A hazai középvállalkozások közül mind több kerülhet éveken belül olyan döntési helyzetbe – akvizíciók, új piacra lépés vagy éppen az alapító tulajdonos visszavonulása következtében –, mely rugalmas finanszírozási megoldást igényel. Ilyenkor segíthet a magyar tőzsde új, kkv-kra szabott piaca. De a tőzsdei bevezetés számos más előnnyel is járhat, például ismertségnövekedéssel, a cég iránti bizalom javulásával, erősödő márkanévvel.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tavaly elfogadott ötéves stratégiájának szerves része volt egy új kkv-piac létrehozása. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy sok olyan, az adott országban működő közepes méretű cég van, mely felismeri ugyan a tőzsdei bevezetés előnyeit, de a hagyományos tőzsdei kategóriák túl nagy kötöttséget és költséget jelentenek számukra. Ezt szem előtt tartva indította el idén ősszel a BÉT a kkv-knak szánt Xtend platformját.
Az angolszász országokban tradicionálisan nagyobb szerepük van a tőkepiacoknak, de a kontinentális Európa az utóbbi évtizedekben fokozatosan felzárkózott. Ez igaz a kkv-piacokra is. A legsikeresebb, régebb óta működő kkv-piacok a londoni tőzsde által működtetett AIM és a Nasdaq skandináv leányvállalata alá tartozó Nasdaq First North, de mellettük jó példákat találunk a V4 országokban is. Mint Máté-Tóth István, a BÉT kereskedésért és üzletfejlesztésért felelős, október elején kinevezett vezérigazgató-helyettese elmondta: a varsói tőzsde által 2007-ben alapított NewConnecten több mint 400 cég papírjaival kereskednek már. „A tőkepiac nem úri huncutság, Magyarországon is hasznos alternatíva lehet a közepes méretű cégeknek is. A 20-25 éve alapított magyar kkv-k egy része ma már elért egy kritikus méretet, és sokuknál éveken belül olyan döntési helyzet léphet fel – többek között akvizíció, új piacokra lépés vagy éppen az alapító visszavonulása miatti exit –, melyeknek komoly finanszírozási vetületük lesz. Ilyen esetekben pedig mindig jól jön a banki finanszírozás mellett más alternatíva is. Például a tőzsde.”
A BÉT egyébként az Xtend platform mostani elindítása előtt is már jó pár lépést tett a tőzsdeképes cégek felkutatásának, a kkv szektor fejlesztésének, ismereteik szélesítésének az irányába. Létrehozta a tőzsdeképes cégek klubját, a BÉT50-et, ehhez kapcsolódóan idén második alkalommal rendezte meg a BÉT50 kkv-k csúcstalálkozója konferenciát, illetve jelentette meg hasonló című kiadványát. De emellett a Londoni Tőzsdével együttműködve elérhetővé tették magyar társaságok számára is az ELITE Programot, mely átfogó vállalatfejlesztési képzést nyújt a magyar kkv-knak. „Eddig már több száz középvállalattal kerültünk kapcsolatba, és a tapasztalatunk az, hogy van érdeklődés a körükben is a tőzsde iránt” – mondja Máté-Tóth István.
Az Xtend egy, a középvállalkozások igényeire szabott új kategória. A nemzetközi gyakorlattal összhangban itt a bevezetési és információszolgáltatási kritériumok könnyebbek, és a cég által fizetendő díjak is alacsonyabbak.
A magyar középvállalkozói kör a pénzügyek tekintetében is konzervatív: a tulajdonosi tőke, a cash flowból történő finanszírozás mellett a bankhitelt veszi leginkább igénybe, és tagadhatatlan az is, hogy a tőkepiaci finanszírozás nem olcsó. Cserébe viszont számos más előnnyel jár a piaci bevezetés. Talán az a legfontosabb ezek közül, hogy erősödik a cég iránti bizalom. Ez igaz lehet a vevők, a beszállítók, de még a banki partnereik esetében is. Így javíthatja a versenyképességet, és az új partnerek esetében is kifejezetten jó ajánlólevél. A nyilvános működés esetleg olyan kapukat is megnyithat, amelyek korábban csak a cég irányítóinak legmerészebb álmaiban szerepeltek. Szintén fontos tényező, hogy a tőzsdei bevezetés következtében növekszik a cég ismertsége, erősödik a márkaneve. De emellett a nyilvános piaci megmérettetés azzal is jár, hogy a cég pénzügyi rendszere is javul, fegyelmezettebben, átláthatóbban működik, ami szintén a versenyelőnyükre van pozitív hatással.
