Ritkán találkozni olyan mély tisztelettel és odaadással, mint amilyennel Szabó Lajos és András beszélnek munkájukról és egymásról. Az iData tulajdonosaival közel száz embernek munkahelyet adó, gyárudvarba rejtett irodájukban készítettem interjút, mégis úgy éreztem, mintha a nappalijukba toppantam volna be, apa és fia pedig közvetlenül, sallangoktól mentesen, egymás mondatait hol befejezve, hol finoman kiigazítva mesélt kezdetekről, víziókról, sikerekről és kihívásokról.

Szabó Lajos szavaival élve: meseszerűen indult 2005-ben a GPS-es járművédelemmel és flottakövetéssel foglalkozó iData vállalat története. Ő maga sohasem tervezte, hogy vállalkozói pályára lépjen, a szellemiség azonban mindig is megvolt benne, a körülmények pedig végül erre az útra sodorták. Korábban, előző munkahelyén több évtizeden át kutatásfejlesztéssel és gyártással foglalkozott műszaki igazgatóként. Már akkor sem elégedett meg a napi rutinnal, az egymást követő feladatok elvégzésével, hanem folyamatosan törekedett az új lehetőségek felismerésére és kiaknázására: a GPS-es technológia irányába is ő vitte el a céget egy hirtelen ötletből vezérelve.

Lajos ráadásul nem csak ötleteket vitt a cégbe, hanem feltörekvő, lelkes fiatalokat is, köztük Andrást, akik kihívást és lehetőséget láttak a kiemelkedő minőségű eszközök tervezésében, finomhangolásában. Így indult apa és fia közös munkahelyi története. A cég azonban a tulajdonosi érdeklődés elveszítése és a nem megfelelő vállalatirányítás következtében a kiemelkedő technológia ellenére sem volt képes az eredményes és fenntartható működésre. Lajosnak új fejezetet kellett kezdenie, és ez a meglévő értékes know-how-t nézve nem lehetett más, mint egy saját vállalkozás:

„Egyszerűen kár lett volna azért a hatalmas tudásért, amit felhalmoztunk.”

 

A siker záloga

Jelentősebb vezetői tapasztalatok nélkül azonban a vállalkozói lét nem éppen sekély víz, főleg, hogy Lajos három alapítótársa, köztük fia, András még nappali tagozatos egyetemistaként vágott bele. Szakmai tudásban nem volt hiány, azt azonban jól tudták, hogy a kiváló termék önmagában, a nélkül a bizonyos plusz nélkül még nem elég a vállalati sikerhez.

„A testreszabhatóság volt az egyik nagy előnyünk, a másik pedig az elszánt mérnöki szemléletmód, amit képviseltünk. Mi nem addig fejlesztettünk egy rendszert, amíg egy jó értékesítő el nem tudta adni, hanem addig, ameddig az valódi megoldássá nem vált.” A testreszabhatóság, amellyel Andrásék kezdetben fiatalos merészséggel próbálkoztak, igazi innovatív szemléletmódnak bizonyult az iparágban, és rövid távon a vállalat védjegye lett.

András és Lajos minden mondatából kicseng, hogy valóban meg akarják érteni, és meg is akarják oldani a hozzájuk fordulók problémáit. Ez a hozzáállás sikerük másik záloga: a kezdetektől nagy figyelmet fordítottak arra, hogy az ügyfelekkel személyesen egyeztessenek, így egyszerre megértve az igényeket és bizalmat szerezve a lehető legtökéletesebb megoldást tudják ajánlani. A recept működött, nemcsak üzleti, hanem emberi oldalon is. Ez Andrásra is jelentős hatással volt, hozzáállása hatalmas utat járt be az idő előre haladtával. „Először csak egy kihívás volt számomra az egész vállalkozás, illetve egy munka, amivel úgy kereshetek pénzt, hogy azt csinálom, amit szeretek – emlékszik vissza. – Aztán volt egy ügyfelünk, aki tényleg sírva hálálkodott, hogy az iTrack nyomkövetésnek köszönhetően menekült meg a cége. Ez olyan hatással volt rám, hogy innentől az motivált, hogy segítsünk a cégeknek, hogy jobban működhessenek. Hivatássá vált innentől a munkám, már nem csupán egy foglalkozás volt.”

