A májusban készült online felmérés az IT szakmák ismertségét és megítélését vizsgálta 264 pályaválasztó és módosító fiatal megkérdezésével. A felmérés célja annak a feltételezésnek a vizsgálata volt, hogy a célcsoport tagjai úgy gondolják, érzék kell az informatikához, és abból indulnak ki, hogy nekik az nincs, tehát rosszul is becsülik meg a saját alkalmasságukat ezeken a területeken. A felmérést az IThon.info információs platform készítette.

Az informatikáról még mindig az hiszik, hogy kockáknak való

A kutatásban a rendszergazda, a fejlesztő, a designer, grafikus, a projektmenedzser, a tesztelő, az IT biztonsági szakértő, a termékmenedzser, az IT támogató szakember, az etikus hacker, az üzleti elemző és a hálózati szakértő voltak azok a szakmák, melyekről legalább minden második válaszadó hallott. A legkevésbé ismert szakmák a folyamat automatizációs szakértő, a szoftver architekt és az üzleti intelligencia szakértő voltak.

Az olyan szakma, mint például a műszaki szövegíró, mindössze a válaszadók 27 százalékának volt ismert, holott egy ilyen foglalkozáshoz leginkább bölcsész képességek szükségesek.

A felmérés résztvevőinek egy 21 lehetőségből álló listát mutattak az IT területhez kapcsolódó elterjedtebb szakmákról. Ezek közül azokat kellett bejelölni, amelyeket hallott már a résztvevő, tehát az sem volt kizáró ok, ha nem teljesen pontosan tudta, mit jelent. Meglepő módon a válaszadók jelentős többsége csak 10 területet ikszelt be. A 25 éves és annál fiatalabb korosztály tagjai az átlagnál kevesebb területet jelöltek meg, pedig ők azok, akikre leginkább számítana munkaerő-felvételnél a szakma. Márpedig, hogyan választhatna egy szakmát valaki, ha még a létezéséről sem tud, de azt hiszi, hogy nincs hozzá tehetsége?

Előítélet szűkíti a pályválasztók lehetőségeit

A válaszadók 30 százaléka azt állította magáról, hogy nincs érzéke az informatikához, ezért nem pályázott még informatikai területen meghirdetett munkára. Jóllehet, számos informatikai szakma betöltéséhez szükséges, jól fejleszthető képességnek a birtokában vannak.

A válaszadók több mint 80 százaléka szerint a logikus gondolkodás és a problémamegoldó képesség szükséges feltétele az informatikai területen való elhelyezkedésnek (85% és 82%).  válaszadók 59 százaléka jelölte meg, hogy rendelkezik is ezekkel, és ugyanennyien gondolják az utóbbiról, hogy az fejleszthető, míg csak 38 százalék gondolja ugyanezt az előbbiről. A válaszadók kétharmada szerint a tanulásra való hajlandóság, az önállóság és a precizitás is szükséges egy informatikusnak. Érdekesség, hogy előbbi kettő az a két készség, amit a legtöbben jelöltek saját erősségüknek is.

Különösen nagyon alacsony azok aránya, akik a jó beszédkészséget is szükségesnek tartják IT területen: ezt a tulajdonságot csupán 8 százalék sorolja ide. Miközben 44 százaléka a válaszadóknak az erősségei között jelöli és 74 százalék – a legtöbben – fejleszthetőnek gondolják. Ugyanez az arány még magasabb azok körében, akik azt állítják magukról, hogy nem érdekli őket az IT szakma, 48 százalékuk erősségének tartja a jó beszédkészséget.

A kutatás szerzői szerint ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy az, amit a válaszadók saját magukról gondolnak, az nincs összhangban azzal, mint ami valójában szükséges lehet az informatikai területen. Azzal kapcsolatban pedig, hogy mi az a készség, ami fejleszthető, még nagyobb tévedés él a legtöbbek fejében.

A felmérésből összességében megállapítható, hogy az informatikai szakmák sokszínűségére érdemes minél többféle fórumon és módon felhívni a pályaválasztók figyelmét, segíteni őket, hogy felismerjék, az ő erősségeikkel és szaktudásukkal mennyiféle új vagy kevésbé új informatikai állásban találhatják meg a kihívást és az örömöt.