Sok esetben egyébként nem a forrásbevonás a legfontosabb egy-egy cég számára középtávon, hanem a cégeladás. A tőzsdei bevezetés következtében pedig első körben folyamatosan információkat kap a társaság arról, hogy mint céget hogyan értékelik a befektetők. Az exit során pedig a tőzsde egy rugalmas alternatívát kínálhat, hiszen az alapító család úgy tarthatja meg a befolyását a cég stratégiájában, hogy közben a részvények jelentős részét eladja.
Magyarországhoz hasonló méretű és fejlettségű országokban jellemzően nagyobb a tőzsde és a tőkepiacok szerepe. Ez igaz mind a felső tőzsdei kategóriára, mind pedig a kkv-kra szabott junior kategóriákra. „Ahhoz, hogy a versenyképességünket javítsuk, hogy javuljon a magyar cégek innovációs képessége, a tőkepiacokat is fejleszteni kell” – tette hozzá Máté-Tóth István. Ráadásul két egyedi tényező is arra sarkallhatja a magyar középvállalkozásokat, hogy új finanszírozási alternatívákat keressenek. Az egyik az, hogy az EU-s források ugyan az utóbbi években a legtöbb beruházást részben finanszírozták, de ez a fajta pénzeső középtávon várhatóan csökken. A másik a munkabérek dinamikus magyarországi emelkedése, mely előbb-utóbb azzal fog járni, hogy csak hatékonyságjavulással, új beruházásokkal tudják megtartani piaci pozíciójukat a hazai cégek. Ez pedig szintén új finanszírozási formákat igényel.
Természetesen a piacra lépést bátorítandó, más állami eszközöket is bevetnek. Állami és EU-s forrásból egy Ginop pályázat keretében mintegy 1,5 milliárd forintot pályázhatnak a tőzsdére igyekvő cégek, ebből fedezhetik a kijelölt tanácsadó cégeknek fizetendő költségeket, azok 50 százaléka erejéig. Másrészt hamarosan startol a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap is, mintegy 13 milliárd forintos tőkével. Az alapkezelő kiválasztása már elkezdődött a kockázati tőketársaságok körében. A koncepció szerint az Alap 500 millió és egymilliárd forint közötti összeggel társbefektetőként szállna be a tőzsdére lépő cégekbe.
Newconnect
A varsói börze 10 éve indította el kkv-knak szánt kategóriáját, ma már 407 cég papírjai forognak ezen a piacon, közülük 7 külföldi. A teljes kapitalizáció mintegy 2 milliárd euro, nagyjából 600 milliárd forint. Az átlagcég kapitalizációja 7 millió euró. A Kancellaria Medius nevű követeléskezelő cég papírjai mintegy 5 éve debütáltak a piacon, az árfolyam, mint a grafikonon jól látható, a bevezetést követő minimális forgalom és stagnálás után meredek emelkedést mutatott.
A tőzsdére lépés előnyei a cégek számára
❱ Rugalmasabb finanszírozás
❱ Folyamatos visszajelzés a cégértékről
❱ Üzleti bizalom növekedése
❱ Erősödő ismertség és márkanév
❱ Rugalmasabb cégeladás
❱ Javuló pénzügyi fegyelem, áttekinthetőbb működés
❱ Részvényalapú ösztönző programok bevezetése
Máté-Tóth István
Több mint 20 éves globális tőkepiaci tapasztalattal rendelkezik. A Credit Suisse-nél több mint 18 évet dolgozott, előbb részvénypiaci elemzőként, később a Fejlődő Piacok Részvényelemzési Üzletágát vezette, majd az Európai Részvénypiaci Elemzések területének társvezetője volt. A BÉT-re közvetlenül az Egyesült Királyságban működő Tőzsdei Bevezetések Hatóságától érkezett.