabb fejlődésre, ezért döntöttek a külföld mellett. Mára egy földműveléssel, állattenyésztéssel, tejfeldolgozással foglalkozó virágzó gazdaságot tudhat magáénak a baranyai Borjádon a Schmalzbauer család.
„Miért pont Magyarország felé indultunk? Az első gondolatunk Kelet-Németország volt, de végül Magyarország mellett döntöttünk. Megvásároltuk az akkori tsz üzletrészét és igyekeztünk átlátni a cég működését. Anno három ágazatban folyt a munka: növénytermesztés, állattenyésztés, amelyen belül sertéshizlalás és tehenészet is működött. Mivel a sertéságazat igen rossz állapotban volt, ezért felszámoltuk, és inkább a szarvasmarhatelepre, illetve a tejtermelésre koncentráltunk. Évről évre sikeresebbek lettünk, az eredményből mindig tudtunk egy kicsit fejleszteni, gyakorlatilag a mai napig így működünk” – idézi fel a kezdeteket Schmalzbauer Tobias, a Borjádi Zrt. tulajdonosa.
Ő maga 2002-ben végzett Németországban egy mezőgazdasági iskolában, azt követően költözött Magyarországra, és 2008 óta szinte egyedül vezeti a vállalkozást. A magyar nyelvet néhány év alatt viszonylag gyorsan sikerült elsajátítania. Ma már tisztán, választékosan beszél, azonban amikor Borjádra költöztek, nyelvi nehézségekbe ütköztek. A sváb térségnek köszönhetően azonban könnyebbséget jelentett, hogy az akkori dolgozók mintegy fele valamilyen szinten beszélt a németül.
Az első időkben rengeteg akadályt kellett leküzdeniük, kezdve a korábbi tsz tartozásainak rendezésével, folytatva a vezetőség átalakításával. Szerencsére találtak maguk mellé olyan kollégákat, akikkel jól együtt tudtak működni. „A korábbi tsz leamortizált, elavult technológiával és gépparkkal dolgozott, minden ágazat komoly fejlesztésre szorult. Az első időkben a tejtermelésre koncentráltunk. Új fejéstechnológiai berendezéseket vásároltunk, majd az eredményesebb és hatékonyabb gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen modern kulcsgépeket is be kellett szereznünk.” Az üzletrész megvásárlásakor feltétel volt, hogy az akkori teljes dolgozói létszámot átvegyék, ám volt, aki az új szemlélettel és mentalitással nem tudott azonosulni, így tőlük meg kellett válni. A gazdálkodásuk során mindig a precizitásra és a hatékonyságra törekedtek, és közel tíz évig tartott, amíg az emberek elfogadták az új üzemi struktúrát, az új rendszert.
Mára 450-500 egyedre duzzadt a tehénállomány, ami a fejéstechnológia megváltoztatását és új istállók építését is magával hozta. A 2010-es években jelentős ingadozások jellemezték a tejátvételi árakat hazánkban, voltak évek, amikor jelentős veszteségeket szenvedett el a cég, így keresték annak a lehetőségét, hogy mivel lehetne növelni az eredményességet. Kitalálták, hogy közvetlenül a lakosság felé értékesítik a friss tejet, így csakhamar több helyen is felzengett a megyében a bocis autók kedvelt szignálja. Négy-öt év után azonban látszott, hogy a nyers tej értékesítése csak kisebb-nagyobb sikerekkel működik, hosszú távon nem lehet alapozni rá. Így következő lépésként belefogtak a tejtermékek előállításába. A bólyi önkormányzattól béreltek egy kicsi, tejfeldolgozásra alkalmas üzemet, ott kísérletezték ki a termék-előállítás mikéntjét. Két évvel később egy nyertes pályázat lehetőséget adott saját tejüzem megépítésére, ettől kezdve a hosszú távú cél, hogy a saját megtermelt tejet teljes egészében maguk dolgozzák fel. Jelenleg ennek az aránya 2/3, a többit magyarországi nagyüzemeknek adják el. „A termékeink egyedisége, hogy már az állatainknak adott takarmányt is saját magunk állítjuk elő, így nálunk valódi értelmet nyer a termőföldtől az asztalig szlogen. A magas minőséget és az adalékmentességet képviseljük, és kiemelten fontos, hogy a vevőink számára transzparensen működjünk. A termékeink 70 százaléka nagykereskedelembe jut el, főként nagy konyháknak, üzemi konyháknak szállítunk, kisebb részben pedig nagykereskedőknek. Általuk jutnak el az élelmiszereink a kisebb boltokba, és így válnak elérhetővé a lakosság számára. Kiemelten fontos számunkra, hogy a SPAR-nak is beszállítói vagyunk. Sosem állunk meg, további tárgyalások folynak más kereskedelmi láncokkal is” – mondja Schmalzbauer Tobias a jövővel kapcsolatban.
A klímaváltozás és a következtében tapasztalható meleg éghajlat a borjádiak számára is komoly kihívást jelent, igyekeznek megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel kompenzálni tudják a szárazság miatt előállt bevételkiesést. Az állatállományon belül olyan genetikát próbálnak fejleszteni, amely jobban bírja a nagy hőséget, az istállókban pedig olyan hűtéstechnológiát kiépíteni, amellyel javítható az állatállomány komfortérzete. A növénytermesztésben főleg a tavaszi növények kockázata nőtt meg, így a hőségre érzékeny növényeket megpróbálják kiváltani más fajtákkal, valamint a termőföld védelmében a talajművelés technológiájában is új eljárásokat alkalmaznak. Az utóbbi évek fejlesztéseként kiépítettek egy komoly napelemrendszert, ami ma az energiafelhasználásuk 40 százalékát fedezi. Rövid távú céljuk egy saját biogázüzem létrehozása, amely az energiaszükségletük teljes egészét biztosítaná. Az ökoszemlélet is áthatja a mindennapjaikat, közel öt éve nevelnek egy 10 hektáros csipkebogyó-ültetvényt, amelynek a termését lekvár-, illetve teakészítéshez használják fel a partnereik.
Ahogy szinte minden vállalkozás, a Borjádi Zrt. életében is voltak, vannak és lesznek is nehezebb időszakok, de mint Schmalzbauer Tobias mondja, fontos, hogy a cél mindig ott lebegjen az ember szeme előtt. „A mezőgazdaság iránti szeretetet édesapámnak és a nagyapámnak köszönhetem. Számomra ez nemcsak egy szakma vagy egy foglalkozás, hanem egy hivatás. Célom, hogy a kapott gyökereket és értékrendet a gyermekeimnek is tovább tudjam adni – ezáltal megszerettetve velük magát a mezőgazdaságot –, hogy biztosítva legyen a cégünk jövője.”