Az élet jó néhány területén kulcsfontosságú az időzítés, ami gyakran egy vállalkozás sorsát alapjaiban határozza meg. A Work Force alapítója, Csákvári Róbert esetén azt lehet mondani, hogy ez tökéletesen sikerült, hiszen akkor vágott bele a munkaerő-kölcsönzésbe, amikor a hazai üzleti élet kezdte felfedezni ezt a lehetőséget és a jogszabályi környezet is kedvezően változott. Bár közgazdászvégzettséget szerzett, teljesen mégsem volt ismeretlen számára a HR világa, hiszen édesanyja egy nemzetközi nagyvállalat HR-vezetőjeként dolgozott.

Az indulás korántsem volt egyszerű, ugyanis 2003-ban itthon, ha valaki atipikus foglalkoztatásról beszélt, akkor a legtöbb társaságnál a diákmunkára gondoltak. Igaz, a nemzetközi cégek hazai érdekeltségeinek az anyavállalatok tapasztalatai révén már voltak ismeretei a munkaerő-kölcsönzésről, így a Work Force akkor még mindössze néhány fős csapata is főleg velük próbált együttműködést kialakítani. „Az indulás nehéz volt, hiszen egyrészt a diákmunka jóval olcsóbb volt, másrészt a hazai nagyvállalatok, ha a munkaerő-kölcsönzés került szóba, akkor inkább a nemzetközi hátterű cégeket keresték. Magyar vállalkozásként komoly kihívást jelentett tendereken indulni, és elnyerni egy-egy munkát. Viszont idővel egyre több lett a hazai hátterű szolgáltató a piacon, és az ügyfelek is felismerték, hogy mi is tudunk olyan színvonalat nyújtani, mint a multik. Ráadásul néhány év alatt a pozíciónkat sokban javító tapasztalatokra és kapcsolatokra tettünk szert, emellett volt egy további komoly előnyünk, a helyismeret” – elevenítette fel a kezdeteket Csákvári Róbert.

Az első nagyobb ügyfél egy autóipari cég volt, amely jelentős foglalkoztatónak számít itthon, és azóta is nagyon erős az együttműködés, együtt fejlődtek, folyamatosan támogatták egymást. Ez a kapcsolat is jó példa a Work Force sikereinek egyik fontos összetevőjére, az ügyfélcentrikus gondolkodásra és a partnerek ebből adódó lojalitására. Emellett a stratégiai gondolkodást emelte ki a sikertényezők között Csákvári Róbert, illetve azt, hogy tisztában volt azzal, hogy jó emberek nélkül nehéz jó céget építeni. „Be kell fektetni az emberekbe. Arra törekedtem, hogy a lehető legjobb munkatársakat hozzam be a cégbe, és komoly időt, energiát, pénzt fektettünk abba, hogy itt is tartsuk őket. Büszke vagyok arra a csapatra, ami mára kialakult, hiszen a kezdeti ötről napjainkra 160-ra nőtt a belsős létszám, mellettük pedig 3000 munkavállaló van a kölcsönzöttek között. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a vállalat által megkeresett nyereség egy részét támogatások formájában visszaforgassuk a társadalomba. Nagyon komoly CSR-aktivitásaink vannak, sportolókat, művészeket támogatunk, de fontosnak tartjuk a környezetvédelmet is, tavaly például több mint 500 fa elültetésében vettünk részt, én is ásót ragadtam. Emellett kórházakat, bajba jutott családokat is segítünk” – fűzte hozzá.

A 2003-ban alapított társaságnak nagyjából négy évre volt szüksége, hogy milliárdos árbevételű vállalkozássá váljon, az idén pedig már a 25 milliárdos szintnél tartanak. Bár munkaerő-kölcsönzéssel indultak, és ez ma is meghatározó a cég életében, napjainkra teljes körű HR-szolgáltatók lettek. Ennek megfelelően fejvadászattal, munkaerő-közvetítéssel, felnőttképzéssel és diákmunkával is foglalkoznak. Országos irodahálózatot alakítottak ki, a legújabb kirendeltségüket Debrecenben nyitották meg. Az elsők között voltak a hazai piacon, akik külföldről kezdtek el dolgozókat behozni, először Ukrajnából, majd tavaly szintén az elsők között megszerezték a minősített munkaerő-kölcsönzői státuszt. Jelenleg 17 országból tudnak toborozni dolgozókat, hogy kiszolgálják a hazai igényeket, a Fülöp-szigetekről és Indonéziából például több száz főt hoztak be az elmúlt két évben.

