Ázsiában működő Kereskedőházak

A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. legfontosabb célja elősegíteni a magas hozzáadott értékű, nemzetközileg is versenyképes termékeket és szolgáltatásokat előállító hazai vállalkozások exporttevékenységének bővülését. Az MNKH tevékenysége alapvetően két fő pillére épül. Egyrészt, szakértőik és kiterjedt kapcsolatrendszerük segítségével felkutatják azokat a magyar vállalkozásokat, melyek a külpiacokon is versenyképesek lehetnek. Másrészt, a célországokban létrehozott helyi kereskedőházak segítségével felmérik az adott piac igényeit, feltérképezik a magyar cégek szempontjából potenciális üzleti lehetőségeket. Az MNKH eddig már négy kontinens közel ötven országában nyitott kereskedelmi képviseletet, amelyek közül 22 Ázsiában található.

Miért épp Keletre?

A magyar gazdasági növekedés ösztönzéséhez nélkülözhetetlen - a hagyományos, elsősorban nyugat-európai országokhoz fűződő gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok megőrzése és további fejlesztése mellett – a külkereskedelmi és gazdaságdiplomáciai kapcsolatok Európán kívüli megerősítése is. A trend egyértelműen kirajzolódik már a közép-európai országok exportstratégiájában is, hiszen a Visegrádi Négyek országai dinamizálták az ázsiai piacok irányába történő exportvolumenüket. Ami Kínát, illetve az ázsiai államokat illeti, a globális piacokon elfoglalt helyük az elmúlt évtizedek során megkerülhetetlenné vált. Ezt a világgazdasági trendet felismerve indította útjára Magyarország a „Keleti nyitás” politikáját.

Gyors növekedés, hatalmas népesség

A legnagyobb kiterjedésű kontinensen a népességszám meghaladja a 4 milliárd főt, vagyis Ázsia óriási felvevő piacot jelent, ahol a Föld népességének több mint a fele él. A két legnépesebb ország, Kína és India bőven egymilliárd feletti lakosságszámú, és már Pakisztánban is majd 800 millióan laknak. A régió több mint egy tucatnyi országból áll, és ezek többségében európai szemmel nézve elképesztő mértékben növekszik a gazdaság. A csúcstartó India, évi 8 százalékos bővüléssel, de a legfrissebb adatok szerint Indonézia, Vietnam, Kambodzsa és Kína növekedése is az 5-7 százalék közötti sávban mozog. A térségbeli országok gazdaságának hajtóerejét elsősorban az agrárium adja, de egyes területeken gyorsan fejlődik az ipar és a szolgáltatási szektor is. Magyarország Ázsiába irányuló exportja jelentősen, több mint 16 százalékkal nőtt a tavalyi évben, így meghaladta a 2150 milliárd forintot. Legjelentősebb exportpartnerünk a térségben Törökország, Kína, Japán, valamint a Koreai Köztársaság.

Kereskedőházak szerepe a térségben

Az ázsiai régióban a sikeres kereskedelmi kapcsolatok kialakításának elsődleges feltétele az üzleti és személyes bizalom kialakítása. E nélkül nem jöhet létre eredményes gazdasági együttműködés, hiába kínál egy cég versenyképes terméket, szolgáltatást. Az MNKH egyik legfőbb feladata tehát, hogy helyi képviseletei révén kialakítsa, ápolja és folyamatosan fejlessze az üzleti kapcsolatokat. Erre a személyes bizalomra, kapcsolati tőkére támaszkodva tudnak költséghatékonyan megjelenni a magyar vállalkozások a régióban. Az üzleti kapcsolatok kiépítése azonban rendkívül időigényes. Nem véletlen, hogy például Indiában és Japánban akár több éves előkészítő munkára van szükség ahhoz, hogy egy üzlet létrejöjjön. A főként élelmiszeripari, informatikai, könnyűipari és technológiai ágazatokat felölelő időszakos kiállításokon való megjelenés mellett kiemelt fontosságú állandó bemutatótermek üzemeltetése is. Ez biztosítja ugyanis a magyar cégeknek az állandó piaci jelenlétet a térségben. Kínában például 30 magyar cég termékei vannak kiállítva a Kereskedőház bemutatótermében. Mindemellett természetesen a Kereskedőház konkrét üzleti lehetőségek feltárására is fókuszál. Az MNH rendszeres időközönként készít kiemelt régiós partnerei számára üzleti kiajánlókat is a magyar cégek versenyképes ajánlatairól, melyeket az Ázsiára jellemző üzleti elvárásoknak megfelelően, helyi nyelvekre is lefordítanak.

