A mai, egyre összetettebb céghálók és tulajdonosi struktúrák világában alapvető kérdés, hogy ki gyakorolja a valódi befolyást egy vállalkozás vagy tranzakció felett – vagyis ki tekinthető tényleges tulajdonosnak. A meghatározás kiemelt jelentőségére, valamint a pénzmosás-megelőzéshez kapcsolódó legfontosabb szabályozási irányokra és gyakorlati tapasztalatokra dr. Glavatity Dénes és dr. Csákay Z. Domonkos, a KCG Partners Ügyvédi Társulás ügyvédje és ügyvédjelöltje hívják fel a figyelmet. Elemzésük rámutat: a tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki végső soron tényleges befolyást gyakorol a cégre, vagy akinek az érdekében a döntéseket meghozzák. Meghatározásuk elengedhetetlen a pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatok felderítéséhez, hiszen ezáltal tehető világossá, hogy egy tranzakció vagy cégalapítás kiemelt közszereplőhöz vagy szankcionált személyhez köthető-e.
Az átláthatóság erősítése érdekében jött létre a Tényleges Tulajdonosi Nyilvántartás (TTNY), amelyet a NAV üzemeltet. Jelenleg a nyilvántartás adatait az átvilágítást végző bankok szolgáltatják az általuk ellenőrzött ügyfelek adatszolgáltatása alapján, míg a pontosságot az biztosítja, hogy az ügyfél-átvilágításra kötelezett más szolgáltatók – például pénzváltók, könyvvizsgálók, ügyvédek és más szakmai szereplők – kötelesek bejelenteni a NAV felé, ha eltérést tapasztalnak.
Minden cég 10 ponttal indul a TTNY-ben. Ha a NAV eltérést észlel a bejelentett tényleges tulajdonosi adatok és a valós információk között, a pontszám csökken: először „bizonytalan”, majd további pontvesztés esetén „megbízhatatlan” státuszba kerülhet a társaság. A „megbízhatatlan” cégeket fokozott ügyfél-átvilágítás alá kell vonni, így például további dokumentumok, valamint a vagyon forrására vonatkozó információk bekérése válhat szükségessé, és ha az ügyfél nem működik együtt, a szolgáltató nem folytathatja a gazdasági művelet végrehajtását.
Egy 2025-ben megjelent kormányhatározat alapján átalakítanák a TTNY rendszerét. Szakértők szerint ezt célszerű lenne a TTNY és a céginformációs szolgálat összekötésével megvalósítani, így az adatbázis automatikusan frissülhetne a cégnyilvántartás közhiteles adatai alapján. Ez megszüntetné azt a kockázatot, hogy a cég elfelejti bejelenteni a változást a banknak (például üzletrész-adásvétel esetén), és a TTNY folyamatosan naprakész maradhatna, függetlenül az ügyfél-átvilágítás ütemétől.
Hosszabb távon a végső cél egy összeurópai rendszer, a BORIS (Beneficial Ownership Registers Interconnection System) kialakítása, amely a tagállamok nyilvántartásait összekapcsolva tenné lehetővé a tényleges tulajdonosi adatok ellenőrzését. A rendszer jelenleg tesztüzemben működik, de hibát jelez, így a gyakorlatban még nem használható. Egy működő BORIS azonban jelentősen segítené a külföldi ügyfelek tulajdonosi adatainak gyors és pontos ellenőrzését.
A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a hazai és uniós rendszerek mennyire tudnak összehangoltan, megbízhatóan és technológiailag korszerűen működni. Ha ez megvalósul, a tényleges tulajdonosi információk ellenőrzése új szintre léphet, tovább erősítve a pénzügyi rendszer átláthatóságát és ellenálló képességét a visszaélésekkel szemben.