Bár az exporttevékenységet tekintve eljutottak Németországba, Ausztriába, Dániába, sőt a tengerentúlra is szállítottak, így Ausztráliában, Japánban is ismerik a pápai bútoripari vállalkozást, elsősorban a hazai piacot uralják. De hogy miként lett a hajdani szövetkezeti csoportból neves kulturális, egészségügyi, egyházi intézmények, szállodák, bankok, egyetemi előadótermek bútorozásával foglalkozó, milliárd körüli árbevételű cég, arról Kovács József tulajdonos mesél. „Édesapám bognármester volt, a háború után önállósodott, a téeszesítés azonban 1959-ben derékba törte a vállalkozását. Bár én édesanyám mellett igen sok időt töltöttem a konyhán, és szóba került, hogy szakács, cukrász vagy vendéglátós leszek, végül mégis a bognárszakmát tanultam ki, majd faipari technikumba mentem. A főzés azért – a vadászat mellett – megmaradt hobbinak, volt, hogy 50–100 fős rendezvénynek is készítettem ételt. A kedvencem a tárkonyos vadraguleves, őzből, gímborjúból és dámborjúból, amihez természetesen magam lövöm ki a minőségi alapanyagot.”

József a szövetkezeti szektorban kezdett, ahol egy 18 főből álló, nagyon jó, szorgalmas közösségre talált. Ők alapították meg 1986-ban a Pápai Építőipari Szövetkezet Asztalos Szakcsoportját, amiből 1993. január 1-jén – a tagok saját pénzügyi erejéhez mért tulajdonrészekkel – megalakult a Pápai Asztalos Kft. „A 80-as évek végétől kinyílt számunkra a világ, létrejöttek a hazai pénzintézetek, biztosítótársaságok, nagyvállalatok, az első munkáinkat is a vállalkozói szférából szereztük. Bankok, posták fiókirodáinak teljes belső bútorzatát készítettük el, bátrak voltunk, vállaltuk az újabb kihívásokat, és felfejlesztettük a kezdetleges gépparkot is. Lett egy saját tulajdonú telephelyünk is a 90-es évek elején, 2010-ben pedig átköltöztünk a mostani, azaz a Pápai Ipari Park területén létrehozott korszerű, színvonalas technológiával ellátott üzembe. Még két ütemben két újabb beruházással beépítettük a területet, aztán 3600 négyzetméteren kialakult a raktár, a modern üzemi környezet, lett helye a technológiai fejlesztéseknek is.”

Mindezek előtt, az első nagyobb léptékváltás a 90-es évek elején jött el, amikor külföldi, németországi megrendelés érkezett: színházi szék gyártását vállaltunk. A munka olyan jól sikerült, hogy utána csak Németországban harmincnál is több neves színházat, koncerttermet építettek be a Pápai Asztalos Kft. bútoraival. József azt mondja, akkor még nem volt meg a megfelelő technikai háttér, de kézügyességgel és szorgalommal pótolták a hiányosságokat. Az exportpiaci kihívásokhoz alkalmazkodva minél előbb új gépekre volt szükség, de itthon is özönleni kezdtek a megbízások. „Rengeteg klinikai, egyetemi előadótermet rendeztünk be, készítettünk színházi székeket, 2010 után pedig szélesedett a portfólió: a stadionrekonstrukciós program keretében mi is nyertünk pályázatot a német partnerünkkel összefogva. Ezekhez persze fém és műanyag kellett, amit legyártattunk és összeszereltünk. Ezt az üzletágat továbbfejlesztve készült el az Allianz Arena 65 ezer stadionszéke, de a mi üzemünkből kerültek ki a Duna Aréna, a Debreceni Nagyerdei Stadion vagy a Margitszigeti Szabadtéri Színpad székei is. Ez a szegmens alapvetően kiegészítő tevékenységnek indult, de nagyjából a gyártásunk 15-20 százalékát teszi ki. Büszke vagyok Művészetek Palotája hatalmas oszlopburkolataira, közösségi tereire vagy a koncertterem nézőterének zsöllyeszékeire, amelyek felújítását, sőt a veselépcsőházak újraépítését, továbbá két nagy értékű hangstúdió építését is elvégeztük. Ilyen feladat volt a Zeneakadémia faburkolatainak restaurálása vagy az Országház alsóházi üléstermének átalakítása. Egyéb kiemelt intézményeknek készült munkáink között van az Országgyűlési Könyvtár bútorzatának felújítása vagy a szakmánk csúcsának mondható Budavári Palota gyönyörű Szent István terme. Százévente ha megadatik egy asztalosközösségnek egy ilyen munka. Nagy kihívás volt, hat év előkészítés után csaknem két évig tartott, művészettörténészek szigorú útmutatása alapján. Annak idején Ferenc József meglátogatta azt az Üllői úti, 250 fős asztalos gyárat, amelyik ennek az eredetijét készítette. Ezeknél a feladatoknál nem elegendő »csak« asztalosnak lenni, sok egyéb szakma tudására is szükség van. Az első akusztikai megbízásnál én is elővettem a fizikakönyvet, és tanulmányoztam, hogy mit is jelent mindez.”

