A családi tulajdonú mikro-, kis- és középvállalatok szerepe és
 jelentősége a gazdaságban és a társadalomban kiemelkedő, és emiatt nagy lenne az igény a vállalatok e körében kimutatható sajátosságok feltárására, az empirikus kutatások elsöprő többsége azonban a nagyvállalatokra vagy a tőzsdén jegyzett cégekre koncentrál.

Ezért lehet különösen fontos a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karának KKV versenyképesség kutatócsoportján belül készült kutatás, és az erre épült, nemrégiben publikált tanulmány, mely a magyar családi tulajdonú mikro-, kis- és középvállalatok erőforrásait és képességeit vizsgálja. A kutatás célja a magyar mikro-, kis- és középvállalatok körében működő családi vállalkozások és nem családi tulajdonú vállalkozások különbségeinek azonosítása.

Kutatás

A mintában szereplő adatok gyűjtése 2018–2021 között zajlott. A végső minta 1051 magyar kisvállalkozás adataiból áll (a mintában szereplő átlagos vállalkozás 25 alkalmazottat foglalkoztat, és húsz éves piaci tapasztalata van); a mintában szereplő cégek 44,2 százaléka családi vállalkozás és 55,8 százalék nem családi vállalkozás volt. A szerzők a családi vállalkozásokat az OPTEN cégkapcsolati háló elemzése segítségével azonosították be a mintában. Azt, hogy egy vállalkozás családi vagy nem családi jellegű volt, nem önbevallás, hanem kutatói elemzés alapján kategorizálták. A cégek közel egyharmada mikrovállalkozás (5-10 közötti létszám) 55 százaléka kisvállalat (10-50 között) míg 12 százaléka középvállalat volt.

Az empirikus vizsgálat eredményei alapján négy fő területtel kapcsolatban található szignifikáns különbség a családi vállalkozások és a nem családi tulajdonú vállalkozások között

hazai piac és verseny: a családi vállalkozások jellemzően lokális piacon működnek, míg a nem családi tulajdonú vállalkozások országos és nemzetközi szinten egyaránt.

gazdasági és innovációs együttműködések: a külső szereplőkkel való intenzívebb együttműködés jóval jellemzőbb a családi vállalkozásokra. A hosszú távú szemlélet és a stabilitás igénye miatt a gazdaság szereplői szívesen működnek együtt és üzletelnek ilyen vállalatokkal.

 adminisztratív rutinok és döntéshozatal: A családi vállalkozások adminisztratív és döntéshozatali eljárásait a formális teljesítményértékelési, javadalmazási, információs és működési rendszerek hiánya jellemzi. A családi vállalkozásokban a családi alkalmazottak általában nem a képzettségük, hanem a családban betöltött szerepük miatt dolgoznak. Amikor a családtagok együtt élnek, dolgoznak és kezelik a vagyonukat, elkerülhetetlen a személyes konfliktusok kialakulása a nem családi alkalmazottakkal, különösen a megfelelő hr-gyakorlatokat nélkülöző vállalatok esetében. A hiányos hr-folyamatok és konfliktusok ellenére a családi vállalkozások munkavállalói körében a munkával való elégedettség magasabb szintje azonban egyértelműen kimutatható.

 a vállalati életkor logaritmusa: megállapítható, hogy a régebb óta működő cégek jóval nagyobb eséllyel lesznek családi vállalkozások. Pénzügyeikben nagyon óvatosak, finanszírozásuk jellemzően konzervatív, növekedésük és fejlődésük általában szerves, és egyfajta „türelmes tőkével” rendelkeznek. Ez hosszú távú stabilitást jelent számukra, és erre vezethető vissza a magasabb vállalati életkor is.

Minta és módszertan

A Pécsi Tudományegyetem kutatói elemzésükhöz a Prof. Dr. Szerb László által vezetett Mikro-, Kis- és Középvállalati Versenyképesség Kutatócsoport (KKVVKK) magyar kis- és középvállalati verseny-
képességre vonatkozó primer adat-
állományát használták fel. Az adatokat – 2018 és 2021 között kérdőíves felvétellel – kifejezetten abból a célból gyűjtötték, hogy a kis- és középvállalatok vállalati szintű versenyképességét a kompetenciák teljesítményének mérése által lehessen vizsgálni.

 

A felmérés menete

A telefonos kapcsolatfelvételt követően személyes találkozásra került sor, amelyen a kérdőív kitöltésére 20 fő foglalkoztatotti létszám alatt a vállalat egyik, az operatív működtetésben is részt vevő tulajdonosát, 20 fő foglalkoztatotti létszám felett a vállalat egyik vezető tisztségviselőjét (függetlenül attól, hogy a vállalatban van-e tulajdona) kérték fel.

A kérdezőbiztos támogatta a kitöltés folyamatát, melynek során szinte kizárólag zárt kérdésekre kellett válaszolni.

A beérkezett adatokat szigorú eljárásrend szerint ellenőrizték és tisztították. Csak olyan vállalat lehet későbbi elemzések tárgya, amelynek minden szükséges adata rendelkezésre áll. Ehhez hasonlóan kikerültek a mintából az öt fő foglalkoztatotti létszám alatti cégek, valamint azok, amelyekkel szemben 2021. október 1-ig csődeljárás, felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlés folyamata kezdődött, zajlott vagy zárult le.

A kutatás eredményei

A magyar családi mikro-, kis- és középvállalatok erőforrásai és képességei című tanulmányban jelent meg (Közgazdasági Szemle, 69. évf. 6.). A tanulmány szerzői: Rideg András – Lukovszki Lívia – Varga Anna Róza – Sipos Norbert (2022). A téma iránt mélyebben érdeklődők számára részletesebb információ a Szerb László
– Rideg András (szerk.): Kisvállalati gazdálkodás és menedzsment – a versenyképességi megközelítés (Budapest: Akadémiai Kiadó) címmel megjelenő könyvben lesz elérhető 2023 folyamán.