A családi cégek több mint felénél még mindig nem foglalkoznak az utódlás kérdésével Magyarországon és csupán 30 százalékuknál zajlott le sikeresen a folyamat – hangzott el a szeptember 25-i K&H családi vállalatok klubon. A szakemberek a sikeres generációváltás kulcsát a tudatos felkészülésben, például családi alkotmány létrehozásában látják, ami szabályozza a teljes folyamatot, beleértve akár házassági szerződés kötését is. A családi alkotmány létrehozása ugyanakkor 3-5 évbe is telhet, így azoknak a cégtulajdonosoknak is javasolt elkezdeni a folyamatot, akiknek rövidtávon még nem aktuális az utódlás kérdése.
A hazai családi tulajdonú vállalatok mintegy felénél nem foglalkoznak még az utódlás kérdésével. Jó hír azonban, hogy a hazai családi vállalatok közel harmadánál már sikeresen lezajlott egy generációváltás – derül ki a K&H idei felméréséből. „A magyarországi cégek közel 60 százaléka családi vállalkozás, ezért kiemelten fontos, hogy minden segítséget megkaphassanak ahhoz, hogy gazdasági súlyukat és értékeiket megőrizve tudják az utódlást lebonyolítani. A sikeres nemzetközi és hazai példák tanulságai alapján elmondható, hogy kulcsfontosságú, hogy a folyamat szabályozott keretek között és egy átgondolt stratégia mentén menjen végbe, mert így csökkenthetők a generációváltásban érintett családtagok között felmerülő nézetkülönbségekből származó konfliktusok” – mondta el Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője a családi vállalatok klub rendezvényén, ahol a már generációváltáson átesett cégek mutatták be tapasztalataikat.
most lépni a második legjobb időpont
Azoknak a vállalatoknak, ahol még nem készült a generációváltásra stratégia és ennek keretében családi alkotmány, a szakemberek azt javasolják, hogy minél korábban kezdjék el az előkészületeket, mert sok buktatón át vezető göröngyös út vezet az elkészítéséhez, ami nem ritkán akár 3-5 évet is igénybe vehet. Ennek oka, hogy a különböző motivációval, értékrenddel és eltérő karriercélokkal rendelkező családtagok sokszor nehezen tudják összehangolni nézetkülönbségeiket, úgy, hogy az egy mindenki számára elfogadható megoldást eredményezzen. Ilyen lehet például, hogy hogyan történjen osztalékfizetés, ha több társtulajdonos is van a cégben, de nem mindegyik vesz részt aktívan a vállalat irányításában, de már önmagában az is komoly buktató lehet, ha a leköszönő cégvezető és az utód eltérő elképzelésekkel rendelkezik a vállalat jövőjét illetően. Ha pedig már elkészült a dokumentum, akkor javasolt néhány évente felülvizsgálni és szükség esetén aktualizálni, hogy hatékonyan szolgálja a családi vállalatok védelmét.
Boross Dávid, a Family Business Network magyarországi szervezetének vezetője szerint az utódlás könnyen zátonyra futhat, ha nincs kéznél a családi alkotmány, amire az a komplex folyamat épülhet. Ez az egyedi dokumentum ugyanis – amellett, hogy tartalmazza a vállalat aktuális vagyoni helyzetét, erőforrásait és a cégstruktúrát – rögzíti az utódlási folyamatokat, kijelöli, hogy kik válhatnak tulajdonossá, , de akár még egy házasságkötésnél is előírhatja a házassági szerződést a családi vagyon védelmében. „Látható, hogy számos kihívásra nyújt egyértelmű és kézzel fogható válaszokat a dokumentum megléte, így, ha az elkészítése nehéz és gyakran megterhelő folyamat is a családtagoknak, akkor is érdemes belevágni az elkészítésébe” – hangsúlyozta ki a szakértő.