Az utóbbi években gyökeresen megváltoztak az adóhatóság ellenőrzési módszerei: míg a korábbi években a revizorok egy megbízólevéllel „kopogtattak", addig ezt felváltották az úgynevezett asztal mellől végezhető „desk audit" eljárások. Az azonban, hogy a NAV egyre kevesebb helyszíni ellenőrzést végez, nem jelenti azt, hogy kevésbé lenne aktív az ellenőrzési folyamataiban – pont ellenkezőleg. Ugyanis az adóhatóság a rendelkezésére álló óriási adatvagyon célzott felhasználásával már a kockázatelemzési szakaszban könnyedén felderítheti az adózói hibákat vagy mulasztásokat. Ennek ellenére sokan még mindig nem számolnak azzal, hogy ma már jellemzően csak akkor indít a NAV klasszikus adóellenőrzést, ha jogsértés gyanúja merül fel, amit nagy eséllyel szankció követ. Éppen ezért még a NAV bejelentkezése előtt érdemes a cégeknek szakértői segítséghez fordulni, különösen, ami az ÁFA-bevallások és transzferár dokumentációk felülvizsgálatát illeti, melyek hiányos vagy hibás elkészítése komoly bírságot vonhat maga után – figyelmeztet a Kiss Tamás a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.
Desk audit: „plusz esély" az adóellenőrzés elkerülésére
Az adóhatóság az elmúlt években kiemelt figyelmet fordít „szolgáltatói" oldalának erősítésére, amely elsősorban a digitális úton végzett eljárások fejlesztésében, és ezáltal az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkentésében mutatkozik meg. Ezzel egyidejűleg egy új típusú támogató eljárást vezettek be, amely nem minősül ellenőrzésnek – célja kizárólag az előzetesen feltárt kockázatokra való figyelemfelhívás és az ezek kiküszöbölésében nyújtott támogatás.
Egy számos kockázati paramétert magában foglaló, összetett elemzés eredményeként az adóhatóság munkatársai nagyrészt már az íróasztal mellől, desk audit eljárás formájában, azaz fizikai ellenőrzés lefolytatása nélkül tárnak fel olyan anomáliákat, melyek általában adózói tévesztésre, adminisztrációs hibára mutatnak. „Jellemzően azt tapasztaljuk, hogy az adózók nagyrésze ilyenkor jogkövető magatartást tanúsít: ha felszólítást kapnak, az esetek döntő többségében rövid időn belül önként pótolják elmaradt adókötelezettségüket vagy javítják az eltéréseket. Ennek hatékonyságát az is jól mutatja, hogy 12 ezer támogató eljárást rendeltek el a NAV-nál, melynek eredményeként közel 11,4 milliárd Ft kötelezettségnövekedést vallottak be az adózók. 2023 első félévében több, mint 5800 eljárás indult, mely eddig 7 milliárd Ft kötelezettségnövekedést eredményezett." – hívja fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője. „Azt azonban fontos tudni, hogy ha az adózó nem teszi meg a szükséges önellenőrzést vagy nem javítja a feltárt hibákat, akkor a hatóság jogkövetési ellenőrzést vagy súlyosabb mulasztás megállapítása esetén adóellenőrzést rendel el. Az Online Számla rendszer adatainak hasznosításával végzett adóellenőrzések száma megközelítette a 2200 darabot, melynek eredményeként 54,3 milliárd Ft nettó adókülönbözetet állapítottak meg a revizorok.Elsősorban ezek áthidalásában – vagy jobb esetben megelőzésében – támogatjuk ügyfeleinket" – teszi hozzá a szakértő.
Ösztönző programmal az önkéntes jogkövetésért
Az adóhatóság az önkéntes jogkövetés elősegítésére egy sajátos „ösztönző programot" is indított: az adózók minősítésének rendszerét. Az ebben meghatározott szabályok szerint a cégeket megbízható vagy kockázatos adózói minősítéssel illetik, és különböztetik meg az általános, minősítés nélküli adózóktól.
A megbízható adózók élvezhetik a törvényben rögzített előnyöket: esetükben az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, csökkentett adóbírság/mulasztási bírság róható ki rájuk, és rövidebb kiutalási határidőkkel számolhatnak. Ugyanakkor a kockázatos adózók szigorúbb eljárásban részesülnek: hosszabb kiutalási, adóellenőrzési határidőkre, és szigorúbb fellépésre (például emelt összegű késedelmi pótlékra) számíthatnak, de bizonyos helyzetekben adóbírság kiszabására is sor kerülhet. A kiemelt kategóriákba nem sorolható adózók pedig az általános eljárásjogi szabályok alá tartoznak.
Még több adat, még célzottabb adóellenőrzés
Az adóhatóság ma már több olyan informatikai rendszert épített ki, amely hatalmas adatvagyont biztosít a számára, így már szinte valós időben látja és ellenőrzi az egyes adókötelezettségek teljesítését. Az online számla bevezetésével például gyakorlatilag minden számlát lát a NAV, de a banki adatok, előzetes ármegállapítási határozatok (APA) és feltételes adómegállapítások, valamint a határon átnyúló struktúrák, valamint az országonkénti jelentések nemzetközi információcseréi révén, - kiegészülve az idén bevezetett transzferár adatszolgáltatással - nem csak a hazai de a határon átnyúló ügyletek vizsgálatát is lehetővé teszi.
Nem véletlenül dolgoznak folyamatosan az így létrejövő óriási adatvagyonra épülő digitális adatelemzések, ellenőrző és kockázatelemző algoritmusok fejlesztésén, hiszen így a NAV még célzottabb adóellenőrzéseket indíthat a jövőben, amely még kevesebb személyes jelenléttel, helyszíni ellenőrzéssel jár. „Az adóhatóság ezért ma már jellemzően csak abban az esetben indít klasszikus adóellenőrzést egy adózónál, ha jogsértés gyanúja merül fel – ez azonban már az a „vészhelyzet", amit nagy eséllyel szankció követ" – hangsúlyozza Kiss Tamás.
Fókuszban az áfaellenőrzések és a transzferár vizsgálatok
Az adóhatóság idén fokozott figyelmet fordít az ÁFA és a transzferár vizsgálatokra – különös tekintettel az olyan veszélyeztetett ágazatok esetében, mint az építőipar, a számítástechnikai termékek kereskedelme, a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem, a zöldség- és gyümölcskereskedelem, az online értékesítés, valamint az „adózatlan" jövedéki termékek. „A transzferár dokumentációk, valamint az ÁFA-bevallások hibás vagy hiányos elkészítését komoly bírsággal szankcionálja a hatóság, ezért még a NAV kopogtatása előtt érdemes szakértőre bízni ezek felülvizsgálatát és összeállítását" – figyelmeztet a SALDO szakértője.