A családi vállalkozásban nehéz ügy az utódlás kérdése, nem biztos, hogy a gyerekek öröklik szüleik megszállottságát, bizonyítási kényszerét. De az sem biztos, hogy az utódoknak a szüleik nyomába kell lépniük – ezt már Rudas László vállalkozó mondja, akinek a legismertebb projektje, az Istenhegyi Klinika mellett két osztrák szállodája van, valamint ingatlanhasznosítással és -fejlesztéssel is foglalkoznak a cégei.
Rudas László idősebb lánya kötelességének érezte, hogy belépjen apja cégébe. Akkor látta elérkezettnek az időt erre, amikor azt tapasztalta, hogy az osztrák szállodát magyarországi irányítással nagyon nehéz jól és gazdaságosan működtetni. Elköltözött Ausztriába, és férjével együtt vezeti a két szállodát „Így ez az üzletág jó kezekben van, de sokszor úgy érzem, hogy rabszolgát csináltam a lányomból” – mondja nevetve, de mégis komolyan az apa.
Fiatalabb lánya is a család egyik cégében kezdett el dolgozni, de ő az első emberi, munkatársi konfliktusnál közölte apjával, hogy kilép. Majd megalapította saját vállalkozását, ahol minőségi szolgáltatást nyújt az egészséges életmód frontján. „Érdekes, hogy gyermekeimet konzervatív, megfontolt befektetői magatartás jellemzi, míg én kockázatkereső vagyok, és sokkal inkább hallgatok a megérzéseimre.” Rudas úgy látja, hogy ez a szemlélet a fiatal generációra általában is jellemző, félnek attól, hogy elveszítik azt, amijük van. „Én ezzel máshogy vagyok és voltam. Nem volt vesztenivalóm, nem örököltem családi vagyont, csak szemléletet, s gyakorlatilag a nulláról kezdtem” – meséli a mára cégbirodalmat irányító vállalkozó.
Ugyanazt, sőt jobban
A nyolcvanas évek elején mérnökként dolgozó Rudas a németországi Ruhr-vidékre megy dolgozni, kiküldetésben, ahogy akkoriban ezt nevezték. Megfigyelte, megtanulta, hogyan működik az üzleti világ, és hazatérve elhatározta, hogy ő is belevág. Az a konok vágy hajtotta, hogy amit Németországban látott, ugyanazt megcsinálja Magyaroszágon, sőt jobban.
Azért, hogy képezze magát, elvégezte a Közgazdaságtudományi Egyetemet, diplomamunkáját az osztrák, illetve a magyar kft-k alapításának körülményiről és azok összehasonlításáról írta. A védésnél jelen volt Sárközy Tamás professzor, aki könyvet írt ebből a témából, illetve a társasági törvényt is ő alkotta. A szakdolgozat védése ezért a vártnál jóval hosszabbra sikeredett, beszélgetés lett belőle, melynek végén a professzor javasolta Rudasnak, hogy gyakorlati tapasztalatait, tudását összegezve készítsen doktori disszertációt.
„Addigra nagyon sok tapasztalatom összegyűlt a témában, akkor már létrehoztam ugyanis a bécsi székhelyű céget, és bizony a professzor tankönyvében leírtak, valamint a társasági törvény betűje nem minden esetben egyeztek a gyakorlattal” – mesél a ma már történelmi távlatokba tűnt nyolcvanas évek második feléről. Rudas László ugyanis azon kevés vállalkozó egyike, akinek– külön engedély megszerzése után – már a rendszerváltás előtt volt külföldön bejegyzett cége, majd közvetlenül rendszerváltás után vegyesvállalata is.
Villámgyorsan kell reagálni
Innen könnyű nyerni, gondolnánk, de a kezdeti buktatókat ő sem kerüli el. Első üzlete a hardverkereskedelem: „Nem volt egyszerű akkoriban a multikkal tárgyalni és üzletelni – magyarázza a dolgot –, de egy kisebb veszteséggel megúsztam ”. Az új cége pedig már kórházinformatikával kezd el foglalkozni, és ez adja az újabb ötletet, melynek eredménye az Istenhegyi Klinika. „Villámgyorsan kell reagálnia a piac igényeire , de figyelni kell a versenytársakra is” – mondja.