Kemény helyzetek természetesen voltak az elmúlt két évtizedben, de az sosem merült fel a Work Force alapítójában, hogy feladja. „Olyan típus vagyok, aki nem feladja, hanem igyekszik megoldani a problémát. Persze volt több komoly kihívást jelentő esemény. Az első ilyen a 2008-as válság, amikor sok vállalat a költségcsökkentés, a leépítés mellett döntött, ami a kölcsönzött munkaerő esetén volt a legkönnyebb, őket küldték el legelőször. Én akkor azt gondoltam, hogy előre kell menekülni, bővíteni kell ebben a helyzetben is. Azok, akik elküldték a kölcsönzött dolgozókat, idővel rájöttek, hogy a munkaerő-kölcsönzés pont a bizonytalan időkben lehet jó megoldás. Elkezdtük keresni az ügyfeleket, és ez bejött, kezdett szárnyalni az üzlet. Hasonló volt a helyzet a Covid kitörésekor, mi akkor is előremenekültünk, és lényegében megismétlődött az, ami a 2008-at követő években. Most pedig egy újabb, összetettebb válsággal nézünk szembe, de ezzel is sikerült megküzdenünk. Azt látni kell, hogy az elmúlt 3-5 évben a hazai munkaerőpiac nagyon beszűkült, egyre nehezebb itthon toborozni. Úgy gondolom, hogy hosszú távon is arra kell berendezkedni itthon, hogy a kevés belső tartalék miatt külső erőforrásokkal kell kiszolgálni a piac igényeit” – vázolta a helyzetet Csákvári Róbert.

A Work Force vezetője azt is hozzátette, hogy az ő iparáguk sosem unatkozik, folyamatosan változik a piaci környezet, ami állandó megújulást igényel a szolgáltatóktól. „Innovatív cég vagyunk, gyorsan reagálunk, így például a kékgalléros munkavállalói bázis mellett nyitottunk a szellemi dolgozók közvetítése felé is, sőt, egy külön üzletágat hoztunk erre létre, és nagyon komoly eredményeket értünk el a mérnökök kiközvetítése kapcsán. A digitalizáció természetesen nálunk is hatalmas változásokat hoz, a piacunkon az elsők voltunk, akik komolyan kezdtek ezzel foglalkozni. Már elkezdtünk dolgozni azon is, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) hogyan tudjuk hasznosítani, és pár éven belül olyan HR-szolgáltatóvá akarunk válni, amelyik MI-alapú megoldásokat is kínál” – mutatott rá.

A következő időszakban a Work Force működésében meghatározó lesz a külföldi munkaerő behozatala, azonban az alapító ügyvezető azzal számol, hogy hamarosan nemcsak a magyar piacra, de Nyugat-Európába is kölcsönöznek majd így dolgozókat, elsőként Németországba. A tervek között szerepel a tőzsdei megjelenés is, amire még fel kell készíteni a vállalatot. „Nagyobb, 10-20 éves távlatban azon is el kell gondolkodnunk, hogy az automatizálás, a mesterséges intelligencia miatt átalakult munkaerőpiacon mi lesz a szerepe egy munkaerő-kölcsönzőnek. Sokan félnek attól, hogy a MI elveszi a munkahelyeket, én ezzel nem értek egyet, szerintem ezek a fejlesztések újabb munkaerőigényt generálnak, de magasabb hozzáadott értéket képviselő dolgozókra lesz szükség. Nekünk hosszabb távon erre kell felkészülnünk” – hangsúlyozta.

Ez a cikk a Legsikeresebb magyar vállalkozás című könyvünkben jelent meg. Ha kíváncsi mind a 45 cég történetére vásárolja meg a könyvet.