Évekkel ezelőtt a kkv-k elsősorban a legdivatosabb és legkeresettebb, például informatikai, mérnöki területeken szembesültek szakemberhiánnyal. Ma azonban már szakképzett szakmunkásokat is nehezen tudnak felvenni, egyes területeken pedig már betanított dolgozókat sem könnyű találni – avat be a szektort érintő nehézségekbe Tokár Péter, a TESK Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Hangsúlyozza: a Magyarországra települő gyárak, autóipari beszállítók nemcsak a termelést hozták ide, hanem a kutatás-fejlesztést is, így ők szívják el elsőként a magasan kvalifikált szakembereket. A szakmunkások esetében pedig a külföld csábítása és az itthoni alulfizetettség okozza a fő problémát. „Emlékszem, tizenkét évvel ezelőtt négy kiváló hegesztővel dolgoztunk fél évig egy osztrák projekten Sopronban. A közös munka után mind Nyugat-Európában helyezkedett el. Volt rájuk itthon is kereslet, de nem fizetőképes” – idéz fel egy személyes emléket Tokár Péter. Tapasztalata szerint a munkaerő költsége az utóbbi időben jelentősen megváltozott, míg két évvel ezelőtt az akkori minimálbér teljesen megfelelő konstrukció volt a képzetlen munkaerő számára, addig ma már gyakran bruttó 150.400 forint sem versenyképes bér a kvalifikálatlan dolgozóknak.

„Kereslet minden vállalkozásban lenne jó szakemberekre, fizetőképes kereslet azonban már kevésbé.”

Tokár Péter, TESK Kft.

A toborzási szakértő vallja, a kis- és középvállalkozásoknak mindenképp versenyképesebbé kell válniuk a munkaerőpiacon. A TESK-nél ezért jó ideje külön üzletág foglalkozik a kkv-s partnerekkel, mivel sajátos helyzetükből fakadóan egyedi megoldásokat igényelnek. Tokár Péter szerint a bérezésen túl fontos például az adott cég híre a munkaerőpiacon, illetve az, hogy képes-e a hagyományos toborzási felületek mellett új irányokban is keresni az alkalmas jelölteket (közösségi média, vállalati karrieroldal, videók, YouTube-csatornák, Google alkalmazás). Létfontosságú továbbá a munkáltatói arculat megjelenítése; tapasztalata szerint ehhez a kétszázötven főnél kisebb, de már milliárdos árbevételű cégeknek nincs elegendő tapasztalatuk vagy épp erőforrásuk. Éppen ezért igyekeznek KKV HR Akadémiájukon ezekre a speciális kérdésekre azonnal alkalmazható válaszokat, technikákat adni.

A dráguló munkaerő kontra munkaerőhiány problémája a kkv-szektorban mára egyértelműen országos jelenséggé vált, ugyanakkor vannak regionális sajátosságok. Győr környéke például már öt-tíz éve ismeri ezt a helyzetet, míg Kecskemét vagy Budapest vonzáskörzete csak pár esztendeje, egy-egy régió meghatározó nagy cégei ugyanis jelentősen befolyásolják a trendeket. Katona Balázs, a Granit Csiszolószerszám Kft. ügyvezető igazgatója úgy látja: a munkaerőhiány a kkv-szektort sújtja a legnagyobb mértékben, mivel a kisebb vállalkozások nehezen tudnak versenyezni a multinacionális nagyvállalatok által kínált magasabb fizetéssel és jobb munkakörülményekkel. Ezt tetézi, hogy sokszor indokolatlanul a betanított munkára is szakképzett munkaerőt vesznek fel, ezzel is szűkítve a piac kínálati oldalát.

„A következő években a jól teljesítő, megbízható betanított munkaerő biztosítása fogja a legtöbb fejfájást okozni.”

Katona Balázs, Granit Csiszolószerszám Kft.

 

A szerszámgyártással foglalkozó, jelenleg 120 főt alkalmazó, két és fél milliárd forintos éves nettó árbevételű Granit Csiszolószerszám Kft-nél a legnagyobb hiány jelenleg a gépek beállítását és karbantartását végző hidraulikus gépszerelő és elektroműszerész kollegákból van. „Több, jellemzően gépészeti kivitelező cég vezetőjétől hallottam, hogy jelentős növekedési lehetőségeik vannak, de nem bővítenek, mert óriási kockázatot látnak a szükséges munkaerő biztosításában. Véleményem szerint a munkaerőhiánynak középtávon az egész gépiparra súlyos hatása lesz, mert az exportáló, jelentős növekedést felmutató termelő vállalkozások beruházási tevékenységét is hátráltatni fogja” – mondja Katona Balázs. Jelenleg a munkaerő biztosítására többféle egyedi megoldást alkalmaznak, például fejvadász segítségével, célzottan próbálják megkeresni a megfelelő szakembereket. De ez a módszer nemzetgazdasági szinten nem oldja meg a hiányt, mert a cégek egymás elől halásszák el a szakembereket. Másik lehetőségük a szakiskolák megkeresése, szerződéskötés a végzős diákokkal, akik a belépés után belső, cég- és munkakör-specifikus képzést kapnak. Főleg vidéken jellemző, hogy a hasonló profilú vállalkozások összeállnak, és közös képzéseket indítanak el a profiljukhoz kapcsolódó szakterületeken – említ egy terjesztésre érdemes megoldást a Granit Csiszolószerszám Kft. ügyvezetője.

Az utóbbi években a munkaerő jelentős része külföldre távozott. Péterszegi Zoltán, a Húsház Hungary Kft. ügyvezetője, egyben tulajdonosa szerint a kedvezőbb külföldi feltételek miatt kialakult munkaerőhiány bizonyos munkakörökben akár tíz-harminc százalékos jövedelemnövekedést is okozhat. Az élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozó, jelenleg 56 embert foglalkoztató cég tavaly közel négymilliárd forintos nettó árbevételt ért el. Győri telephelyükön a legnagyobb hiány raktárvezetőből van, míg Balatonlellén inkább gépkocsivezetőket keresnek. Péterszegi Zoltán elmondja, hogy a szakemberhiány a legnagyobb problémát partnereiknek, a gasztronómiában dolgozó vállalkozóknak okozza. A csupán szezonálisan működő egységek vannak a leginkább bajban, hiszen nagyon sok változóval kell szembenézniük.

„Mindig többre értékeltem a dolgozni akarást a végzettségnél, az ideális persze az, ha a jelölt mindkettővel rendelkezik.”

Péterszegi Zoltán, Húsház Kft.

A Húsház Hungary Kft. ügyvezetője egyedi megoldásként említi a jó minőségű munka, hozzáállás jutalmazását, valamint a munkafeltételek további javítását, ugyanakkor mindkettőt hosszú folyamatnak tartja. Véleménye szerint a probléma nagyrészt a járulékok mértékéből adódik, ami versenyhátrányba hozza a magyar vállalkozókat a szomszédos országokkal szemben, hiszen minden megemelt nettó bér után szinte ugyanannyi adó vagy járulék terheli őket. Péterszegi Zoltán azt mondja: míg a munkabéreket növelni kellene, addig a vállalkozók terheit könnyíteni, mégpedig járulékcsökkentéssel. Példaként említi, hogy egy nettó 20.000 forintos béremelés a vállalkozó költségeit aránytalanul, több mint 38.000 forinttal emeli meg. Úgy véli, a kkv-k versenyképességének javítása érdekében ezen a területen is mielőbbi változtatás szükséges.