Több mint 5700, a közép-európai térség 14 országának legjobb egyetemein tanuló, illetve ott végzett diák és frissdiplomás bevonásával készítette el a Deloitte „Első lépések a munkaerőpiacon” című felméréssorozatának 2018-as kiadását, ami a fiatalok munkával, magánélettel és oktatással kapcsolatos véleményét vizsgálta. Az eredmények azt mutatják, hogy a tehetséges fiatalok kellően magabiztosak, azt gondolják, sikeresek lesznek az üzleti életben, ennek megfelelően magas kezdő fizetést várnak el. A kutatás egyik fontos megállapítása ugyanakkor az, hogy a munkahelyválasztás során már nem az elérhető jövedelem az első számú tényező a döntésnél.

 

Túlzott elvárások

 

A felmérés során megkérdezett fiatalok 80 százaléka jobbnak tartja a saját képességeit, mint kortársaiét. Emellett kétharmaduk szerint mások is elismernék vezetői képességeiket. Mindez abban is megnyilvánul, hogy milyen javadalmazást tartanának méltányosnak a jól végzett munkáért. Bár jelentős különbség figyelhető meg az egyes országok között, általános jelenség, hogy a kezdő bérrel kapcsolatos elvárások távol vannak a mindennapok realitásától. Magyarországon a pályakezdők bérigénye a valóságtól még mindig kicsit elrugaszkodott: míg 2015-ben a válaszadók frissdiplomásként első munkahelyükön nettó 255 ezer forintos fizetésre számítottak, addig a jelenlegi felmérésben átlagosan nettó 290 ezer forintos kezdő fizetést adtak meg. A KSH statisztikái szerint a nettó átlagfizetés itthon 197.500 forint, míg egy szellemi munkakörben dolgozó jelenleg átlagosan nettó 260.971 forintot visz haza a hónap végén.

 

Döntési szempontok

 

A munkahelyválasztást azonban nem a fizetés befolyásolja leginkább – az új képességek elsajátításának lehetősége és ehhez kapcsolódóan az érdekes szakmai feladatok megléte bizonyultak idén a legfontosabb szempontoknak ebben a tekintetben.

 

Fontos tényezőnek számít a vezető személye is. A felmérésben megkérdezett magyar fiatalok erős szakmai készségeket várnak el a leendő vezetőjüktől, valamint azt, hogy legyen inspiráló, döntésképes, stratégiai szemléletű, demokratikus hozzáállású és jó problémamegoldó. A magyar fiatalok több mint fele 36-50 év közötti vezetővel dolgozna együtt a legszívesebben, míg 50 év feletti vezetővel mindössze 2,4 százalékuk. 63,4 százalékuk számára indifferens a vezető neme, aki viszont rendelkezik határozott preferenciával, az inkább férfi vezetőt választana (30,5 százalék).

 

A pályakezdők a munkahelyükön olyasmivel szeretnének foglalkozni, aminek értelmét látják, és mindezt olyan cégnél szeretnék végezni, ahol elismerik a munkájukat, számít a véleményük és hozzájárulhatnak a cég sikeréhez.

 

„Eddig is számos lehetőség állt rendelkezésre a személyes fejlődéshez a Deloitte-nál, különböző tréningek, szakmai képesítések megszerzésének támogatása, vagy például nyelvi képzés formájában, ám a minket körülvevő világ elképesztő iramban változik: olyan dolgok, amelyek 5-10 évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűntek, ma már mindennapjaink részévé váltak. Ezekhez alkalmazkodva nekünk, munkavállalóknak is fel kell készülnünk a munka jövőjére: új készségekre és innovatív látásmódra lesz szükségünk, hogy dinamikus körülmények között is kihozhassuk magunkból a maximumot. Ennek elősegítésére jó példa a Deloitte egyik új programja, amelyre a jelentkezés minden kollégánk számára nyitott. A képzés keretein belül olyan készségfejlesztő programokon vehetnek részt munkatársaink – például a felforgató digitális technológiák, az adatmenedzsment vagy a kreatív írás témaköreihez kapcsolódóan -, amelyek véleményünk szerint a jövő munkavállalójának elengedhetetlen képességeit fejlesztik” – mondta el Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadás üzletágának vezetője.

 

Ideális munkáltatók

 

Annak ellenére, hogy a 2015-ös felméréshez képest enyhe javuló tendencia látszik, a Közép-Európában megkérdezettek még mindig csak kevesebb, mint egyötöde érzi úgy, hogy megfelelően felkészült a munka világára. Ennél is kisebb mértékben (15 százalék) gondolják azt a fiatalok, hogy kellő segítséget kaptak tanulmányaik során az álláskereséshez.

 

A felmérés megállapításai alapján a Deloitte összeállított egy szempontrendszert a vállalatok számára, amelyet követve ideális munkáltatóvá válhatnak a millenniumi generáció szemében.

 

A rendszer legfontosabb elemei az alábbiak:

 

· Vezetői támogatás és iránymutatás

· Demokratikus felfogás a döntéshozatalban

· A csapatmunka ösztönzése

· Érdekes és kihívást jelentő feladatok biztosítása

· Közvetlen munkahelyi légkör megteremtése

· A szakmai fejlődés támogatása

· Együttműködés az egyetemekkel a jövő szakembereinek képzésében

· Olyan sokszínű munkahelyi környezet kialakítása, amelyben a különböző generációk egymástól is tanulhatnak.

 

„Az Első lépések a munkaerőpiacon felmérés kiemelten fontos számunkra, mert ennek segítségével is folyamatosan követni tudjuk a generációk preferenciáinak változását. A kapott eredményekre építve fejlesztjük cégünk HR stratégiáját annak érdekében, hogy a Deloitte továbbra is élen járjon munkáltatói szempontból, és a tehetséges fiatalok elsődleges választása legyen, amikor kilépnek a munkaerőpiacra” – tette hozzá Csépai Martin.