Hogyan látja, milyen a kkv-kör hitelfelvételi kedve, és milyen tendenciák várhatók ebben az évben?

Optimisták vagyunk, a jegybanki adatok szerint az utóbbi évek csökkenése, majd stagnálása után a tavalyi harmadik negyedévben már több mint három százalékkal bővült a kkv-szektor hitelállománya éves összevetésben. A kereslet elsősorban a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a kereskedelem és a szállítás, raktározás területén működő vállalkozások körében nőtt, ezek a vállalatok teszik ki a vállalati hitelállomány kétharmadát. Jó hír, hogy élénkült a hosszú futamidejű hitelek iránti kereslet is. A hitelállomány bővülésében nagy szerepet játszottak a kedvezményes hitelprogramok, mint például a Növekedési Hitelprogram, de az uniós pályázatokhoz kapcsolódó hiteltermékek is hozzájárultak a növekedéshez. További jelentős bővülést a lakásépítést ösztönző kormányzati intézkedésekkel is összefüggésben az ingatlanfejlesztő piacon várunk, ugyanakkor meghatározó lesz a termőföldvásárlási hitelek iránti kereslet, a mikrovállalkozások körében pedig továbbra is a folyószámlahitelek fognak dominálni. A piaci folyamatok tükrében az a célunk, hogy prudens keretek között erőteljesen növekedjünk, amihez minden feltételt adottnak látunk.

Milyen hatásokkal jár a piacon az Növekedési Hitelprogram konstrukciójának átalakítása, melyek a preferált területek, és hogyan változott a keretösszeg?

Az elmúlt év végén az NHP kivezetésének bejelentése jelentős hitelkeresletet generált. Az NHP jelentős mértékben javította a kkv-k lehetőségeit, hogy kedvező kondíciókkal jussanak hitelhez, de ez csak a hazai piacra termelő, forinthiteleket kereső vállalatok körében tudott érvényesülni. A keretfeltételekben bekövetkező változásoknak köszönhetően azonban a hitelintézetek a forintban, lényegében változatlan feltételek mellett kapott forrást devizában tudják továbbhitelezni, így versenyképes árazású devizaforrás válik elérhetővé a természetes fedezettel rendelkező vállalkozások számára. Ebből adódóan úgy látjuk, hogy a kivezető szakasz programja mindenekelőtt a devizabevétellel rendelkező vállalkozásoknak fog kedvezni, és a nettó exportőr vállalatok hitelezését segíti majd. Megjegyzem, a devizapillér iránt egyelőre mérsékeltebb az igény, ennek kihelyezése a második félévtől várható. A forintpillérrel kapcsolatban viszont jelentős érdeklődésről beszélhetünk, a bank a teljes rendelkezésére álló forintkeretet fel fogja használni. A keret legnagyobb igénybe vevője a mezőgazdaság.

A középvállalkozások jelentős többségének nincs exporttevékenysége, vagy nem jelentős. Hogyan lehet ezen ön szerint változtatni, finanszírozási oldalról és más területeken?

A finanszírozási eszköztár már rendkívül kiterjedt, és nagyon kedvező feltételrendszerű: az export előfinanszírozására, a vevőkövetelések faktorálására és az export célú beruházásokra egyaránt rendelkezésre állnak alacsony fix kamatozású konstrukciók. A magyar kis- és középvállalatoknak versenyképes termékeikkel piacokat kell keresniük, és a kormányzatnak is minden eszközzel a piacra jutást kell támogatnia. Az OTP Business a vállalkozások igényeire szabott termékeivel és szolgáltatásaival, valamint banki tanácsadóinak üzleti szakértelmével aktív szerepet akar játszani a kkv-szektor exportteljesítményének, illetve az exportőr vállalkozások számának növekedésében. Jelenleg az exportáló cégek negyedével állunk banki kapcsolatban, és az exportőr ügyfeleink harmadának nyújtunk valamilyen finanszírozást; 35 milliárd forint export célú szerződött hitelállományunk van, 118 ügylettel.

Milyen hatással járhat az Eximbank új forgóeszközhitel-konstrukciója ezen a területen?

Az Eximbank új forgóeszközhitele a hazai versenyképesség javítását célozza, miután a Növekedési Hitelprogram harmadik szakaszában már nincs jelen a forgóeszközcélú finanszírozás. Az export ösztönzésére az export-előfinanszírozó konstrukciók szolgálnak. Az EXIM hitelprogramja, forgóeszköz- és beruházási hitelei kondícióikban nagyon kedvezőek, a lebonyolításon azonban még lehetne könnyíteni: jelenleg minden egyes ügylet egyedi refinanszírozás keretében bonyolítható, szemben például az EXIM export-előfinanszírozó konstrukcióival.

Hogy látja, az Eximbank forgóeszközhitele esetében a forint vagy az euró alapú hiteltermékekre lesz nagyobb kereslet? Mely cégeknek tudná az egyiket vagy a másikat javasolni?

A devizanemet alapvetően az határozza meg, hogy a kiadások, amelyeket a vállalkozás hitelből kíván finanszírozni, milyen devizanemben keletkeznek. Annak a vállalkozásnak, amelyik külföldi piacról szerzi be az eszközeit, az euróhitel javasolható, míg azoknak, amelyeknek a szállítói főleg hazai vállalkozások, a forint.

Az állami programok kifutása után mennyire lesz zökkenőmentes az átállás a tisztán piaci hitelezésre? Okozhat ez törést a kkv-kör beruházási, fejlesztési tevékenységében?

Az NHP forrásai fokozatosan fognak megszűnni, és az MNB azért vezette be az új Növekedéstámogató Programban található pozitív ösztönzőket, hogy a piaci alapú vállalati hitelezésnek legyen ideje lábra állni. Az eszközök összességében úgy képesek a bankok átállását támogatni piaci hitelezésre, hogy közben nem bővítik az MNB mérlegét, mivel a jegybank nem többletlikviditást ad, hanem kockázat- és likviditáskezelési eszközöket. Ameddig az NHP-forrás tart, a kkv-szektor beruházásainak finanszírozásában nem várható a saját forrású, piaci feltételű kihelyezések növekedése. Ettől függetlenül, mivel a programban forgóeszközhitel nyújtására már nincs lehetőség, az új beruházásokhoz kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozási igényt már saját vagy más banki – például eximbanki – refinanszírozási forrásokból szükséges kielégíteni. A vállalati hitelpiac további növekedésének motorját a piaci alapú hitelek kell hogy adják. Megítélésünk szerint a magyar bankszektorban forrásoldalról adottak a feltételek a vállalati hitelezéshez, a kérdés inkább az, hogy ezek a források miként jutnak el a vállalkozásokhoz. Ezt segítheti elő az állami kamattámogatás vagy a kockázatok mérséklése a garantőr szervezetek révén. Az Eximbank hitelprogramja továbbra is jelentős mértékben ösztönözheti a jelenleg még fejlődőképes vállalati exporttevékenységet. Az alacsony piaci kamatszintek pedig megkönnyítik az átállást a piaci feltételű hitelezésre, ráadásul a saját forrású kihelyezéseknél nincsenek azok a megkötések, amelyek a refinanszírozott hiteleket általában jellemzik (például nem kell kkv-nak lenni, nincs felső korlát a hitelösszeg tekintetében, stb.).