Az olaj- és gázipari cégek sokkal könnyebben zöldíthetők, mint gondolnánk

A jövő környezeti, gazdasági, társadalmi kihívásaira készül a legtöbb nagyvállalat, köztük azok is, akiknél a fő tevékenység hagyományosan magas karbonkibocsátással jár, vagy közvetve kiváltója további szereplők kibocsátásának. Nem véletlen, hogy a klímaváltozással járó kockázatok csökkentésére éppen ennek az úgy nevezett „barna szektornak” a vállalatvezetői a leginkább motiváltak: 93%-uk véli úgy, hogy a karbonkibocsátás visszaszorítása kulcsszerepet kell játsszon a vállalat jövőstratégiájában. A zöldítést nem csupán a menedzsment saját pozíciójának megtartása ösztönzi, erős nyomás érkezik társadalmi és kormányzati szintről is, és nem utolsósorban pedig a tőkepiacok felől, ahol az etikus és zöld befektetések felülmúlják népszerűségben a barnákat.

A COVID-19-et övező gazdasági válság erőteljesen megnyirbálta a hagyományos üzemanyag vállalatok részvény- és kötvényárait: a túltermelés, a nyersanyag árak zuhanása és a bizonytalan kilátásokkal együttjáró volatilitás sem kedvez a szektornak. Még ha a 2021-es év végére vissza is pattan az olajkitermelés a napi 100 millió hordós szintre, a hagyományos energiatermelő szektor egyre drágább finanszírozással lesz kénytelen működni. Portfólió diverzifikálás céljából a nagyok már korábban elkezdték megújuló energia üzletágaik kiépítését, a jelenlegi gazdasági válság még nagyobb löketet adhat a rendkívül erős infrastruktúrával rendelkező vállalatoknak, hogy adottságaikat kihasználva, egyre zöldebb útra térjenek.  A KPMG szakértői legutóbbi elemzésükben öt olyan tényezőre hívták fel a figyelmet, amely a barna szektort a zöldülés felé mozdíthatja:

  1. Infrastrukturális előny: világszerte gyors iramban növekszik a megújuló energiatermelés (Magyarországon 2000-2018 viszonylatában a nyolcszorosára nőtt. A legolcsóbbnak és leghatékonyabbnak a nyílt tengerre telepített szélerőművek bizonyulnak, az olajvállalatok pedig hatalmas nyílttengeri tapasztalattal rendelkeznek, költséghatékonyan képesek építeni, valamint a szállításhoz szükséges infrastruktúra is rendelkezésükre áll. Szakértők a villamosenergia tárolási és szállítási problémáinak közeljövőbeni megoldásában is bíznak, így ez az eszközalapú előny is a „barnákat” hozza helyzetbe, akik óriási ingatlan- és flottavagyonnal rendelkeznek. Az évről évre egyre kedvezőbb megtérüléssel kecsegtető szeles és fotovoltaikus termelési befektetéseknél az olaj- és gázipari cégek lépéselőnyben lesznek a zöldmezős beruházókkal szemben.
  2. Hidrogén, a mai napig a legkönnyebben elérhető energiaforrás, a termelése pedig egyenletes, ráadásul jelenleg a legígéretesebb áramtárolási modellekben is óriási szerepe van. Az egyre vonzóbb energiaforrásnak a szárazföldi és tengeri szállítmányozásban lehet a legnagyobb karbonmentesítő hatása. Az olaj és gázipari vállalatok pedig ugyancsak ismerősen mozognak a petrolkémia területén!
  3. Bioüzemanyagok: a kutatások jelentős forrásbevonást vonzanak, de egyre nagyobb a kormányzati támogatottsága is az olyan új-generációs bio üzemanyagoknak, mint a biomasszából készült dízel, a hidro-izomerizált zsírok és olajok, cellulózból kivont oxigenátok, etanol, butanol.  A széleskörű petrolkémiai tapasztalatok, a meglévő üzemegységek és berendezések újrafelhasználásának hatékonysági előnye itt ismét a barna üzletág malmára hajthatják a vizet.
  4. Elektromos járművek a kereskedelmi szállításban és a tömegközlekedésben

Egyre elterjedtebb az a nézet, hogy a személygépjárművek erőltetett ütemű villamosítása helyett a környezetkárosításból legalább ugyanakkora részt képviselő áruforgalmi és tömegközlekedési járművekre kellene koncentrálni: elektromos tengerjárókra, vonatokra, kamionokra, légijárművekre.  Erre Kína szolgáltatja a legjobb példát, ahol több város kizárólag elektromos buszokat állít forgalomba, minek következtében a világ olajszármazékai iránti keresletét 3%-kal csökkentheti. Hatalmas az igény az elektromos töltőállomások kiépítésére is, ami ismét a hagyományos töltőpisztolyos helyszíneket hozza helyzetbe – Európában a Shell és a Total jeleskedik ebben a transzformációban.

  1. Széndioxid leválasztás, tárolás és felhasználás levegőből vagy ipari melléktermékekből. Ez a megoldás minden szektor számára elérhetővé tenné a karbonsemlegességet, de a megvalósíthatósághoz egyelőre még jelentős technikai innováció és költségcsökkentés szükséges. Jó hír, hogy egyes tőkeerős olajvállatok mélyen a zsebükbe nyúlva már most támogatják ezeknek a technológiáknak a fejlesztését.

Magyarország legnagyobb olajipari vállalata, a MOL 2050-re vállalta a karbonsemlegesség mint stratégiai cél elérését, és már az elkövetkező 10 évben 30%-os emissziócsökkentést hajt végre. Bár a nagyívű közleményben nem tértek ki a megvalósítás gyakorlati lépéseire, annyit azonban közöltek, hogy terveik között az innovatívnak számító széndioxid leválasztás, -hasznosítás és tárolás is szerepel, továbbá a napenergia területén is jelentős barnamezős beruházást valósítanának meg saját ki nem használt ipari területeiken.

Mindezek tükrében nem túlzás azt állítani, hogy a barna szektor történelmi áttörés előtt állhat, amennyiben a vállalatvezetők okosan aknázzák ki erősségeiket, a 150 éves működés alatt felhalmozott tudást és tapasztalatot, és a piac teremtette kihívásokra a rendelkezésükre álló széles eszköztárral válaszolnak.  

Hirdetés átugrása →