A preventív klinika hamar kiegészül a géndiagnosztikai részleggel, részben lánya akkori betegsége miatt. A klinika aztán az egyedi szűrővizsgálataival tört utat magának a sokasodó egészségügyi vállalkozások között. Ehhez jött az egynapos sebészet üzletág, ám akkor már túl sok követőjük akadt, ezért Rudas László ismét előre menekül, és a különleges kezelések irányában lát új lehetőségeket. Ilyen többek között a lökéshullámterápia, amellyel az amputálásra ítélt végtagokat gyógyítják. A klinika egyfajta misszió számára, nem a profitszerzés az elsődleges cél. „Büszke akarok lenni erre az intézményre, büszke azokra a korszerű gyógyító eljárásokra, amelyekkel működik. Szeretek bemenni esténként és osztozni a gyógyult emberek örömében” – enged betekintést a vállalkozói lét gyengeséget megengedő pillanataiba.
Ha a klinika az örömforrás, az önmegvalósítás, a játéktér, akkor nyilván a többi vállalkozás adja a jövedelmet. Rudas László üzleti portfóliójában az ingatlanüzemeltetés és az ingatlanfejlesztés hozza a profitot. Hosszabb távon ez utóbbi üzletággal szeretne foglalkozni. Már kész is van a fejében egy Balaton mellé tervezett projekt. „Erre meg kellett érnem nekem is, és a társadalomnak is” – avat be a következő évtized terveibe.
Szorgalom, élelmesség, ötletesség
De most már a visszavonulás is egyre inkább foglalkoztatja. Úgy gondolja, hogy egy bizonyos vagyonérték és nagyságrend fölött nem a napi menedzsmentet kell a gyerekeknek átadni, hanem a tőke működtetését, a céget. „Pláne akkor, ha több a cég, mint a gyerek” – mondja nevetve. Olyan embereket képzel el a vállalkozásaiban, akik szavatolják a szolgáltatás folytonosságát, a szakmai színvonalat, megőrzik a munkahelyeket. Így például az Istenhegyi Klinikát is szeretné szakmai kezekben tudni, ezért elsősorban nem a klasszikus értelemben vett eladásban gondolkodik, „Nem adom el külföldi befektetőnek vagy a konkurenciának, még akkor sem, ha ez esetben életem hátralévő részében luxusjachton élhetnék” – közli határozottan.
Úgy gondolja, az egész országnak kárára lenne, ha a rendszerváltás tájékán indult vállalkozások tulajdonosai a következő években vonulnának vissza, szállnának ki az évtizedek során felépített üzletekből, szolgáltatásokból. „Ezek a vállalkozók most 60-65 évesek, így valószínűleg egyszerre lesz szükség generációváltásra a cégeknél” – mondja. Rudas László szerint az volna ideális, ha a bankok, akár államilag támogatott hitelekkel finanszíroznák meg a vásárlást a hozzáértő, az alapító által kijelölt szakmai érdeklődőknek.
Mivel a beszélgetés gyakran kanyarodott a rendszerváltáshoz, ezért felvetem, hogy az akkori gazdasági környezet bizonyos szempontból kedvezőbb terepe volt a vállalkozások elindulásának. Egy új gazdasági rendszer kiépülésekor ugyanis törvényszerű, hogy több a lehetőség. „Ez kétségtelenül így van – mondja –, ám a most pályára lépők a szorgalom, az élelmesség, az ötletesség hármasával nagy dolgokat vihetnek végbe. Ráadásul kialakulóban van egy olyan vagyonos vállalkozói réteg, amely megteheti, hogy fölkarolja az ifjakat.
Rudas László
A Családi Vállalkozások Országos Egyesületének elnöke. Geológus technikumi érettségi után a Miskolci Műszaki Egyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerez diplomát, ez utóbbi helyen doktori fokozatot is. Két saját tulajdonú szállodát üzemeltet Ausztriában, létrehozott egy klinikát Budapesten, valamint több ingatlanfejlesztés és ingatlanhasznosítás tartozik vállalkozói portfóliójába.