 

Az emberről szól

Ahhoz azonban, hogy az iData olyan gyors ütemben növekedjen, és olyan sikeressé váljon, mint ahogy történt, a kifelé sugárzott profizmus mellé egy minden részletében alaposan megkomponált szervezetre is szükség volt. A kiváló alkalmazottak kiválasztása és a megfelelő vezetői stílus kialakítása egyaránt számos kihívás elé állította őket. Szabó Andrásra az első vezetőképző kurzus sokkszerűen hatott: „Azt ott képviselt megközelítés elsőre teljesen idegennek hatott számomra. Idővel mégis azt kellett észrevennem, hogy

elkezdtem másképp értelmezni az alkalmazottak viselkedését, és ezzel párhuzamosan egyre jobban megértettem, miről szól vezetőnek lenni.”

Szüksége is volt erre, hiszen amíg a történet kezdetén az aprócska, négy fős cégben csak a programozási feladatokkal kellett bajlódni, míg édesapja állt a frontvonalban, a cég növekedésével párhuzamosan egyre jobban bele kellett tanulni a különböző területek koordinálásába, az emberek irányításába.

A tény, hogy tavaly ő nyerte el a Év Fiatal Vezetője díjat (a Fiatal Vezetők Akadémiája és a Coaching Team közös díját), elég bizonyíték sikerére. András hiszi, azért lehet hiteles vezető, mert a cégénél minden pozícióban dolgozott már korábban. „Most már eljutottunk oda, hogy ezekben a pozíciókban nálam jobbak dolgoznak, a mi dolgunk vezetőként pedig éppen az, hogy a köveket elgördítsük az útból és elérjük, hogy kollégáink a lehető legzavartalanabbul végezhessék a munkájukat, mert végső soron a cég az emberről szól.” Minden bizonnyal éppen ennek a hozzáállásnak köszönhető, hogy bár a cég mérete már igencsak jelentős, a családias hangulat továbbra is megmaradt.

Az Év Fiatal Vezetője-díj

A díj célja az olyan fiatal vezetők elismerése, akik 35 éves korukig kimagasló eredményeket értek el vezetőként. A Fiatal Vezetők Akadémiája és a Coaching Team közös pályázatának célja a vezetés olyan szegmenseinek hangsúlyozása, amelyek túlmutatnak a sikeres egyéni eredményeken, a hatékonyságon, a menedzseri szintű feladatok megfelelő ellátásán. A pályázat a vezető szerep tudatos megélését, a vezetői képességek folyamatos fejlődésének igényét, a tudatosságot helyezi fókuszba.

Kié a marsallbot?

Feltételezhetnénk, a kellemes hangulatban nagy szerepet játszik az, hogy családtagok állnak a cég élén: Szabó Lajos és András megnyilvánulásai most hihetetlen összhangról tesznek tanúságot. De ez közel sem volt mindig így. „Nyilvánvalóan van köztünk egy generációs különbség, másrészt nagyon különbözőképp gondolkodunk, apa inkább érzelemből hozna döntést, ő elsőre ránézve a globális képet látja, az én személyiségem inkább olyan, hogy először a részleteket látom meg, és abból rakom össze a teljes egészet, inkább elmélyedve, minden részletet alaposan mérlegelve hozok döntést. A legnagyobb kihívás az volt, hogy ezt a két gondolkodásmódot összehozzuk, és ebből bőven adódtak konfliktusok. Viszont annak örülök, hogy mindig tiszteltük egymás álláspontját, és idővel megtanultuk, hol van az, amikor jobb a másik véleményét elfogadni.”

A jövőre vonatkozóan Lajos elképzelése tiszta: „Nyilvánvaló, hogy amikor én kiszállok, akkor Andrásé lesz a marsallbot.” Ettől függetlenül még nem érzi, hogy aktuális lenne a kérdés. Szerepekben, feladatokban viszont már történtek eltolódások, míg Lajos az operatív működéstől, fejlesztéstől egy lépésre eltávolodva most a cég arcának szerepét tölti be, addig a stratégiai kérdések már jellemzően András kezébe kerültek. Rendjén vannak ezek a változások, ahogy a konfliktusok is, Lajos szavaival élve: „az iData nagy erőssége éppen az, hogy különböző életkorú, szemléletű, gondolkodásmódú emberek alapították és működtetik”.