A megújulóenergia-projektekkel foglalkozó Pannon Green Power Kft. nem klasszikus modellben működik. Minden vállalásuk projektalapú, amit elvisznek egy bizonyos fázisig, majd továbblépnek. Egy hagyományos termékeket előállító céghez képest jóval kevesebb produktumnot állítanak elő, amihez ráadásul sokkal több idő kell, mint általában. Az is nehezíti a mozgásterüket, hogy nagyon szigorúan szabályozott piacon mozognak, sok függ attól, mi a központi szabályozó célja, milyen irányt diktálnak az aktuális törvények. „Bő tíz évvel ezelőtt volt egy kirándulásom a szabályozói oldalon, amikor a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban dolgoztam főosztályvezetőként, én voltam a felelős a magyarországi energiastratégiáért. Igen hasznos volt látni ezt a piacot a másik oldalról is. Aztán egyre inkább érdekelni kezdett a zöldgazdaság fejlesztése és a fenntarthatóság. Figyeltem a nemzetközi trendeket, követtem az éghajlatváltozással kapcsolatos híreket, és azt láttam, hogy míg az egész világon fut a napenergia, nálunk nemigen beszélnek erről – mesél a cégalapítás előzményeiről Zentkó László. – Reméltem, hogy azok az üzleti körök, gazdasági szereplők, akik meghatározók, meggyőzik a szabályozót a megújuló energia fontosságáról. 2015-ben erre számítva alapítottuk a Pannon Green Powert két társammal. Azóta is hárman vagyunk tulajdonosok: Kovács Zoltánnal barátságból lett üzleti kapcsolat, nagyon ért a tranzakciókhoz, Pócs István pedig régi Mol-dolgozókként nagy nemzetközi tapasztalatú energetikai szakember. Én vagyok a többségi tulajdonos, enyém az operatív irányítás, de a speciális területek kapcsán folyamatos a konzultáció.” Minden cégben alapvető fontosságú a finanszírozás kérdése, de azt mondja, nekik az átlagnál is szigorúbb a költséggazdálkodásuk, hiszen sok év, míg egy napelemprojekt megtérül, ráadásul párhuzamosan többet is futtatnak. Minden tranzakció rendkívül összetett, komplex egység, amit nagy körültekintéssel kell menedzselni.

„Amikor 2015-ben elhatároztuk, hogy naperőműves céget alapítunk, megnéztük, hogy épül fel az iparág, mit tesznek lehetővé a rendelkezésre álló erőforrások, profi piacelemzést végeztünk. Kitaláltuk, mi legyen az irány, de egyáltalán nem értettünk hozzá, csak azt éreztük, hogy jó eséllyel bővülő iparág lesz. Ezután kezdtük megtanulni, mit jelent egy projektfejlesztés, milyen a semmiből létrehozni valamit. Az első lépés a földterület megszerzése, majd kell találni egy hálózati csatlakozási pontot, és ha ez a kettő rendelkezésre áll, indulhat a fejlesztés. A tervezés és az engedélyeztetés kreatív, alkotói tevékenyég, én ezt a fázist szeretem a legjobban, ilyenkor lesz egy gondolatból látható, megvalósuló dolog. De ez a folyamat öt-hat évig is eltarthat, ami sok energia, munkabefektetés, rengeteg buktatóval: például ha nem jó a föld besorolása, északi lejtőn van, környezetvédelmi terület része és így tovább. Ha ma elkezdünk egy projektet, az nagyjából 2030-ra valósul meg.”

