Biztonsági forradalom a szállításban

Menetdinamikájuk és kényelmük ma már a személyautókéval vetekszik. Ennél fontosabb azonban, hogy a biztonság terén is kezd kiegyenlítődni a különbség a két szegmens között; és a közeljövőben robbanásszerű fejlődésre számíthatunk

Európában minden kilenc eladott személygépkocsira jut egy kishaszonjármű; ám míg az előbbiek piacán fél évtizedes visszaesést követően csak 2013 után következett be a fellendülés, a 3,5 tonnánál nem nagyobb tömegű áru- és személyszállító haszonjárművek ugyanebben az időszakban egyetlen kisebb visszaeséstől eltekintve növekedést mutatnak; jelenleg évente mintegy kétmillió talál gazdára. Magyarán egyre több furgonnal, kisbusszal találkozhatunk a kontinens útjain, ami azt jelenti, hogy a gyártóknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a károsanyag-kibocsátási és közlekedésbiztonsági színvonal javítására.

Ez annál is inkább lényeges, mert bár a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően a kategória tagjai egyre könnyebbek, méretük és beláthatóságuk jellegükből adódóan rosszabb, mint a személyautóké, ugyanakkor egyre többen ülnek különösebb előképzettség vagy rutin nélkül kishaszonjárművek volánja mögé. A folyamatosan fejlődő kényelmi szolgáltatások (és az ésszerűbb költséggazdálkodás szükséglete) miatt ráadásul mind gyakrabban szolgál általános, vagyis egyszerre családi és üzleti célokat a jármű. Nem véletlen, hogy a szegmens tagjainak biztonsági felszereltsége rohamléptekben közelít a személygépkocsiktól megszokott szinthez.

 

Kényszer nélkül

Az utóbbiaknál az Unióban 2014 óta kötelező biztonsági tételek, az abroncsnyomás-felügyeleti rendszer és a menetstabilizáló elektronika közül az utóbbi ma már például jogi kényszerítés nélkül is általánossá vált a szegmensben. Keresve is nehezen találunk olyan kishaszonjárművet, amelyből hiányozna az ESP, az pedig már a gyártó döntésén és a piaci verseny szorító hatásán múlik, hogy a kiegészítő szolgáltatásokat, mint az emelkedőn történő elinduláskor előforduló visszagurulást megakadályozó fékműködtetést alapáron vagy extra költség ellenében nyújtják.

Van egy sor olyan funkció, amelyet mintha kifejezetten a magas építésű, változatos terheléssel közlekedő furgonokhoz találtak volna ki: ilyen a terhelésérzékelő, amely az egyes tengelyekre eső tömeg függvényében módosítja az ESP vezérlését, vagy ilyenek az oldalszél hatását kompenzáló, a borulási hajlamot megszüntető vagy a vontatmánnyal való manőverezést segítő szolgáltatások. Ezeket kínálhatják szériafelszerelésként vagy opciós extraként – a fékvezérlő elektronika alapvető elemeinek a beépítésével mindenesetre a műszaki lehetőség rendkívül kedvező költségekkel adott.

Pontosan a pluszhardverigény (telepítést igénylő, plusz költséggel járó érzékelők) miatt nem szokás alapáron kínálni az abroncsok nyomását folyamatosan ellenőrző TPMS rendszert. A tudatos üzemeltetők ugyanakkor a személyautó alapú városi furgonoktól kezdve a kategória legnagyobb képviselőiig megrendelhetik ezt a tudás alapú biztonsági rendszert.

Támogatott vezetők

A vezetőtámogató rendszerek érdekes módon gyorsabban és nagyobb mélységben látszanak elterjedni a kishaszonjárművek körében, mint ahogy meghódították a személygépkocsi-kategóriákat – más kérdés, hogy melyik piacon mi érhető el a vásárlók számára. Viszonylag széles körben kaphatók a személyautóknál sem kötelező, ám a közlekedésbiztonsági szervezetek által egyre határozottabban szorgalmazott, kényelmi szempontból sem elhanyagolható funkciók, amelyek működtetéséhez nem szükséges több fedélzeti rendszer kifinomult, összehangolt elemzése – ilyen a sebességtartó automata (tempomat), a sebességhatároló, a parkolóradar vagy akár a tolatókamera. Utóbbi megjelenése egyértelműen összefonódik a fedélzeti szórakoztató, tájékoztató rendszerek kategórián belüli elterjedésével: ha az ezek kezelésére szolgáló nagy felbontású, mind gyakrabban érintésérzékeny képernyőt eleve beépítik, a jármű mögötti terület képének megjelenítésére szolgáló technológia bevezetése fajlagosan alacsonyabb költséggel jár.

Mivel a modern vezetőtámogató rendszerek jellemzően egy vagy több központi érzékelő (radar, kamera) köré épülnek, amelyek aztán egy egész sor funkciót szolgálnak ki, ezeket praktikus és gazdasági szempontból egyaránt célszerű egyszerre bevezetni. A forgalmi sáv elhagyására figyelmeztető berendezés, a jelzőtáblákat (sebességkorlátozást, behajtási tilalmat) értelmező, követési távolságot tartó, szemből jövő jármű esetén tompított világításra kapcsoló szolgáltatások ma még sehol nem kaphatók alapáron, egyre több típushoz elérhetők ugyanakkor feláras opcióként.

Jól informált járművek

Létezik már a jármű elé sétáló gyalogosokat érzékelő, illetve tolatáskor oldalról közeledő járművekre figyelmeztető rendszer is –a technológiákat, amelyeket tíz éve még a prémium személyautók vásárlói sem ismertek, ma már áruszállító járművekhez is megrendelhetjük. Ezen a téren tartogathat még egy-két meglepetést az ipar, a jövő azonban egyértelműen a közlekedési infrastruktúrával kommunikáló, felhő alapú adatbázisokon keresztül információt cserélő, egymást figyelmeztető járműveké.

Ebben a most kiteljesedő fejlesztési irányban gyakorlatilag megszűnik a sorrendbeli különbség személy- és haszonjármű között: az idén ősszel megtartott Hannoveri IAA Haszonjármű-kiállításon kiderült, a legtöbb nagy beszállító már most készen áll(na) arra, hogy csoportos eszmecserére alkalmas technológiákkal szereljen fel haszonjárműflottákat. Amint a városfejlesztők, útkarbantartók és mobil adatforgalmi szolgáltatók készen állnak, hogy kiszolgálják az intelligens járművek csillapíthatatlan információéhségét, új korszakába lép a vezetőtámogatás és vele a közúti biztonság.

Hirdetés átugrása →