Erősen negatívan látják a hazai nagyvállalatok az előttük álló egy évet – derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index harmadik negyedéves kutatási eredményeiből. Noha korábban is a negatív tartományban volt a mutató, most -4 pontról -13-ra esett be, ami a valaha mért második legrosszabb eredmény az index történetében. Ennél rosszabb értékeket csak az orosz-ukrán háború kitörését követően mutatott az index.

„Jelentősen megemelkedett a romló gazdasági környezettel számoló nagyvállalatok száma az elmúlt három hónapban. Amíg az előző negyedévben a vállalatok 52 százaléka számolt valamilyen mértékű romlással a következő egy évben, addig ez az arány mostanra 75 százalékra emelkedett. 3 éves viszonylatban sem sokkal jobb a helyzet, ott is közel 15 százalékkal emelkedett a negatív várakozásokkal rendelkezők száma. Ez alapján elmondható, hogy a nagyvállalati szektor szereplői valószínűleg kivárnak a következő időszakban a beruházások tekintetében, hogy lássák, milyen beruházási szándékot élénkítő konstrukciók jelennek meg a piacon, illetve milyen gazdaságot felpörgető elképzelései lesznek a kormánynak 2025-ben” – mondta el az eredmények kapcsán Bodor Tibor, a K&H Vállalati divízió vezetője.

A nagyvállalatok elsősorban a kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikáját teszik felelőssé a gazdasági kilátások romlásáért, noha a döntéshozók közel 60 százaléka eddig soha nem említette még ezt meghatározó tényezőként jövedelmezőségük szempontjából. Ezt követi a beszállítói árak emelkedése – az előző negyedév 45 pontos mutatója most 58 pontra emelkedett. A harmadik helyen a belföldi vevői kör átalakulása végzett 49 ponttal. Míg az áprilistól júniusig tartó időszakban még az inflációt nevezték meg a gazdasági helyzetet leginkább befolyásoló tényezőként, ez most a maga 45 pontjával a legfontosabb három szempont közé sem fért be.