Bár a brexit, a Covid, ezek következtében az exportmunkák elvesztése, illetve az építőipari bumm utáni visszafogottabb időszak okozott kisebb gondokat, a Pápai Asztalos Kft. azért minimum egy évre látja előre a teendőket. A szakmunkáshiányt és a magasan képzett szakemberek számának visszaesését sem egyszerű kompenzálni, de a 45 főből álló vállalat fejlesztésekkel próbálja szinten tartani a termelést. Képzési helyként is működnek, így évente a 6-8 duális képzésben részt vevő tanulóból egyet-kettőt foglalkoztatni is tudnak.

„Úgy gondolom, benne vagyunk az első 3-4 hazai cégben, ami a konkurenciát illeti. Főleg ahol nagyon egyedi, történelmi bútorokat kell készíteni. Hallottam már, hogyha valahol valami nem akart összejönni, azt mondták: »keressétek a Kovács Jóskát«. Persze a változások bennünket is érintenek, a tavalyi évünk 1,4 milliárd forintos árbevétele után az idén 20 százalékos visszaesés várható. Mindez a gazdasági környezetnek tudható be, illetve annak, hogy a pandémia óta kiesik az exportból származó bevétel, ami korábban úgy 20-30 százalékot tett ki.

Fontos megemlíteni, hogy öt évig tartó generációs váltás végén tartunk, Gergő fiam épp a németországi kapcsolatokat próbálja újjáéleszteni. Rajtam kívül ketten dolgoznak az alapítók közül, a megörökölt cégrészeket megvettük, néhány százalék van még a törzstagok utódainak kezében. A többségi tulajdon tehát az enyém, de a fiamnak is van saját tulajdonrésze, ez évtől pedig önállóan is jegyzi a céget. Megtörtént a szervezetátalakítás, ami többéves folyamat volt a vállalkozás életében, lett három cégvezető, lassan ideje átadni a stafétabotot. Elmúltam hetvenéves, még két esztendőt vállaltam, mert ideje többet lennem a családdal, az unokákkal, és több időt szentelni a vadászatnak, a barátoknak, valamint a helyi presbiter közösségnek.”

A megrendeléseket tekintve nem lehet ok panaszra: a Pápai Asztalos Kft. a szállodai szektorból is kapja a megbízásokat, legutóbb a Danubius lánc számára készítettek rendszeresen bútorokat, berendezéseket. Legújabb munkájuk a DVM-mel közösen vállalt budapesti W Hotel három mintaszobája, ami alapján leszerződtek velük, így ők készítették a falburkolatokat, az ágyakat és a közösségi tereket. A szálloda októberben nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt. Jelenleg egy közigazgatási hivatal kiemelt bútorozásán dolgoznak, amit a Klotild Palota és budapesti történelmi épületek felújítása követ.

Cikkünk a Legsikeresebb magyar vállalkozások című nemrégiben piacra került könyvben jelent meg elsőként.Ha kíváncsi a könyvben szereplő többi, közel félszáz cég történetére vásárolja meg a könyvet.