Fókuszban az agrártechnológia

Az ázsiai régió gazdaságaiban a növénytermesztés szerepe kiemelkedő. Ugyanakkor technológiai fejlettségük jellemzően nem teszi lehetővé a megtermelt gyümölcsök és zöldségek magas hozzáadott értékű, minőségi feldolgozását, holott erre a térségben jelentős piaci igény mutatkozik. Vagyis a megtermelt áruk nyersen, feldolgozás nélkül kerülnek exportálásra egy másik, többnyire fejlettebb ázsiai országba, ahol a rendelkezésre álló modern technológiákkal készítenek belőlük mélyhűtött árut vagy konzervet. Ezt a készterméket importálja drágán vissza a termelő ország, így jelentős importot generál saját nemzetgazdaságának. Amennyiben ezekben az országokban kialakításra kerülnének magas technológiai színvonalú feldolgozóipari egységek, gyárak, úgy jelentősen javulhatna versenyképességük. Ezt a piaci rést felismerve a Magyar Nemzeti Kereskedőház Ázsiában létrehozott egy agrárkompetencia központot, amely elsősorban Kambodzsára, Laoszra és Thaiföldre fókuszál.

Az agrárkompetencia központnak köszönhetően az adott ország költséghatékonyan tud hozzáférni a magyar technológiákhoz és szaktudáshoz, így teremtve a magyar kkv-k számára attraktív üzleti lehetőségeket. A Kereskedőház a kompetencia központon keresztül elsősorban a fejlett agrártechnológiák meghonosítása, a magyar tudás és szellemi értékek közvetítése, a magyar felsőoktatás népszerűsítése terén kínál fókuszált támogatást.

A Kereskedőház a már említett mezőgazdasági beruházások exportján túl jelentős üzleti lehetőséget lát a vegyiparban és gyógyszeripari termékekben is.

Sikeresen megvalósult projektek

Magyarországon számos olyan bevált, fejlett mezőgazdasági gyakorlatot alkalmaznak, amely iránt jelentős igény mutatkozik az ázsiai térségben. Épp erre való tekintettel a Magyar Nemzeti Kereskedőház számos szakmai partner bevonásával mintagazdaság előkészítésén dolgozik Kambodzsában.

Kambodzsa az egyik legjelentősebb mangótermesztő ország. A gyümölcs rövid szezonalitása, gyors romlandósága, valamint a helyi technológia és szakértelem hiánya miatt azonban a mangó feldolgozása eddig nem tudott helyben megvalósulni. A magyar szakemberek felmérték a régió lehetőségeit, és olyan rugalmas, kombinált feldolgozóipari technológiát telepítettek az országba, amely egyrészt alkalmas a mangó betakarítására, illetve további technológiai fejlesztéssel képessé tehető az ananász feldolgozására is.

De az állattenyésztés kapcsán is van jó példa, jó gyakorlat. A régióra jellemző ugyanis, hogy a vágóállatokat élve értékesítik, gyakran minden higiéniai előírást figyelmen kívül hagyva kerülnek levágásra, feldolgozásra. A kiskereskedelmi forgalomból is teljes mértékben hiányoznak az Európában már ismert élelmiszerbiztonsági előírások betartását lehetővé tevő technológiák. Így szükség van a térségben tudástranszferre, ehhez kapcsolódó informatikai fejlesztésre és képzésre, amelyben jelentős szerepe lehet az agrárkompetencia központnak.

A földrajzi adottságok, valamint az infrastrukturális hiányosságok miatt léteznek nehezen megközelíthető, ezért a fejlesztésekbe csak korlátozottan bevonható területek. Ilyen helyzetekre is van magyar megoldás. Kifejlesztésre került ugyanis egy olyan mobil, konténeres törpe erőmű, amely folyó mellé telepítve képes elektromos áramot előállítani.

