Mindenkiben él egy kép arról, hogy milyen egy családi vállalkozás. Az önök egyesülete hogyan határozza meg ezeket a társaságokat?

 

Azok a családi cégek, amelyeknél a tulajdonos család – a családból legalább két tag – többségi, meghatározó szerepet tölt be. Ez kft-k esetében 50 százaléknál nagyobb tulajdont jelent, részvénytársaságoknál pedig 25 százaléknál nagyobb részvénycsomag szavazati jogát. A családi vállalkozásoknak az egyesületi tagsághoz még egy fontos kritériumot kell teljesíteniük: tíz évnél hosszabb múltra kell visszatekinteniük. Ez azért van így, mert mi a családi vállalkozások hosszú távú befektetési jellegét szeretnénk kiemelni, és az ezekhez kötődő jogokat és kedvezményeket akarjuk csokorba fogni.

 

Milyen kedvezményekre gondol?

 

A mi megközelítésünk szerint a családi vállalkozások generációkon átívelő cégek, amelyekre azonban nem vonatkoznak a többi hosszú távú befektetést alanyi jogon megillető kedvezmények. Ha valaki bankban tartja a pénzét, akkor bizonyos időszak után a kamatjövedelem adómentes. Ha öt évnél hosszabb ideig forgatja a pénzét a tőzsdéken, akkor az ottani kereskedelemmel elért profit szintén adómentes lesz. Ha ingatlant vásárol és egy meghatározott ideig saját maga birtokolja, majd utána értékesíti, ez a vagyoni növekedés szintén adómentes lesz. Az én családi vállalkozásom már közel 30 éve működik, de minden egyes tőkemozgás után adózunk. Azt szeretnénk elérni, hogy a családi vállalkozások egyenlő elbánásban részesüljenek. Ez az egyesület szakpolitikai célja, ennek érdekében tevékenykedünk.

 

Úgy tudom, hogy Magyarországon ugyanolyan szabályok vonatkoznak a családi vállalkozásokra mint bármilyen más típusú cégre. Önök esetleg látnak különbségeket?

 

Jelenleg nincs megkülönböztetés vállalkozás és vállalkozás között, mégsem azonos a pálya, amin versenyeznek. Nem jó, ha valaki a százméteres síkfutásban 50 méterről, motorbiciklivel tud rajtolni. Statisztikák is igazolják, hogy a családi vállalkozások sokkal jobban megtartják a munkatársaikat, alacsonyabb náluk a fluktuáció. A 2008-as gazdasági válság után túlélési arányuk jóval nagyobb volt, mint az egyéb vállalkozásoké. Nem küldték el a munkatársakat, próbáltak más feladatokat találni, hogy túlélje a cég a válságot, míg egy csak profitra fókuszáló cégnél a menedzsment leépítéssel, esetleg üzembezárással reagált. Nem azonosak a motivációk, és bár minden társaságnál a nyereség a cél, egy családi vállalkozás más szempontokat helyez előtérbe, amikor a hosszú távú döntéseket meghozza.

 

Mekkora a családi vállalkozások aránya a hazai kkv-szektorban?

 

A hazai GDP 60-70 százalékát ezek a társaságok állítják elő, a kkv-szektor meghatározó része ilyen cég.

 

Mi jellemzi a hazai családi vállalkozásokat, milyen kihívásokkal kell szembenézniük?

 

Az egyik tipikus probléma a generációváltás. A családi vállalkozások többsége (és a kkv szektor) a rendszerváltás után alakult ki, így az alapítók már a 60 fölötti korosztályba tartoznak. A fejlett nyugat-európai országokban vagy a tengerentúlon is csak minden harmadik cég éli túl ezt a változást, holott már a sokadik generáció óta ismert ez a folyamat. Nálunk ez boomszerűen következik be, és ha ugyanilyen arányban sikerül talpon maradniuk a társaságoknak, ez akkor is gazdasági katasztrófához vezethet. Munkahelyek tűnhetnek el, komoly problémák keletkezhetnek, ezért rendszerszerűen kell kezelni a helyzetet, mégpedig kormányszinten.

 

Vannak már javaslatok ennek a problémának a megoldására? Léteznek esetleg olyan külföldi példák, amelyek itthon is alkalmazhatók?

 

Külföldön tanácsadó cégek foglalkoznak a kérdéssel, most már nálunk is vannak ilyenek. Ott azonban a kereskedelmi kamara vagy a kormány támogatja, hogy a családi vállalkozások igénybe vegyék ezeket a szolgáltatásokat, ehhez pályázati támogatást adnak.

 

Mikor jött létre a Családi Vállalkozások Országos Egyesülete, és mik a fő céljaik?

 

Most négyéves a szervezetünk, amelynek létrehozásával a családi vállalkozások érdekképviseleti körét akartuk kibővíteni. Mi nem csak a nagy múltú, jól ismert vállalatok érdekében tevékenykedünk, nálunk nem a forgalom és a létszám a belépési kritérium, hanem a tíz évnél régebbi működés. Az a célunk, hogy minél több helyre eljusson a gondolat, amit képviselünk, és reagáljanak rá.

 

Milyen javaslataik vannak a családi vállalkozások érdekeinek érvényesítésére?

 

Elfogadtuk a családi vállalkozások definícióját, és ezt megpróbáljuk elfogadtatni a törvényhozással is. Ezt követően pedig lesznek javaslataink. Az első, hogy a családi vállalkozások a leendő utódokat a cég költségére iskoláztathassák, még akkor is ha második diplomáról vagy egyéb kiegészítő képzésről van szó, akár a kiskorú nyelvoktatásától a szakdiplomáig bezárólag. Emellett célszerű lenne Magyarországon is objektív mutatók alapján és szabályozással díjazni a családi cégek értékteremtő tevékenységét. Például bizonyos pályázatoknál, versenytárgyalásoknál a helyi, családi cégek megbízhatósága pontszámelőnyt jelenthetne.