Persze a PGP-n kívül is vannak itthon fejlesztők, de nem sokan vállalnak nagy kockázatot. László azt mondja, ez az előnyük, mert kis cégként bevállalósabbak. Egy naperőmű megvalósulásának három fázisa van: a földterület kikutatása után meg kell szerezni az összes engedélyt, ami az építéshez szükséges. Ebben van a legnagyobb kockázat és a legtöbb munka. A második szakasz az építés, ami már kisebb rizikóval jár, a harmadik pedig a termelő erőmű maga, aminek igazából „csak” működési kockázata van, azaz hogy az adott panel jó-e vagy sem. „Minden fázis más szereplőket vonz, és mivel ez fiatal iparág, sok kalandor megfordul. Idővel azonban egyre érettebbé válnak a szereplők, a rostán csak a komoly fejlesztők maradnak fenn, akik értenek is hozzá. Mi a projekt minden fázisát végigéltük már. Van olyan erőművünk, amit mi fejlesztettünk, építettünk és üzemeltettünk is, de előfordul, hogy a fejlesztési fázis után kiszállunk, mert sok pénz le van kötve. A cég fennállása óta negyven projektünk volt, aminek a felét megépítettük és üzemeltettük is. Most abban a fázisban vagyunk, hogy az összes erőművünket eladtuk, így új ciklus indul. Építésre egyébként nincs saját kapacitásunk, de mi menedzseljük. Az a mottóm, hogy semmi olyat nem csinálunk, amihez hozzá kell nyúlni. Ez ugyanis teljesen más készségeket, tudást és másfajta menedzsmentet igényel.”

László csapata tíz főből áll, akik földet keresnek, terveznek, forrás után kutatnak, engedélyeztetnek. Nincs egyértelműen mérhető éves árbevételük, hiszen a tranzakciók elhúzódók, de egy-egy projekt euróban milliós nagyságrendű. „Büszke vagyok arra, hogy nagy tapasztalattal büszkélkedő cég vagyunk, komoly piaci részesedéssel. Ismernek minket a szabályozók, a tanácsadó cégek és jogi irodák, beágyazottak vagyunk a magyar piacon. Mostanában egy új terület is foglalkoztat, amivel szeretnénk kilépni a nemzetközi porondra, de minden a tervezés fázisában van, így egyelőre nem beszélnék róla.

Rengeteg a feladat ezenkívül is, a zöldátállás ugyanis sokáig el fog húzódni. Fontos téma az energetikában a rendszer-kiegyenlítés területe, ami régi mechanizmus, évtizedek óta gázmotorokkal történik, és ez nem optimális. Itt is érdemes bevetni az akkumulátorokat, a PGP el is indult ebbe az irányba néhány éve” – mondja.

Megvalósították Magyarország legnagyobb önálló tárolókapacitását, egy akkumulátorparkot. Ebbe már külső tőkét is bevontak, a Hiventures vállalatfinanszírozási programjának köszönhetően az üzleti céljaikat gyorsabban, gördülékenyebben és innovatívabban tudják megvalósítani. Olyan csúcsteljesítményű Tesla akkumulátorokat vásároltak és helyeztek üzembe, amelyek képesek tökéletes hatékonysággal eltárolni a villamos energiát, majd azt szükség esetén visszatölteni a Mavir rendszerébe, ha épp hiány van. Így nemcsak tárolási oldalról dolgoznak megújuló energiaforrással, de a visszatöltői oldalról sem kell a nagy teljesítményű, drága és szennyezőbb gázüzemű erőműveket bekapcsolni és azokkal kiegyenlíteni a rendszert.

„Néhány hónapja részt veszünk ezzel az energiapiacon. Szeretek innovatív lenni, mert ugyan kicsik vagyunk, de rugalmasabbak és kockázatvállalóbbak, mint a nagyvállalatok. Ezt mutatja az is, hogy az egyik legnagyobb energetikai cégnek kisebb akkumulátora van, mint nekünk” – teszi hozzá.

László két fia tíz- és tizenkét éves, elsődleges tehát számára, hogy milyen kilátások vannak a megújuló, illetve a zöldenergia területén. „A fenntarthatóság terén is fontos, hogy legyen benne üzlet, mert akkor lesz népszerű. Én a cégem tevékenységével teszek hozzá egy remélhetőleg jobb világhoz, de sok még a probléma és folytonos az egymásra mutogatás.

Cikkünk a Legsikeresebb magyar vállalkozások című nemrégiben piacra került könyvben jelent meg elsőként.Ha kíváncsi a könyvbenszereplő többi, közel félszáz cég történetére vásárolja meg a könyvet.