Országról országra

Kína továbbra is őrzi vezető szerepét mint Magyarország legfontosabb ázsiai kereskedelmi partnere. A magyar export bővülése elsősorban az élelmiszeriparnak, többek között a marhahúsexportnak köszönhető. Az ország földrajzi kiterjedésére való tekintettel az exportáló cégeknek térségenként érdemes ágazati stratégiát meghatározni. Kína északi részén, a Peking-Tianjin régióban élelmiszeripari termékek, azon belül előcsomagolt, hosszan eltartható élelmiszerek iránt van kereslet. Kína középső régiójában emellett a könnyűipari export lehet perspektivikus. Az ország délnyugati részén, Csungking régióban az innovatív technológiák, a Smart City, vagyis okos város megoldások és mérnöki szolgáltatások lehetnek versenyképesek.

Áttörés

Jelentős exportpiaci siker, hogy az Európai Unió tagállamai közül elsőként és egyelőre egyedüliként Magyarország szállíthat marhahúst Kínába. Hosszú engedélyeztetési folyamatot követően, a Magyar Nemzeti Kereskedőház közreműködésével kiváló minőségű, ellenőrzött gazdaságból származó, prémium minőséget képviselő színtiszta fagyasztott magyar marhahús jelenhetett meg a kínai boltok polcain. A kínai vásárlók érdeklődésének köszönhetően a kezdeti próbaszállításokat ma már folyamatos megrendelések követik.

Thaiföld jelentős vegyesvállalati és harmadik piaci együttműködési lehetőségeket jelent hazánknak, amelynek gazdasági ereje, befolyása a környező országokat tekintve - Laosz, Kambodzsa, Mianmar – kedvező alapot nyújt a magyar vállalatok régióbeli sikeres jelenlétéhez is. Elsősorban prémium minőségű élelmiszerek, agrártechnológiák, agrárinformatikai megoldások, zöld technológiák, infokommunikációs (ICT) technológiák és orvosi műszerek exportjára érdemes fókuszálni.

Malajziában a magyar cégek elsősorban a technológia- és tudástranszfer területén érhetnek el jelentős üzleti sikereket, emellett az élelmiszeripari termékekre, ezen belül is a funkcionális élelmiszerekre, bébiételre, tejporra és gyógyszeripari termékekre van kereslet. Ezen túlmenően az autóiparban, a környezetvédelemben, illetve a helyi cégekkel való együttműködésben és közös vállalatok alapításában is érdemes gondolkodni.

Dél-Korea az egyik legdinamikusabban fejlődő ázsiai exportpiacunk. A magyar kis- és közepes vállalatok legfőképpen a prémium kategóriás élelmiszerek, az egészségipari termékek, az IT és mérnöki szolgáltatások terén alakíthatnak ki üzleti kapcsolatokat dél-koreai partnerekkel.

Kacsamáj, libamáj

A kiváló minőségű magyar kacsa- és libamájra számos külpiacon van jelentős kereslet, a Távol-Keletre azonban mind ez ideig nem exportáltunk jelentős mennyiséget. A Magyar Nemzeti Kereskedőház közreműködésével megkezdődhetett a magyar kacsa- és libamájkivitel Dél-Koreába.

India méretéből adódóan jelentős üzleti lehetőségeket tartogat, de fontos figyelembe venni, hogy sajátos és szigorú piacvédelmet folytat. Az úgynevezett „Make in India” program lényege, hogy azokat az importtermékeket, amelyek egyébként Indiában is előállíthatók, kiugróan magas, akár 300 százalékos vámmal sújtják. India ugyanakkor jelentős lemaradásban van a feldolgozóipar területén, így kiváló üzleti lehetőség kínálkozik a magyar vállalatok számára a zöldség-, a gyümölcsfeldolgozás, az agráripari fejlesztések, de akár a műtrágyaexport vagy a növényvédelem területén is. Az urbanizációs folyamatok az indiai településeket sem kerülik el, így egyre nagyobb igény mutatkozik okos város technológiákra, például forgalomirányítási rendszerek kialakítására vagy épp a közvilágítás optimalizálására.

Vietnamban jelenleg elsősorban édesipari termékek iránt van kereslet, míg Kambodzsában a magyar élelmiszeripari termékek tehetők keresetté. A japán piacra azonban csak prémium kategóriájú termékekkel érdemes belépni, mint például a gazdag gasztronómiai értékeket képviselő Áldomás közösségi élelmiszermárka.

 

Folytatás a következő számban!