Megtört az elmúlt egy évre jellemző csökkentő trend, de továbbra is pesszimistán látják 2023-at a nagyvállalatok. A K&H nagyvállalati növekedési index az utolsó negyedévben -15-ről -10 pontra korrigált. A változás hátterében az áll, hogy a gazdaság megítélésében enyhült az előző negyedévi pánikhangulat.
Az előző negyedévi mélypont után nem csökkent tovább a K&H nagyvállalati növekedési index, ami a magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja. „A K&H nagyvállalati növekedési index az év utolsó negyedévében -15-ről -10 pontra korrigált. Ezzel megtört az elmúlt egy évre jellemző csökkenő tendencia, de összességében továbbra is pesszimistán látják 2023-at a hazai nagyvállalatok” – mondta el Rajna Gábor, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője. „Az elmozdulás hátterében az áll, hogy a gazdaság egészét nézve kedvezőbbek a várakozások az elmúlt negyedév bezuhanásához képest, a makro részindex ugyanis -42-ről -21 pontra mérséklődött. Ezzel szemben a saját cégük kilátásait mutató vállalati alindex nem változott az előző negyedévhez képest, -6 ponton áll. Kérdéses azonban, hogy a mostani változás egy emelkedő trend kezdete, amellyel idén akár pozitív értéket is felvehet az index, vagy egy egyszeri elmozdulás, és a cégek hangulata továbbra is a negatív tartományban marad” – részletezte az eredményeket a szakértő.
A nagyvállalatok várakozásait jelentősen befolyásolja a cég mérete és területi elhelyezkedése. Jelenleg a legkisebb, 2-3,9 milliárd forint éves árbevételű cégek várakozásai a legkedvezőbbek (-7), míg a 4-9,9 és a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégek ennél jóval pesszimistábban indulnak neki 2023-nak (-14 és -15 pont). Földrajzilag a Kelet-Magyarországi vállalatok a legborúlátóbbak (-16 pont), a Közép-Magyarországi és Nyugat-Magyarországi cégek várakozásai ennél jóval kevésbé negatívak (-7 pont és -8 pont).
javult a gazdaság megítélése
A gazdaság megítélése összességében kedvezőbb lett, enyhült ugyanis az előző negyedévben tapasztalt pánikhangulat. Ennek oka, hogy akik eddig romlásra számítottak egyéves időtávon, most már inkább stagnálást vagy javulást feltételeznek. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 90 százalékról 53 százalékra csökkent a gazdaság egy éven belüli visszaesésére számítók aránya. Ezzel párhuzamosan 2 százalékról 17 százalékra ugrott a javulást prognosztizálók aránya, és tripla annyian vannak, akik a jelenlegi gazdasági növekedési ütemmel számolnak (30%). Középtávon is javult valamelyest a megítélés, de továbbra sem egyértelműen pozitív a kép: a gazdaság három éves időtávon erősödését feltételezők aránya ugyan megduplázódott (36%), de közel ugyanennyien várnak visszaesést 2026-ig (28%).