A generációváltás tudatos tervezést igényel, és ezt időben el kell kezdeni ahhoz, hogy aztán az évekig tartó folyamat sikeres legyen. A legtöbb alapítónak azonban nemhogy terve nincs a folyamat menedzselésére, de a többség még semmit nem tett azért, hogy az utódlás sikeres legyen.
A Generációk Partnere elsősorban a generációváltás támogatására szakosodott tanácsadó cég. Legfrissebb kutatása, amelyet mintegy 200 családi vállalkozás töltött ki, jó áttekintést ad a jelenlegi helyzetről. Egyértelmű, hogy a köztudatban már szerepel a generációváltás témája. De az is nyilvánvaló, hogy az elődök többsége – habár tisztában van az utódlás fontosságával – sajnos nem rendelkezik utódlási tervvel, és még nem tett semmit a staféta átadása érdekében. A válaszadó alapítók aggályai leginkább az utód rátermettségével kapcsolatosak. Az utódok pedig leginkább attól félnek, hogy a szülők majd az átadás után is beleszólnak a napi működésbe, nem tudnak megfelelni nekik vagy a testvéreiknek, esetleg nem tudják a családi cég vezetését összeegyeztetni a saját terveikkel, jövőképükkel. (A kutatás részleteiről lásd: Hogyan készült?)
A továbbiakban kiemeltünk a kutatásból pár érdekességet, majd Molnár
Szabolccsal és dr. Csővári Istvánnal a Generációk Partnerétől megnéztük, hogy saját tapasztalataik mennyire vágnak egybe az itt felsorolt eredményekkel.
A generációváltás egyik legjelentősebb kihívása az utód személye. A válaszadók 61 százaléka legalább egy, esetenként több gyermekét is alkalmasnak tartja a stafétabot továbbvitelére. Az utódok esetében 48 százalék érzi alkalmasnak magát és szeretné átvenni a családi vállalkozást.
A staféta átadása egy folyamat, amelyben a vállalatvezetés fortélyait, tapasztalatait fokozatosan szükséges átadni az új generációnak. Ennek elindításában és sikeres kivitelezésében akár szakértők segítségét is igénybe lehet venni. A válaszok alapján látható, hogy a kitöltők 59 százaléka nyitott a szakértőkkel való együttműködésre: ügyvédet (37%), könyvelőt (39%), pénzügyi szakértőt (35%), generációváltási szakértőt (48%) vonna be a folyamatba.
Cs. I.: A generációváltás folyamatát nehezíti annak „egyszer-az-életben” jellege. A családi cégekkel a rutinügyeken folyamatosan együtt dolgozó „házi tanácsadók” (pl. könyvelők, ügyvédek) a cégek szokásos üzletmenetében felmerülő helyzeteket érintő tanácsadásban tapasztaltak, és kevésbé az egyedi élethelyzetek szakmai kérdéseiben, gyakorlatában. A generációváltás speciális tapasztalatot igénylő különleges helyzet. E tapasztalatok átadása nélkül a cégtulajdonosok nem láthatnak (át) minden alternatívát, illetve azok következményeit a cég működésére és a családi viszonyokra nézve. A figyelembe vehető jogi, szervezetfejlesztési alternatívák ismeretének hiánya pedig rendszerint lelassult döntéshozatalhoz vagy döntésképtelenséghez vezet a generációváltás során.
A kutatásból azonban sajnos az derült ki, hogy a résztvevők 61 százalékának nincs terve az utódlási folyamat menetére. A válaszadók 34 százaléka vett már igénybe szakértői szolgáltatást, 38 százaléka vett részt a témával kapcsolatos konferencián, 45 százalék olvasott a témában.
M.Sz.: A cégtulajdonosoknak a generációváltással kapcsolatban jellemzően nincs problématudatuk. Ezt támasztja alá az is, hogy ügyfeleink többsége csak az alapító gyors egészségromlása, nem várt gyógyíthatatlan betegsége, hirtelen halála esetén keres fel bennünket. Egy ilyen helyzet sokszor válságmenedzsmentet igényel, mert sajnos nem marad elég idő az alapító tudásának, tapasztalatának, kapcsolati hálójának, hozzáféréseinek, jelszavainak átadására, illetve a meghatalmazások, átruházások, jogi kérdések elrendezésére. Mindez óriási kockázat a cég és az utódok jövőjére nézve.
A stafétabot átadása kapcsán meg kell különböztetni a cégvezetés és tulajdonrész átadását. Az elődök attitűdje meglehetősen különböző.
Cs. I.: Ezt a kérdést azért tartottuk fontosnak feltenni, mert azt tapasztaljuk, hogy az utódlási folyamat szereplői nincsenek tisztába jogi fogalmakkal, lehetőségekkel. Többen nem tudják, hogy a cégvezetői és a tulajdonosi szerepet más is betöltheti. Nincsenek tisztában például azzal sem, hogy milyen kockázatai vannak annak, ha cégalapító az egyedüli ügyvezető is a cégben, akinek a feladata a szokásos üzletmenet fenntartása és a cég képviselete. Az egyedüli ügyvezető halála esetén például nem lesz olyan személy a cégnél, aki az ügyvezetés körébe eső kérdésekben döntéseket hozhatna és érvényesen képviselhetné a céget. A hagyatéki eljárás pedig hónapokat, rosszabb esetben akár éveket is igénybe vehet, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek a vállalkozás és az utódok életében.
A kisebbség nem bízik abban, hogy családon belül találna megoldást, ezt mutatja, hogy a válaszadók 23 százaléka gondolkodott már a cégeladáson, közülük 17 százalék konkrét érdeklődővel is tárgyalt már ez ügyben.
Az utódok 37 százaléka nem a családi cégnél dolgozik, 31 százaléka már részt vesz a napi szintű operatív vállalatvezetésben, a többiek nem vezetői pozícióban dolgoznak a vállalkozásban. Hogy mit tettek eddig az utódok a staféta átvétele kapcsán? Többségük olvasott már a témában, vett részt konferencián, keresett meg szakértőt. Elenyésző azoknak a kitöltő utódoknak a száma, akik még nem tettek semmit.
Hogyan készült?
a kitöltés anonim módon történt,
két kérdőív készült: egy az elődöknek, egy az utódoknak, akik egymástól függetlenül töltötték ki a kérdőívüket
egyik kérdésre sem volt kötelező válaszolni, és voltak olyan kérdések, ahol több választ is meg lehetett adni.
a kérdőíveket 95 előd és 112 utód töltötte ki.
A válaszadók többsége mikro- és kisvállalkozást működtet: a kitöltők 56 százaléka 1–10 főt, 32 százaléka 11–50 főt, és 12 százaléka 51–250 főt foglalkoztat.
A kutatás eredményei nem reprezentatívak!
A kérdőív összeállítása, kiküldése, a válaszok feldolgozása a Generációk Partnere és a Pannon Egyetem stratégiai együttműködésének eredménye.
A kutatás teljes egészében a Generációk Partnere ősszel megjelenő Generációváltás a családi vállalkozásokban: Nem csak a vagyon sorsa a tét című könyvében olvasható.