Hogy a hazai kis- és középvállalkozások milyen lényeges szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, azt a leggyorsabban a következő két számmal jellemezhetjük: a kkv-k állítják elő a teljes versenyszféra teljesítményének 58 százalékát, és a foglalkoztatás terén szerepük még dominánsabb: közel kétmillió ember ebben a körben dolgozik.
A vállalkozások száma Magyarországon valamivel félmillió feletti, és ez lényeges változást egyébként nem mutat az utóbbi években (lásd az 1. grafikont). Feltűnő tendencia azonban, hogy 2012-től egyre kevesebb új cég indul. Keleti József, a Bisnode Magyarország országmenedzsere szerint a megtorpanást ezen a területen részben a törvényi szabályozás szigorodása okozta, és ez annyiban kedvező, hogy segített a transzparencia növekedésében.
A 2014-es adat szerinti mintegy 560 ezer hazai vállalkozás túlnyomó többsége, 95 százaléka persze mikrovállalkozás. Az arány egyébként érezhetően magasabb, mint az EU-átlag (ott 92 százalék), erre a hazai kényszervállalkozók nagy száma ad magyarázatot. Ha összehasonlítjuk a magyarral a hasonló bontású osztrák adatokat (lásd a 2. grafikont), akkor meglepő módon kevés szignifikáns eltérést tapasztalunk. Kivéve egyet, de az annál lényegesebb: nálunk kevesebb, mint 1000 nagyvállalat működik, míg szomszédunknál közel kétszer ennyi.
A hatékony és eredményes működéshez azonban erőteljesen kellene növekedniük a cégeknek, ennek egyik legfontosabb terepe az export lehetne. Ezen a területen azonban kifejezetten gyengén állunk: az export kétharmadát Magyarországon a nagyvállatok adják, és a kkv-kör háromnegyede nemhogy nem exportál, de középtávon sem tervezi ezt. Az export csekély szerepe pedig azt jelenti, hogy a középvállalatok nagy része sem tud stabilan növekedni. Keleti József szerint pedig jó esetben ezek a középvállalatok lehetnének a gazdaság motorjai hasonlóan például a németországi cégekhez.
Hasonlóan permanens problémát jelentenek a nagymértékű regionális különbségek az úgynevezett vállalkozássűrűség-mutató alapján. Míg Budapesten 1000 lakosra mintegy 105 működő vállalkozás jut, a fejlettebb megyékben, mint Győr-Moson vagy Pest, 70, addig Borsodban és Nógrádban például alig 40 (lásd a 3. számú grafikont).
A finanszírozás tekintetében a magyar kkv-kör szintén erőteljesen különbözik az EU-átlagtól, hiszen nálunk alapvetően belső forrásokra támaszkodnak ezen a területen. Megdöbbentő adat, hogy a hazai kkv-kör mintegy 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik, és az is, hogy a leggyakoribb hiteltípus körükben a folyószámlahitel.
Szintén erőteljes a lemaradásunk a vállalkozói képzés területén. Ez első lépésben leghatékonyabban az iskolarendszer keretein belül, akár már az általános iskolában lenne megvalósítható, elősegítendő a vállalkozói attitűd kialakítását. De ugyanígy komoly probléma az is, hogy vállalkozásismereti kurzusok a hazai felsőoktatás területén jobbára csak a gazdasági, üzleti szakokon jellemzőek, a műszaki, természettudományi szakokon meglehetősen ritkák.